SZMSZ
Szervezeti és Működési Szabályzat
Adácsi Óvoda
3292 Adács, Akácfa u. 3.
|
Az intézmény OM azonosítója: 031387 |
Intézményvezető: …………………………………… Ph |
| Legitimációs eljárás | |
|
Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: …/2013. (..) ……………………………………… név |
Szülői szervezet nevében véleményezte: …………………………………….. név |
|
Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma: Ph. ............................................................................. Intézményvezető aláírása Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: ………………………………………………… A fenntartó képviseletében Ph. |
|
|
A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: az óvoda honlapján: www.akacovi.hu, vezetői irodában, nevelői szobában |
|
| Hatályos: | Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig |
|
Verziószám: … /2013. Módosított változat: |
Készült: …… példány Iktatószám: |
A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendeletea nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményben történő végrehajtásáról.
Tartalomjegyzék
Bevezető. 4
I. rész. 5
Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb- a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó- szabályozások. 5
Az Alapító okiratban foglaltak részletezése. 5
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások. 7
A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája. 7
Belső kontroll rendszer10
II. rész. 13
Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok. 13
1. A működés rendje. 13
2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje. 14
3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 15
4. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje 30
5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái31
6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja. 34
7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel38
8. Intézményi védő, óvó előírások. 39
9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai44
10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. 44
11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 46
12. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé. 47
13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések. 48
14. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre vonatkozó szabályozás. 50
15. Lobogózás szabályai52
16. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása. 52
17. Hivatali titok megőrzése. 53
18. A telefonhasználat eljárásrendje. 53
19. A helyiségek használati rendje. 53
20. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje. 54
21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje. 55
22. Az iratkezelés szervezeti rendje. 59
Záró rendelkezések. 60
Melléklet: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT.. 62
Bevezető
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az Adácsi Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény25. §(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő
Szervezeti és Működési Szabályzatot
(továbbiakban SZMSZ) fogadta el.
Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa az Adácsi Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak:
· érvényre juttatása,
· az intézményjogszerű működésének biztosítása,
· a zavartalan működés garantálása,
· a gyermeki jogok érvényesülése,
· a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése,
· az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.
Az SZMSZ időbeli hatálya
Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti az előző a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ.
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása:az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök.
A kihirdetés napja:
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:
· Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.
· Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
· A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).
Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:
· Az óvoda területére.
· Az óvoda által szervezett - pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra.
· Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira.
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok:
· Alapító okirat
· Szervezeti és Működési Szabályzat
· Pedagógiai Program
· Házirend
· Gyakornoki Szabályzat
· Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat
· Továbbképzési program, beiskolázási terv
· Közalkalmazotti Szabályzat
· Tűzvédelmi Szabályzat
· Munkavédelmi Szabályzat
· Pénzkezelési Szabályzat
· Leltározási és Selejtezési Szabályzat
· Együttműködési Megállapodás
· A közérdekű adatokmegismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata
I. rész
Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb- a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó- szabályozások
Az Alapító okiratban foglaltak részletezése
1. A költségvetési szerv neve: Adácsi Óvoda
2. A költségvetési szerv székhelye: 3292 Adács, Akácfa utca 3.
3. Törzskönyvi azonosítója (PIR): 645355
4. Az alapítás időpontja: 1973. szeptember 01
5. Közfeladata: köznevelési tevékenység
6. Alaptevékenysége az államháztartási szakágazati besorolás szerint:
851020Óvodai nevelés
6.1. Alaptevékenysége szakfeladat szerinti bontásban:
562912 óvodai intézményi étkeztetés
851000 óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása
851011 óvodai nevelés, ellátás
851012 sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
851013 nemzetiségi kisebbségi óvodai nevelés, ellátás
6.2. A szabad kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú alaptevékenység szabályozása:
Az irányító szerv engedélyezi a költségvetési szervnek, hogy az időlegesen rendelkezésére álló szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységekre is hasznosítsa
6.3. Vállalkozási tevékenysége: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez.
7. Illetékessége, működési köre: Adács község közigazgatási területe
8. Alapító, irányító, fenntartó szervének neve, székhelye:
Adács Község Önkormányzatának képviselő-testülete
3292 Adács, Szabadság tér 1.
9. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv
9.1.Gazdálkodással összefüggő jogosítványok
Az önállóan működő költségvetési szerv
a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,
b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik.
Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.
10. Vezetőjének megbízási rendje: Az óvoda vezetőjét a képviselő-testület bízza meg legfeljebb 5 évre a vonatkozó jogszabályokban előírt nyilvános pályázati eljárás útján.
11. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése:
Alapesetben: közalkalmazotti jogviszony
Jogszabály által megengedett esetben:
munkaviszony (Munka Törvénykönyve szerinti)
megbízásos jogviszony (Polgári Törvénykönyv szerinti)
közfoglalkoztatási jogviszony (közcélú, közhasznú)
12. A feladat ellátást szolgáló vagyon:
Az Adács Község Önkormányzata kizárólagos tulajdonát képező, 02 hrsz-ú, az ingatlan nyilvántartásban óvoda megnevezésű, Adács Akácfa utca 3. szám alatti ingatlan óvoda épülettel, konyhával, tárolókkal és egyéb szociális helyiségekkel az óvoda határozatlan idejű kizárólagos használatában áll.
A szakfeladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök.
13. A vagyon feletti rendelkezés joga:
Az óvoda a rendelkezésre álló helyiségeket, így a csoport szobákat, irodát, raktárakat, egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra önállóan bérbe adhatja, az alkalmi rendezvényekre belépőjegyet árusíthat.
A bérbe adásra csak akkor van lehetőség, ha az nem akadályozza az óvodai intézményben folyó nevelő munkát, az óvodai, és munkahelyi étkeztetési tevékenységet, a mindennapos óvodai foglakoztatásokat.
Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult sem elidegeníteni, sem megterhelni, vagy biztosítékként felhasználni.
14. Az intézmény típusa: óvoda
15. Nemzetiségi és más feladatai:
1. a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése, oktatása keretében
a.) Sajátos nevelési igényű gyermekek közül azok, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján enyhe fokban sérült mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, és beszéd fogyatékossággal, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek
b.) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek
c.) kiemelten tehetséges gyermekek nevelése, oktatása
2. Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelése, integrációs és képesség kibontakoztató óvodai oktatás, egyéb fejlesztő, felzárkóztató óvodai oktatás, nevelés. Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató, program szerint óvodai fejlesztő programot szervez.
3. Nemzetiségi kisebbségi óvodai nevelés, oktatás
4. Az óvoda működteti a tálaló konyhát is, mely az óvodás és dolgozói étkezést is biztosítja
16. Tagintézménye: tagintézménnyel nem rendelkezik
17. A felvehető maximális gyermek-, tanuló létszám: 120 fő
18. Tagozat megnevezése: nem rendelkezik tagozattal
19. Óvodai csoportok száma: 4 csoport
20. Közoktatási OM azonosítója: 031387
A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások
A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról.
A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni.
A költségvetés tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtását az Adácsi Polgármesteri Hivatal valamint az óvoda között meglévő mindenkor hatályos Munkamegosztási megállapodás alapján kell elvégezni.
Aláírási jogkör
Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre a vezetőnek van.
Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető - helyettes írja alá.
A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája
A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.
Az óvodát az intézményvezető irányítja, magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el.
Intézményen belül megtalálható:
· alá - és fölérendeltség
· azonos szinten belül mellérendeltség
Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:
- vezetők,
- illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.
Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
A szerv szervezeti felépítéséből struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.
A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia.
A munkáltatói jogok gyakorlása:
Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja.
Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát 2013. 08. 31.-ig a Kt.1. számú melléklete alapján, 2013. 09. 01.-től a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 95. § -nak megfelelően a 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.
A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt kell alkalmazni.
A költségvetési szerv vezetője a 2011. évi CXC törvény 69. §(1) bek. meghatározottakon túl felel:
· az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért
· az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért
· a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért
· a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért
· az intézményi számviteli rendért
· a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért
A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök
Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.
A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák.
A munkaköri leírás tartalmazza
· A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését
· A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását
· A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét
· Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat
· A munkaköre szerinti ellenőrzését
· A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat
Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett.
- munkaközösség vezető
- gyermekvédelmi felelős
- könyvtár felelős
- tűz és munkavédelmi felelős
- mentor
Belső kontroll rendszer
Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős.
A részletes folyamatszabályozás megtalálható az intézmény Belső kontroll rendszer működtetésének szabályzatában. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó:
- szakmai tevékenységgel összefüggő és
- gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat:
· a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre,
· teljesítse az elszámolási kötelezettségeket,
· megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak,
· megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.
A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:
· Biztosítsaaz intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.
· Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés.
· Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.
· Fogja át a pedagógiai munka egészét.
· Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.
· Segítse elővalamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.
· Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra.
· A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.
· Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.
· Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről.
· Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
· Hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
Az ellenőrzés kiterjed:
· munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére,
· a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre,
· a működési feltételek vizsgálatára.
Az ellenőrzés fajtái:
· tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint,
· spontán, alkalomszerűen,
- a problémák feltárása, megoldása érdekében,
- napi felkészültség mérése érdekében.
Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során
· a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme,
· a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
· a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
· az óvónő-gyermek, dajka- gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,
· a nevelőmunka színvonala, eredményessége,
· a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése,
· előzetes felkészülés, tervezés,
· felépítés és szervezés,
· az alkalmazott módszerek,
· a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása,
· az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése,
· a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége,
· a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése.
Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
· az óvoda vezetője
· a szakmai munkaközösség
Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére, értékelésére sor kerül.
Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal.
A pedagógusok értékelése a nevelőtestület által elfogadott pedagógus értékelési rend szerint folyik. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az óvoda következő évi munkatervét.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:
· szóbeli beszámoltatás,
· írásbeli beszámoltatás,
· értekezletekre való felkészülés,
· dokumentációk ellenőrzése,
· értekezleteken való aktivitás,
· csoportlátogatás,
· speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.
A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje
Az intézményben függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot a Adácsi Polgármesteri Hivatalbelső ellenőre látja el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásárólmegfelelően történik.
A belső ellenőrzés célja, hogy:
- biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre,
- feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást,
- megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet,
- vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelősségét.
Az óvoda kialakította gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel azokat az eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodását biztosítja.
A belső ellenőrzés magába foglalja az:
- előzetes
- folyamatba épített
- és utólagos ellenőrzést.
A belső ellenőrzés alapdokumentumai:
- gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok
- intézmény és az Adási Polgármesteri Hivatalmunkamegosztási megállapodása
- belső kontroll rendszer működtetésének szabályzata
Belső ellenőrzésre jogosultak:
- óvodavezető
- óvodavezető-helyettes
A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik.
Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell:
· kedvező tapasztalatok ®elismerés,
· feltárt hiányosságok ®megszüntetésre vonatkozó intézkedés ®felelősségre vonás ®megelőzés feltételeinek biztosítása.
II. rész
Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok
1. Aműködés rendje
A nyitva tartás rendje
Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik.
Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul.
Az óvoda üzemeltetése az Adács Község Önkormányzataáltal meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt szünetel.
Az intézmény:
· nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig
· zárva tartásának téli időpontjáról november 15-ig.
a szülőket tájékoztatjuk.
A nevelés nélküli munkanapokon biztosított ügyeleti ellátásra vonatkozó szülői igényeket írásban - a zárva tartás előtt egy héttel az óvoda vezetője felé kell benyújtani.
A nyári zárva tartás ideje alatt a fenntartó által megállapított napokon a hivatalos ügyek intézésére ügyeletet kell tartani.
Az ügyeleti beosztást a szabadságok figyelembevételével az óvodavezető készíti el.
A nyitvatartási idő napi: 10,5óra, reggel 6.30-17 óráig.
Az óvoda vezetőjével történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján ettől eltérő időben (rendezvény, szülő értekezlet, fogadó óra …) is.
Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja és délután a munkarend szerinti dajka zárja.
A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete.
Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartását az intézmény vezetője a mindenkori hatályos rendelet szerint végzi.
Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.
Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:
· a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását
· a szünetek időtartamát
· a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját
· az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját
· az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját.
A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapjára, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető helyettes a felelős.
2. Avezetők intézményben való benntartózkodásának rendje
Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendjét, a heti munkaidő beosztás során úgy alakítják ki, hogy ezen követelménynek megfeleljen.
Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni.
Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői és vezető helyettesi feladatokat ellássák.
Ha egyértelművé válik, hogy
a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;
b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező szakmai munkaközösség vezetőnek kell ellátnia.
c) együttes hiányzásukkor a helyettesítést, az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus jogosult ellátni és intézkedni.
A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
- a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok,
- a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
2.1. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai
A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse. A pedagógusnak a havi kötött munkaidején felüla munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el.
A szabadságolási terv alapján az óvodavezető a helyettessel egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen.
Hiányzás esetén elsősorban a vele azonos csoportban dolgozó pedagógus látja el a távollevő helyettesítését, de ettől indokolt esetben el lehet térni.
Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt.
A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a cserelebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.
A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden dolgozónak, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele kötelező. Az ebédidő nem része a munkaidőnek.
Egyéb tekintetben az Mt., a Kjt, az NKt, az óvoda működését meghatározó intézményi dokumentumok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat irányadó.
3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
A vezetőség
Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.
A vezetőség tagjai:
· intézményvezető
· intézményvezető – helyettes
· szakmai munkaközösség vezetők
A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.
A feladatok elosztásának alapelvei:
· az arányos terhelés,
· a folyamatosság.
Utasítási, intézkedési jog gyakorlása
· A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban.
· A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.
A vezetői értekezlet feladata:
· tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról
· az intézmény valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése.
A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. A vezetők a hetente tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezetnek, továbbá a szervezettől a vezetőség felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak.
3.1. Az intézményvezető
Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető munkaköri leírását a polgármester készíti el.
Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg.
Az intézményvezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős:
· az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe;
· az intézményi szabályzatok elkészítéséért;
· az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért;
· az intézmény képviseletéért;
· a nevelőtestület vezetéséért;
· a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért;
· az intézmény szakszerű és törvényes működéséért;
· az ésszerű és takarékos gazdálkodásért;
· a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;
· az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért,
· az intézményi számviteli rendért;
· a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;
· a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért;
· a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért;
· az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért;
· a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért;
· a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben;
· a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;
· a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért;
· a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért;
· a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért;
· a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért;
· a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért;
· a munkáltatói jogok gyakorlásáért;
· a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért,
· a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért;
· az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért,
· az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért;
· az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért;
· az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért;
· a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért;
Az intézményvezető feladata:
· az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
· a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása;
· az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;
· a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása;
· a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával;
· szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között,
· az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése,
· a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása,
· az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe
· a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben,
· az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,
· gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás;
· kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását;
· dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;
· gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza);
· ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.
Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör.
Felelősségekiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé:
· az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére
· a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira
Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete
3.2. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje
Hatáskörök átruházása
A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.
Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint:
· Az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként.
· Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni.
· Az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt.
Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át:
A képviseleti jogosultság köréből
- az intézmény szakmai képviseletét a szakmai munkaközösség vezetőire
- a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyekben a gyermekvédelmi felelősre
A munkáltatói jogköréből
· nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az óvodavezető helyettesre.
3.3. A kiadmányozás eljárásrendje
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője.
Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét.
Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében:
· az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket,
· a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket,
· a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat,
· a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrelösszefüggő döntések iratait,
· óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait,
· az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat,
· az előirányzat-módosításokat,
· mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik,
· a rendszeres statisztikai jelentéseket,
· mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.
Az óvodavezető- helyettes kiadmányozza:
· a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az óvodavezető nem tartotta fenn, a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn.
3.4. Az óvodavezető - helyettes
Vezetői tevékenységét azintézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezetőhelyettes munkaköri leírását az intézményvezetőkészíti el.
· Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.
· A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.
· Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak a munkáját.
Az intézményvezető- helyettes felelős:
· nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért és értékeléséért,
· a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért
· a szülői szervezet működésének segítéséért
· a helyettesítési beosztás elkészítéséért
· a pedagógus és nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának vezetéséért, elszámolásáért
· szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért
· a HACCP rendszer működtetéséért
· az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért,
· a gyermekbalesetek megelőzéséért,
· a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért.
Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
Felelősségekiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszerkiterjed:
· a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására
· a belső ellenőrzések tapasztalataira
· az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére
Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.
Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján
3.5. Szakmai munkaközösség vezetők
A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik.
Feladata:
- a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése
· a működéshez szükséges feltételek biztosítása
· értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése,
· az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele
· a pedagógiai munka színvonalának emelése
· az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában
· a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése
· kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez
· írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez
· a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése
· mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival
· szakterületén egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése
· a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése
· a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása
Szakmai munkaközösség vezető jogai:
· ellenőrzi és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok PP - hez igazodó éves ütemtervét,
· ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet,
· hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé,
· javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra
Felelősségekiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszerkiterjed:
· a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére
· az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére
Képviseleti joga:
· A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken.
3.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:
Az alkalmazotti közösség, ezen belül:
· a nevelőtestület- óvodapedagógusok
· a szakmai munkaközösség
· a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, konyhai kisegítők közössége
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.
A kapcsolattartás formái:
· értekezletek
· megbeszélések
· fórumok
· rendezvények
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
3.6.1. Alkalmazotti közösség
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyvemellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja.
Az alkalmazotti közösség jogai
Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.
Részvételi jogilleti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.
A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.
Egyetértési jogaz intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.
A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.
A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.
Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák.
3. 6. 2. Anevelőtestület
Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény és végrehajtási rendelete szabályozza.
A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozószerve,törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. §.§-(2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg.
A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.
A nevelőtestület döntési jogköre:
Ø a pedagógiai program elfogadása,
Ø az SZMSZ elfogadása,
Ø az éves munkaterv elfogadása,
Ø az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
Ø a továbbképzési program elfogadása,
Ø a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
Ø a házirend elfogadása,
Ø az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,
Ø jogszabályban meghatározott más ügyekben
3.6.3. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések
A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlethívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e.
Az óvoda rendes nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze.
A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja
· a pedagógiai program,
· az SZMSZ,
· a házirend,
· a munkaterv,
· az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés,
· a beszámoló
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.
A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni.
A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
- a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvezető és hitelesítők nevét
- a jelenlévők nevét, számát
- az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét
- a meghívottak nevét
- a jelenlévők hozzászólását
- a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását
- a határozat elfogadásának szavazási arányát
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg.
A nevelőtestület véleményét írásba foglalja, mely tartalmazza a szakmai munkaközösség véleményét is.
Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
3.6.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása
· A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.
- Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a félévenkénti nevelőtestületi értekezleten vagy rendkívüli esetben azonnal – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
- A megbízást az óvoda vezetője a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság)
A megbízásnak tartalmaznia kell
· a bizottság feladatát
· a bizottság hatáskörét
· a nevelőtestület elvárását
· a beszámolás formáját
· a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását
A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet.
3.6.5. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Közvetlen felettese az óvodavezető.
Heti kötelező óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra.
A munkaidő fennmaradó részében,legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.
Munkaidejének további beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A kötött munkaidőt a gyermekekkel való közvetlen, teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítani.
Feladata: Az Nkt. 62. §(1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:
· Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
· Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által augusztus 30-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel.
· Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező.
· Szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.
· Minden nevelési év elsőszülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (január, augusztus) írásban is értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel.
· Menedzseli a tehetséges gyermekeket.
· Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
· Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.
· Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert.
· Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat.
· Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja.
· Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti.
· A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza.
Adminisztratív teendők ellátása:
· a csoportnapló vezetése
· a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése
· a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása
· vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, kézségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.
· a mérések adatainak vezetése, elemzése
· az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezetőkérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése
· statisztikák határidőre történő elkészítése
· a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul
· szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít
· az intézményvezetőnek előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt
Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.
Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.
3.6.7. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az óvoda vezető-helyettese.
Dajkák
munkaidő heti 40 óra
beosztása :délelőtt: 6-14 óráig délután: 10-18 óráig heti váltásban
Feladata:
· Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.
· A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, -a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése
· Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi.
· Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában.
· Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében.
· A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
· A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
· A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.
· A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.
· Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
· Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek-csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.
· A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
· A rábízott növények, állatok napi gondozásában részt vesz.
Szakmai követelmények:
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja.
Minden csoportba egy dajka van beosztva. A délelőtt dolgozó- két egymás mellett levő csoport ellátását, kiszolgálását biztosítja. A délután dolgozó hasonló feladatokkal szintén két csoport ellátását végzi. A dajkák átfedési időben 10-14 óráig saját csoportjukban végzik feladataikat. Műszakcserét nagyon indokolt esetekben csak a vezető - helyettes engedélyével lehet végrehajtani.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.
Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten.
3.6.8.Technikai dolgozók:
Létszám: 2 fő konyhai kisegítő
munkaidő beosztása :
Délelőtt: 6.30-14.30 óráig
Feladata:
Az intézményvezető- helyettes irányítása és ellenőrzése alatt, munkatársa segítségével és bevonásával biztosítja az intézmény élelmezési feladatainak folyamatos és zavartalan ellátását.
Felelős a tálaló konyhában előállított ételek minőségéért és élelmiszerbiztonságáért, a tálaló konyha rendeltetésszerű működéséért.
Felelős az ellátottak és az intézményi élelmezésben résztvevő alkalmazottak részére előírt élelmezési szolgáltatásokért.
Szakmai követelmények:
Az élelmezési anyagokkal kapcsolatos feladatok
- Gondoskodik a beszállított készétel (ebéd) átvételéről a vállalkozó és az intézmény által megkötött megállapodás szerint.
- Gondoskodik az élelmezési anyagok tízóraihoz, uzsonnához történő beszerzéséről, mennyiségi és minőségi átvételéről, annak elkészítéséről, szakszerű tárolásáról.
- Figyelemmel kíséri az anyagkészletek mindenkori nagyságrendjét és összetételét, rendszeresen ellenőrzi a raktári készletek feltöltését.
- Gondoskodik a göngyölegek megfelelő kezeléséről.
- Megszervezi az élelmezési hulladék gyűjtését, hasznosítását, értékesítését.
- Ellenőrzi az élelmezési anyagok felhasználását.
- Betartja a közegészségügyi és járványügyi előírásokat, ezzel kapcsolatosan ellenőrzi az ételminták vételének tényét minden kiosztásra kerülő ételből.
- Betartja a munkavédelmi előírásokat.
- Részt vesz az élelmezési raktár időszaki (havi, negyedévi) tételes ellenőrzésében. Az ellenőrzések keretében vizsgálja a raktári rendet, higiéniát, a tárolt áruk minőségét
- Betartja a pénz- és anyaggazdálkodásra, számviteli rendre vonatkozó, valamint az intézmény szabályaiban (HACCP, Munkamegosztási Megállapodás, Házi Pénztárkezelési Szabályzat) foglalt előírásokat, megszervezi a nyilvántartások vezetését.
- Felelős az időben történő tálalásért, az élelmezési normák betartásáért.
- Felel a rendelkezésre álló eszközök, berendezési tárgyak szakszerű kezelését.
- Felelős azért, hogy a konyhában és a járulékos helyiségekben csak az élelmezéssel foglalkozó dolgozók lehetnek jelen.
- Adminisztratív feladatok
- Az ételbeszállító által leadott étlap segítségével elkészíti a heti étlapokat és gondoskodik azok jóváhagyásáról és kifüggesztéséről.
- Gondoskodik a tízórai, uzsonnával kapcsolatos anyagnyilvántartás vezetéséről,
- Gondoskodik a térítési díjak – a fenntartó által meghatározott időben történő- beszedéséről, és a pénztárkezelési szabályzat szerint jár el.
- Vezeti a HCCP adat és ellenőrzési dokumentumait.
- Kiszámítja a nyersanyagnormát a tízórai és az uzsonnára vonatkozóan.
- Vezeti az étkezők nyilvántartását.
- Figyelemmel kíséri az energiafelhasználást, a fogyóeszközök, segédanyagok felhasználását, összességében a ráfordítások alakulását.
- Felelős az adminisztratív munka szabályszerű ellátásáért és az adatszolgáltatásért a fenntartó felé.
- Feladata a konyha és a hozzá tartozó helyiségek napi takarítása, és időnkénti rendszerességgel ütemezett nagytakarítása.
- Felelős a háromfázisú mosogatás betartásáért.
- Felelős a higiénikus felszolgálásért, a tálaláskor mindenkor kanalat, villát, csipeszt használ.
- Az intézményvezetőnél javaslatot tesz az élelmezési feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítására és biztosítására.
- Munkájával, magatartásával segíti az intézmény nevelő-, oktató munkáját.
- Az óvoda belső életére vonatkozó értesüléseket köteles hivatalos titokként megőrizni. (Adatvédelmi szabályzat)
- Takarítószerek, nyilvántartása, ellenőrzése, rendelése.
· Munka közben viseli az előírt munka, illetve védőruhát.
· Betartja a balesetvédelmi valamint óvórendszabályokat
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a tálaló konyha és a hozzá tartozó raktárak berendezéseivel a leltár szerint elszámol.
Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten.
3.6.9.A szakmai munkaközösség
A szakmai munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető - helyettessel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy email-ben is történhet.
A szakmai munkaközösség feladata:
· a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az intézmény vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére,
· felméri és értékeli a gyermekek tudás és neveltségi szintjét,
· a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,
· az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,
· javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,
· egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamos ellenőrzése, mérése, értékelése,
· a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése,
· a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
· a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,
· segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,
· segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez,
· fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás,
· javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására,
· az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,
· kiválasztja az óvodában használható módszertani könyveket,
- segítségnyújtásaz óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez,
- segítségnyújtása gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához,
- a pedagógusok szakmai munkájának támogatása,
- módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, valamint publikációk közzététele a testületben.
Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében
- A munkaközösségtémájában közös tervező, elemző, értékelő tevékenység.
- Módszertani értekezletetek és gyakorlati napok közös szervezése.
- A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása.
- A munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása.
- A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása,
A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.
Kapcsolattartás rendje:
- Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről.
- Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról.
A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje
· a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos,
· nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak,
· a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak.
· A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása.
3.6.10. Minőségfejlesztés
A minőségfejlesztési célokra, feladatokra vonatkozó rendelkezések az intézményi minőségirányítási programban találhatók. A minőségfejlesztési rendszer működtetésével az intézményünk célja a tervezésszerepének erősítése, a tervszerű, szabályozott, átlátható intézményi működés kialakítása, valamint a folyamatos visszacsatolás beépítése az intézményi rendszerbe, amelynek eredménye várhatóan a folyamatos színvonal-emelkedés lesz.
4. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti.
Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.
Az intézményvezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).
Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik.
Az írásban adott megbízás hiányában az intézményvezetőt a magasabb fizetési fokozatba tartozó szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a magasabb fizetési fokozatba tartozóközalkalmazott pedagógus helyettesíthetik.
A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
· a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett,
· a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,
· a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
A 10 órától 14óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
5. Avezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái
Az óvodai szintű szülői szervezettel való együttműködés szervezése az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik.A szülőkkel történő kapcsolattartást jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl az óvoda pedagógiai programja és a házirend is tartalmazza.
A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.
A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje
Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot.
A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van.
Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik.A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.
Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
A csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét havonta tájékoztatja.
A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodavezető bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik.
A szülői szervezet részére biztosított jogok
Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a vélemény nyilvánítási, javaslattevő jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen az alábbi esetekben:
· az SZMSZ elfogadásakor
· a működés rendje, a gyermekek fogadása
· a vezetők intézményben való benntartózkodása
· belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
· a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja,
· külső kapcsolatok rendszere, formája, módja
· az ünnepélyek, megemlékezések rendje
· rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás
· az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban
· a házirend elfogadásakor
· a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
· a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben
· a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
· az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
· a munkatervnek a szülőket is érintő részében
· a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában
· vezetői pályázatnál
· az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.
Élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse:
· óvodaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét,
· nevelőtestület összehívását,
· egyes kérdésekben az érdemi válasz adást;
Képviselia szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.
Egyéb jogával, így
· figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét
· képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában
· ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni
· a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének
· a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek - a gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg - nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia.
· ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja.
A szülő szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.
A szülő szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését.
A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy
· a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,
· megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek,
· a szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni.
A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:
· szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,
· közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében,
· munkatervek egymás részére történő megküldése,
· értekezletek, ülések,
· szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,
· a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,
· írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,
· azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),
· a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,
· a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.
A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.
Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges:
· Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása.
· Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek.
· Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása.
Az óvodai Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával
· segítse az intézmény hatékony működését
· támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét
· véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét.
6. Akülső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.
Általános Iskola
Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a helyi iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el.
Kapcsolattartó:az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus
A kapcsolat tartalma:a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.
A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet.
A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása
- pedagógusok szakmai programjai
- óvodások iskolával való ismerkedése
- ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel
- értekezletek
- volt óvodásokkal kapcsolatos után követés
Az óvoda orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal
Kapcsolattartó:az óvoda vezetője
A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni.
A kapcsolat tartalma:a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző szervezet, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat egyeztesse. Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés.
Gyakoriság:nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.
Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Nevelési Tanácsadóval.
Kapcsolattartó:az óvoda vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat tartalma:a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
A kapcsolattartás formájaelsősorban eseti, mely kiterjed
· a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére
· az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására
· a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására
· az óvodavezető konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint.
Logopédiai Szolgálat és az óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó:az óvoda vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, fejlesztés, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a logopédiai szakszolgálat logopédusa biztosítja, a fenntartó által megállapított óraszámba.
Gyakoriság:A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, konzultáció, információ átadás, a logopédiai ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén
Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal
Kapcsolattartó:óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció.
A kapcsolat formája, lehetséges módja:esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvételsegítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.
- a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
- amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen,
- esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére,
- közös intézkedési terv kidolgozása a hátrányos helyzet csökkentésére, prevenciójára,
- szülők tájékoztatása (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.
A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az óvoda pedagógiai programja tartalmazza.
Oktatásügyi Közvetítő Szolgálattal
Oktatásügyi viták megoldásában az intézmény, annak tagjai és partnerei számára lehetőség van az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat (OKSZ) tevékenységének igénybevételére.
Az OKSZ elérhetősége a az intézmény faliújságán mindenki számára elérhető.
A kapcsolattartás rendje:
- A vitában álló felek döntenek az OKSZ megkereséséről és – amennyiben az intézmény vezetője nem érintett - erről tájékoztatják.
- A vitában álló felek közös akaratuk kinyilvánításaként írásban teszik meg a megkeresést.
- A közvetítő által kijelölt közreműködő elfogadása a felek írásbeli egyetértésével történik.
- A vitában állók a közvetítővel együttesen határozzák meg a közvetítés helyét, kezdetének idejét.
- A vita rendezése során keletkezett dokumentumok az óvoda irattárában is elhelyezésre kerülnek
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.
Fenntartóval
Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes,
A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete.
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed
· az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására
· az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van
· az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére
· az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére
· az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére,
· a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására
A kapcsolattartás formái
· szóbeli tájékoztatás
· beszámolók, jelentések
· egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel
· a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása
· speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan
· statisztikai adatszolgáltatás
· az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése
Gyakoriság: éves munkaterv és szükség szerint
A helyi Művelődési Ház és Sportcentrummal
Kapcsolattartó: az óvodavezetője, és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus
A kapcsolat tartalma: gyermek műsorok, előadások, ünnepélyek, sport tevékenységek szervezése, vízhezszoktatás segítése.
A kapcsolat formája:intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé, tanuszoda és tornaterem igénybevétele a mozgásos tevékenységek szervezéséhez.
Gyakorisága:az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.
Egyházak és óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: Az egyház képviselőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot.
A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik.
Az óvodás gyermekek részére az egyház által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét.
Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza.
Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás
Kapcsolattartó: óvodavezető
A kapcsolat tartalma: Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel.
· A PSZSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása
· A PSZSZ könyvtárának, médiatárának használata
· Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése
· Szaktanácsadás
· PSZSZ munkatársak meghívása szakmai napjainkra
Gondozási Központtal
Kapcsolattartó: az óvodavezetője, és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus Kapcsolat tartalma: Idősek tiszteletére, szeretetére és megbecsülésére nevelés.
Kapcsolat formája: Gyermekek által előadott ünnepi műsor karácsonykor és anyák napján.
Iskolai könyvtárral
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és pedagógusai
Kapcsolattartalma: könyvtárhasználattal való ismerkedés, olvasóvá nevelés
Kapcsolattartás formája: könyvtárlátogatás, kölcsönzés.
Gyakoriság: nevelési évenként szükség szerint.
7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhataz intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely
· A gyermek érkezésekor:a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges
· A gyermek távozásakor:a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges
Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.
Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhataz intézményben
· a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe
· valamint minden más személy.
A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni
· A szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor.
· A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet:
· Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodavezető irodájába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését.
· A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik.
· Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
A gyermekek egyéni fejlesztését végző logopédus, gyógypedagógus
· A vezetővel egyeztetett időpontban és órarendje szerint a fejlesztő órák és a pedagógusokkal, szülőkkel történő konzultáció idejében tartózkodik az intézményben.
· A fejlesztés idejére köteles a gyermekeket személyesen kikérni és visszakísérni a csoportjába.
Ügynökök, üzletkötők, kereskedőkbelépésének, benntartózkodásának szabályai
· Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek
· Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.
· Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását
- jótékonysági programokon
- gyerekek részére szervezett programokon
- az óvodai játszónapokon
- ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor
- az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…)
- fénykép készítésére, amennyiben a szülő előzőleg hozzájárul
· A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik
A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet
Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS!
8. Intézményi védő, óvó előírások
8.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
· Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése.
· Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit.
· Gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről.
· Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében gyermekorvos és védőnő látja el nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban.
· Évente egy alkalommal fogorvosi, szemészeti és hallás szűrés történik.
· A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.
· Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt.
· Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia.
· Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.
8.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok
Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
Minden óvodapedagógus feladata:
· A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése.
· Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása.
· Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás.
· Kirándulások biztonságos előkészítése.
· A védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.
· Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról.
· Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja és a házirendben szabályozza).
Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni.
Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével.
Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
Különösen fontos ez, ha:
· az udvaron tartózkodnak
· ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt ……)
· ha az utcán közlekednek
· ha valamilyen rendezvényen vesznek részt
· ha a közeli építkezést stb. látogatják meg
· és egyéb esetekben.
Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást az óvodavezető felé jelezze.
A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket.
Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol.
Az óvoda dolgozóinak feladatai
Az óvodavezetőjének feladatai az alábbiak:
· Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet.
· A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése.
· Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről.
Azintézmény vezetőjének felelőssége:
· hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet
· hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével
· hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be
· a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése
· a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente kétszer ismertetni kell
· évente az intézmény egész területe felmérésre kell, hogy kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége.
Az óvodai alkalmazottak felelőssége:
· Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.
· A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében.
· Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.
· Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
· A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
· Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
· Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
· Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.
· A gyermekek és az óvodavezető figyelmét folyamatosan fel kell hívni a veszélyhelyzetekre.
· Az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében.
· Az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan sajátkészítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek.
8.3. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok
Az óvodapedagógusok feladataa gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén:
· a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
· ha szükséges orvost kell hívni,
· ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
· a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
· a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének és a szülőnek.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.
Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:
· a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,
· a veszély forrást jelentő helyeket mindig zárják (raktár helyiség, tisztító szertár).
· a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be.
A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az óvodavezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni.
A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a munkabiztonsági megbízott feladata.
Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:
· a baleset körülményeinek kivizsgálása
· jegyzőkönyv készítés
· bejelentési kötelezettség teljesítése
Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:
· azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé
· legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába
A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.
A munkabiztonsági megbízottnak különleges felelőssége, hogy
· gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő
· az óvoda minden alkalmazottját tájékoztatja
8.4. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése
8.4.1.Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok
Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:
· kirándulás, séta
· színház, múzeum, kiállítás látogatás
· sport programok
· iskolalátogatás stb.
A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére.
Az óvodapedagógusok feladatai:
A településen kívül szervezett programok esetében:
· A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről.
· Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés) kitöltésével írásban.
· Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.
A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte.
Különleges előírások:
A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.
· Autóbusz, vonat igénybe vételekor 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérőt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.
8.4.2. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai:
· a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja
· tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség
· a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat.
A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal.
Az óvodában bármely külső szolgáltatást csak pedagógus végzettségű személy tarthat.
8.4.3.Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:
· Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.
· A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége.
· Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!
· Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos!
· A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.
9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai
Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.
A reklámtevékenység engedélyeztetése:
A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az óvodavezető, vagy a vezető – helyettes jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni.
Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai
A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül.
Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése.
10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
· a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
· a tűz,
· a robbantással történő fenyegetés
· stb
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az óvodavezető dönt.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még a tűzvédelmi felelős.
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
· az intézmény vezetőjét
· az intézmény fenntartóját
· tűz esetén a tűzoltóságot
· robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
· személyi sérülés esetén a mentőket
· egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvodavezető szükségesnek tartja
A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
· Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
· A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
· A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
· A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia!
Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik.
A óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
· a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
· a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
· a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
· az elsősegélynyújtás megszervezéséről
· a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
· a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
· a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
· az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
· a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről
· az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
· az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani!
Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az óvoda vezetőjének engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz és munkavédelmi megbízott felel.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: csoportszobák, tálaló konyha, folyosók
11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Óvodai ünnepek
A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez.
Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, melyet az óvoda honlapján is évente megjelenít. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget.
Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, közösség formálására szolgálnak. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége.
Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti, valamint az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a nevelési program, jelen Szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg.
Hagyományok
· A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.
· A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése.
A hagyományápolás eszközei:
· Ünnepségek, rendezvények
· Egyéb eszközök (pl. kiadványok)
Az intézmény hagyományai érintik
· a gyermekeket
· a felnőtt dolgozókat
· a szülőket
A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény
· jelkép használatával
· gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével
· az intézmény belső dekorációjával
A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is
Felnőtt közösségek hagyományai
- Kirándulás kulturális rendezvény
- Pedagógusnap nyugdíjas dolgozók meghívásával
- Megemlékezés: névnapi és kerek évfordulós születésnapi köszöntéssel;
nyugdíjba vonulás, gyermek, unoka születése, ballagása, közeli hozzátartozó halála alkalmával.
Nyilvános ünnepeink, ahol gyermekek műsorral ünnepelnek:
- Anyák napja
- Apák napja
- Nagycsoportok búcsúzása
A gyermeki élet hagyományos helyi ünnepei és megemlékezései az intézményben:
Mikulás, karácsony, farsang, nőnap, március 15-e, húsvét, gyermeknap.
Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a készülődésben, ünneplésben részt venni. Csoportszinten - a gyermekcsoportok fejlettségének megfelelően - megünnepeljük a gyermekek név és születés napját, a környezet, - és természetvédelem jeles napjait (Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, Földünkért Világnap).
Egyéb rendezvények, események szervezésére a munkaterv és a nevelési terv szerint kerül sor.
12. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.
Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:
· Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
· A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
· A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.
· Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések
Működési alapdokumentumok
· Alapító Okirat
· Pedagógiai Program
· Szervezeti és Működési Szabályzat
· Házirend
· Éves Munkaterv
Az Alapító Okirat elhelyezése
Az Alapító Okiratunk a következőhelyeken van elhelyezve:
· a fenntartónál,
· az óvoda vezetőjénél,
· az irattárban,
· Intézményünk honlapján,
· az Államkincstárban.
A működési alapdokumentumok elhelyezése
· A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az óvodavezető feladata.
· Irattári elhelyezésük kötelező.
A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következőhelyekre történjen meg:
· fenntartó
· Intézményi honlapunk
· az óvodavezető
· KIR
A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is.
Tájékoztatás a Pedagógiai Programról
A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvoda vezetőjétől, vezető-helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól.
· A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad.Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
· Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől.
· Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvodavezető- helyettesnek címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt.
Tájékoztatás a Házirendről
Az óvodapedagógus minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányait - az átvétel szülő által történő aláírásával - átadjuk. A Házirend és az éves munkaterv elhelyezésre kerül a nevelői szobában is.
Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok
A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni.
· 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató,
b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma,
c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,
d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait,
e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával,
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza.
229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:
· az óvodapedagógusok számát,
· iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,
· a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét,
· az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.
Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az óvodai honlap kezelésével megbízott rendszergazda részére.
Az adatközlés időpontja: A rendszergazda, a vezető helyettes által biztosított adatokat azoktóber 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR-ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában.
Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat.
Felelős: óvodavezető helyettes
A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.
A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.
Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtti nyílt napokon is ( Totyogó klub) választ kapjanak kérdéseikre.
14. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre vonatkozó szabályozás
(Hatályos:2013.08 01-ig)A támogatás keretösszegét a költségvetési törvény tartalmazza. A támogatást a fenntartó az óvodában pedagógus munkakörben engedélyezett létszámnak megfelelően határozza meg.
Odaítélésének intézményi feltételei
Az óvoda egyéni arculatának, helyi programjának megvalósítása érdekében kifejtett magas színvonalú többletmunkavégzés. Elismerése feladatfinanszírozással, kereset kiegészítésként minőségi bérpótlék formájában egy tanévre vonatkozóan adható. A konkrét személyekre vonatkozó döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik, a nevelőtestület által elfogadott feltételek mellett.
Az értékelés alapelvei:
· Szolgálja az intézmény kiválóan dolgozó pedagógusainak elismerését.
· Segítse az intézményen belüli demokrácia erősítését, a szakmai szervezetek bevonásával, valamint a szülők véleményének figyelembe vételével.
· A meghatározott bértömeg ésszerű felhasználása.
· A minőségi munka megítélése összhangban legyen az EREDMÉNY-EREDMÉNYESSÉG mérésével
Céljaink:
· a PP tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú feladatvégzésének erősítése. A munkateljesítmény ösztönzése.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elvei:
· a szakmai munkaközösségekben való aktív, alkotó részvétel,
· írásbeli feladatok elkészítésének igényessége: elemzése, összegzése, átfogó, óvoda arculatára szabott, minőségfejlesztést eredményez,
· igényes, naprakész tanügy- igazgatási dokumentáció vezetése,
· tevékeny részvétel a szakmai munka tartalmi megújításában: a PP- beválás folyamatos vizsgálatában,
· az óvoda kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep
· az óvodánk érdekeinek megfelelő tanulmányok folytatása illetve sikeres befejezése,
· továbbképzéseken, módszertani rendezvényeken, szakmai konzultációkon való részvétel, eredményeinek, szakmai tapasztalatainak magas színvonalú és hatékony intézményi hasznosítása,
· pályázatokon való aktív részvétel,
· bemutató tevékenységek, előadások tartása,
· egymás szakmai tevékenységének, gyakorlati munkájának megismerése,
· az óvoda egyéni arculatának, jó hírnevének alakításában való aktív részvétel,
· az intézményi Pedagógiai Program megvalósításában kifejtett magas színvonalú munka,
· szakmai munka kiemelkedő szintű - hosszú távú - teljesítése,
· többletmunka, többletfeladat vállalása, végzése,
· szakmai önfejlesztés igénye, új pedagógiai, módszertani eljárásokra nyitottság, ezek alkalmazása a gyermekek fejlesztése érdekében,
· pozitív emberi magatartás, kapcsolatalakító képesség (gyerekekkel, szülővel, munkatársakkal) konfliktuskezelések pozitív irányítása, segítségnyújtás, munkafegyelem.
Döntésének előkészítésében, véleményezési és javaslattevő jogkörrel részt vesznek:
· vezető helyettes óvónő
· Közalkalmazotti Tanács elnöke
· munkaközösség-vezetők
A javaslattétel időpontja:A nevelési évet záró értekezletre írásos javaslatok átadása a vezető részére. A nevelési évet nyitó értekezleten történik a közlésének időpontja. Javaslattételi lehetőséggel élhet minden óvodapedagógus a kidolgozott elvek alapján.
Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben
· szóbeli és írásbeli megrovásban részesült
· igazolatlanul távolmaradt
· munkafegyelme nem megfelelő
· ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 munkanapot
Egyéb szabályok
· bizonyítási idő- egységesen 1 év (új kolléga és GYES-ről visszatérő kolléga esetében is)
· ha a felsorolt szempontok közül legalább 5 feltételnek megfelel
· a külön díjazásos megbízatások végzése nem szempont a megállapításnál
· egy nevelési évre szól, meghosszabbítható
Nem pedagógus alkalmazottak kereset-kiegészítésben részesülhet, ha:…
· Beosztásának megfelelő magas szintű a szakmai felkészültsége.
· Hajlandóság szakmai munkájának fejlesztésére.
· Gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban.
· Szülőkkel kialakított partneri kapcsolat.
· Példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság.
· Aktív részvétel a helyettesítésekben, feladatvállalási készség, többletmunka felajánlása.
· Egyéniségével, emberi magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű.
A differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján az óvodavezető dönt.
15. Lobogózás szabályai
· A 132/2000. (VII.14.) kormányrendeletértelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”
· A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait.
· A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezetőgondoskodik.
16. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása
Az óvoda biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára az egyház által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató.
Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges feltételeket.
Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát.
A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét.
A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje:
A egyház képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első hetében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket a vezető helyettes összesíti és továbbítja az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően, kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra.
17. Hivatali titok megőrzése
Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené.
A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
Hivatali titoknak minősül:
· amit a jogszabály annak minősít
· a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok
· a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat
· továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít.
18. A telefonhasználat eljárásrendje
A dolgozó a mobiltelefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható átfedési időben. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra.
19. A helyiségek használati rendje
Az óvoda zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője a fenntartóval egyeztetve határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, és a társintézmények tudomására hozza értesítés formájában.
A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény helyiségeinek nyitvatartási időn kívüli használatát indokolt esetben a vezető írásban engedélyezi.Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:
· A közös tulajdont védeni.
· A berendezéseket rendeltetésszerűen használni.
· Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni.
· Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.
· Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.
· A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.
Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet!
20. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. §2 h)pontja, a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bek. valamint a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30. § (6) bek. alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben külön szabályzatban kerül meghatározásra.A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az óvoda:
· kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá
· az óvoda hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél.
A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló2011. évi CXII. törvény határozza meg. Ennek értelmében közérdekű adat:
· az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
Így különösen:
· a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget.
Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók a mellékletben.
21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozás az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki.
A Szabályzat célja:
Az Intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása.
A Szabályzat személyi hatálya:
A Szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel, illetve elektronikus iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az Intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK!
A Szabályzat betartásának ellenőrzése:
A Szabályzat betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez.
A Szabályzat tárgyi hatálya:
l kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikai megjelenési formájuktól függetlenül,
l kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai berendezésre, valamint a gépek műszaki dokumentációira is,
l kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra (fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési),
l kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra,
l kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra,
l kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására.
Az elektronikus iratkezelés (adatkezelés) során használt fontosabb fogalmak:
l Személyes adat:az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
l Különleges adat:
a)faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;
· Közérdekű adat:az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;
ÉRTELMEZÉSEK:
Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített, készített, elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak;
Funkciók:
Érkeztető: a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti az iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Az érkeztetési adatok rögzítése, megtekintése, módosítása, lezárása, a küldemény bontása.
Szignáló: az ügyben eljárni illetékes vezető kijelöli a szervezeti egység és/vagy ügyintéző személyt, az ügyintézési határidő és a feladat meghatározása az érkeztetési vagy iktatási iktatókönyvben személyesen vagy a szignáló írásbeli utasítása alapján.
Iktatást végző: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása az irattári tervnek megfelelően az iktatókönyvben. Az iratot továbbíthatja a vezetőnek, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, az ügyiratot/iratot expediálhatja, továbbíthatja.
Adatkezelés:az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is.
Adatfeldolgozás:az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
Adattovábbítás:ha az adatot meghatározott harmadik fél számára hozzáférhetővé teszik.
Adatkezelő:az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg.
Adatfeldolgozó:az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi.
Nyilvánosságra hozatal:ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.
Adatbiztonság:az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen.
Iratnak minősül:
Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok.
Iratkezelő:Az a személy, aki munkája során irattal foglalkozik, iratot hoz létre, továbbít, vagy fogad.
Ellenőrzés:Az iratkezelés szakmai felügyeletét az óvodavezető látja el. A vezető a szakmai felügyelet keretén belül:
· rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iratkezelési tevékenység szabályszerűségét,
· az észlelt problémákról tájékoztatja az érintett felelőst,
· ajánlásokat fogalmaz meg a szabálytalan vagy ésszerűtlen gyakorlat megváltoztatása, illetve az ügyviteli folyamatok megszervezése körében.
Elektronikus Iratok létrehozása:
Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik.
Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára.
Minden fájlnak három fő tulajdonsága van:
l név,
l kiterjesztés,
l hely,
továbbá, az iratkezelés szempontjából fontos tulajdonságai (attribútum):
l létrehozás dátuma,
l utolsó módosítás dátuma,
l utolsó hozzáférés dátuma,
l rejtett, írásvédett
Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell.
Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni! (a kívánt fájlra jobb egérgombbal kattintva a Tulajdonság menüpont alatt az írásvédett tulajdonságba bal egérgombbal kattintva pipát kell tenni. Ettől kezdve a fájlt csak más néven lehet elmenteni, az eredeti tartalom nem változik meg.)
Fájlok elnevezéseinek alapelvei:
l A fájl neve lehetőleg utaljon a tartalomra, a későbbi könnyebb azonosíthatóság érdekében,
l A fájl nevében a szóköz karaktereket lehetőség szerint _ karakterrel kell helyettesíteni,
l Ha lehetséges, kerülni kell az ékezetes betűk használatát,
A fájlok elhelyezése mappákban történik. Az összetartozó fájlokat célszerűen egy mappában kell elhelyezni. A mappa nevének megválasztásakor a fájl elnevezéseinek alapelveit kell betartani.
Elektronikus iratok küldése, fogadása
Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailben fogadhatunk. Elektronikus iratot Interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni.
Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni.
Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni.
.
Archiválás, biztonsági mentések
Biztonsági gyorsmentés USB adattárolókra történik, emellett CD, DVD adathordozóra történnek az éves archiválások.
Az óvoda vezetője felelős:
· az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért,
· kijelöli a számítástechnikai rendszerének biztonsági követelményeiért általánosan és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt,
· az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséért, jóváhagyásáért, szabályszerűségéért és a feladatoknak megfelelő célszerűségéért,
· a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért,
· az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséért, a szabálytalanságok megszüntetéséért, szükség esetén a szabályzat módosításának kezdeményezéséért,
· az iratkezelést végző, vagy azért felelős személy szakmai képzéséért és továbbképzéséért,
· egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokért.
A KIR programhoz való hozzáférési jogosultságokat névre szólóan kell dokumentálni. A dokumentumok tárolása és kezelése a vezető feladata.
22. Az iratkezelés szervezeti rendje
A szabályozás célja: Az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni hogy:
· az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,
· szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását,
· az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.
Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető
Az óvodai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérőiratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény vezetője irányítja az alábbiak szerint:
A vezető
· elkészíti és kiadja az óvoda ügyviteli és iratkezelési szabályzatát
· jogosult az óvodába érkező küldemények felbontására (ha ezt az fenntartja magának)
· jogosult kiadványozni
· kijelöli az iratok ügyintézőit
· meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét
· ellenőrzi, hogy az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen
· figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásainak megfelelően módosítja az iratkezelési szabályzatot
· előkészíteti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását
· intézkedéseket kezdeményez az iratkezelési hiányosságok megszüntetése érdekében
· az irattári anyag károsodását előidéző rendkívüli esemény alkalmával közreműködik a hibaelhárítás és az anyagmentés megszervezésben
· rendszeresen ellenőrzi az irányítása alá tartozó ügyintézés és iratkezelés jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő végrehajtását,
· informatikai rendszer vonatkozásában meghatározza az üzemeltetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos munkakörhöz szükséges informatikai ismereteket, kijelöli a számítástechnikai rendszer biztonsági követelményeiért felelős és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt
· jelen szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján ellenőrzi az iratok védelmét és az iratkezelés rendjét
Az iratkezelési feladatok megosztása
Óvodavezető helyettese
Minden, olyan küldeményt, amely az óvoda címére, illetve a foglalkoztatottak nevére érkezett, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.
· átveszi az intézményhez érkezett küldeményeket
· az érkeztetést követően az iratokat átadja az óvoda vezetőjének
· gondoskodik az egyes dokumentumoknak a szervezeti egységekhez, illetve az „s.k” jelzésű küldemény esetén a címzetthez való eljuttatásáról
· a küldemények átadás – átvételét dokumentálja
· gondoskodik az ügyintézés során készült, nem minősített kiadmányok (intézkedések, levelek, táviratok, csomagok) postai feladásáról, elkészíti a feladó jegyzéket
· végzi a külső és belső kézbesítést
· rögzíti a vezetői szignálás adatait függetlenül attól, hogy iktatott iratról vagy nem iktatásköteles, érkeztetett küldeményről van szó
· végzi a külső küldemények iktatását, ennek során előzményt keres, elvégzi az elő- és utóiratok szerelését, főszám iktatást vesz fel az irattári tervnek megfelelően a vezető utasítása alapján
· intézi az érkeztetett, illetőleg iktatott iratok irányítását, óvodán belüli továbbítását
· az óvodába közvetlenül (faxon vagy e-mailben, esetleg személyes kézbesítéssel) érkezett küldeményeket nyilvántartásba veszi (érkezteti) az óvoda Érkeztető – könyvébe
· a szervezeti egységhez kiadmányozás céljából érkezett iratok esetében rögzíti a kiadmányozás megtörténtét, időpontját
· iktatja a belső kezdeményezésű iratokat
· az óvoda tevékenységéhez tartozó, kiadmányozásra kerülő azon iratok esetében, amelyekből külső továbbításra szánt dokumentumok keletkeznek, gondoskodik a borítékok címzéséről, a szükséges mellékletek csatolásáról.
· ellenőrzi és postai feladásra előkészíti a küldeményeket (expediálás)
· kezeli a kézi irattárat, a kézi irattári feljegyzéseket rögzíti
· amennyiben a küldemény nem az óvoda illetékességébe tartozik, átadja az illetékes szerv részére és az átadás tényét a rögzíti
· a kézi irattárból a még nem selejtezhető iratokat 2 évente elhelyezi az Irattárban.
· biztosítja az óvoda 2 évnél régebbi elintézett iratainak rendszerezett irattári elhelyezését, kezelését és nyilvántartását
· a vezető utasítása alapján megszervezi és lebonyolítja az iratselejtezéseket
· a vezető utasítása alapján gondoskodik a történeti értékű iratoknak a szaklevéltár számára történő átadásáról.
Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések
A óvoda bélyegzőnek lenyomatát és a kiadmányozás rendjét jelen Szervezeti és Működési
Szabályzat szabályozza.
Záró rendelkezések
A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé.
A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény előző jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata.
Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezhetia fenntartó,a nevelőtestület, a szülői közösségés a KT elnöke és a jogszabályi kötelezettség.
Az SZMSZ nyilvánossága:
· A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit.
· Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
· A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza.
Készítette: Túriné Kovács Ilona 2013.03.01. óvodavezető
Ph.
Nyilatkozatok
A szülői képviselet,az Adácsi Óvoda SzMSz-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.
Kelt: ………. év …………………… hó …….. napján
…………………………………………
A szülői szervezet elnöke
A Közalkalmazotti Tanácsaz Adácsi Óvoda SzMSz-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogátkorlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.
...................................................................
A Közalkalmazotti Tanács elnöke
Az Adácsi Óvoda nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő ……….. %-os igenlő elfogadó határozat alapján ……….. év ………………………… hó ………. napján a Szervezeti és Működési Szabályzatát ................................................határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
………………………………………… ……………………………………………
nevelőtestület képviselője nevelőtestület képviselője
………………………………………… ……………………………………………
nevelőtestület képviselője nevelőtestület képviselője
………………………………………… ……………………………………………
nevelőtestület képviselője nevelőtestület képviselője
………………………………………… ……………………………………………
nevelőtestület képviselője nevelőtestület képviselője
Kelt: …………………………...
……………………………………………
óvodavezető
Ph
Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat kihirdetésének napja:
Melléklet: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
A Adácsi Óvoda adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők:
ü Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős.
ü Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni.
ü Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.
ü Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük.
ü Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé.
ü Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat.
ü Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására.
ü Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről.
ü Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére.
ü Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén.
ü A AdácsiÓvoda vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges.
2. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK
1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)
2. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ...
3. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
4. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
6. 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
7. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
8. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
9. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
10. Az óvoda SzMSz-e
A szabályzat célja:
Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák.
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
E törvény alkalmazása során:
Ø érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;
Ø személyes adat:az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
Ø különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,
Ø adatkezelő:az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
Ø adatkezelés:az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
Ø adattovábbítás:az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
Ø nyilvánosságra hozatal:az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
3. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS
Az Nkt. 41. §(1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.
Nyilvántartja:
ü a pedagógus oktatási azonosító számát,
ü a pedagógusigazolványának számát,
ü a jogviszonya időtartamát és
ü a heti munkaidejének mértékét.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre
ü neve (leánykori neve)
ü születési helye, ideje
ü anyja neve
ü TAJ száma, adóazonosító jele
ü lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
ü családi állapota
ü gyermekeinek születési ideje
ü egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
ü legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
ü szakképzettsége(i)
ü iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
ü tudományos fokozata
ü idegennyelv-ismerete
ü a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,
ü a munkahely megnevezése,
ü a megszűnés módja, időpontja
ü a közalkalmazotti jogviszony kezdete
ü állampolgársága
ü a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
ü a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
ü a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
ü e szervnél a jogviszony kezdete
ü a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
ü címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
ü a minősítések időpontja és tartalma
ü személyi juttatások
ü a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
ü a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
ü a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai
A felsorolt adatokat az óvodavezető, mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli.
A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.
4. A KÖZALKALMAZOTTI ADATKEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI
Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért az óvodavezető felel.
Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért
ü óvodavezető,
ü az intézményi nevelőmunkát segítő közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető-helyettes,
ü a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott,
ü a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében
tartozik felelősséggel.
A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.
A teljesítményértékelést végző vezető, vezető-helyettes felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítmény értékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető-helyettes vezeti.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást az óvodavezető vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére.
Az óvodavezető helyettesköteles gondoskodni arról, hogy:
ü Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának.
ü A személyi iratra csak olyan megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés.
ü A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg.
ü Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését.
ü A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.
A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.
A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni.
A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni.
A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni:
ü a közalkalmazott felettese,
ü a minősítést végző vezető,
ü feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,
ü munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
ü a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
ü a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
ü az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.
Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében.
5. AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA
5.1. A GYERMEKEK NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETŐ ADATAI
Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván:
A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.
ü szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
ü a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
ü a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok
ü felvételivel kapcsolatos adatok,
ü az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
ü jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
ü a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok,
ü kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok,
ü a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
ü a gyermek, oktatási azonosító száma.
5.2. A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSÉRE TOVÁBBÍTÁSÁRA JOGOSULTAK
Az óvodavezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős.
Az óvodavezető, a vezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint, valamint nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat.
A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető által kijelölt ügyintéző.
A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőnek.
Az óvodapedagógusok vezetik és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek.
5.3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA
A gyermek adatai közül
ü a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,
ü óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához,
ü a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,
ü a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,
ü az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére
továbbítható.
A gyermek,
ü sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,
ü óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának
továbbítható.
Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban.
6. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.
A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott.
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók.
A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.
Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározottnyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.
Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult.
Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti.
Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.
A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
7. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ, ADATVÉDELMI NYILATKOZAT
Infotv. 20. § (1) bek. alapján az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.
A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje
1. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező.
2. Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.
3. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
Az adatkezelés jogalapja
Főszabály szerinti két jogalap létezik:
ü az érintett hozzájárulása illetve
ü a jogszabályi felhatalmazás.
A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érintett hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat.
Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás írásban adható meg.
Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes.
Törvény illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg.
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat
ü a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
ü az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll
további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.
Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői és közalkalmazotti engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.
A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
8. ADATVÉDELEM
Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó, papíralapú nyomtatványok esetében az óvodavezető, a gyermekek adatainak estében az óvodapedagógus feladataés felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően.
9. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR)
A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal.
A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában.
Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatalazonosító számot ad ki.
A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját.
A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba.
Az óvoda vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni.
A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki.
ü A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását.
ü A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait.
ü A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
A KIR nyilvántartás a gyermek
ü nevét,
ü nemét,
ü születési helyét és idejét,
ü társadalombiztosítási azonosító jelét,
ü oktatási azonosító számát,
ü anyja nevét,
ü lakóhelyét, tartózkodási helyét,
ü állampolgárságát,
ü sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,
ü jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,
ü nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
ü jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
ü nevelésének, oktatásának helyét,
tartalmazza.
A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.
Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott
ü nevét, anyja nevét,
ü születési helyét és idejét,
ü oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
ü végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,
ü munkaköre megnevezését,
ü munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
ü munkavégzésének helyét,
ü jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
ü vezetői beosztását,
ü besorolását,
ü jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
ü munkaidejének mértékét,
ü tartós távollétének időtartamát.
Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére,továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.
A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.
A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.
10. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY
A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre - pedagógusigazolványt ad ki.
ü A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja.
ü A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását.
ü A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók.
ü A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.
11. A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról.
A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.
A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról.
12. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
A Szabályzat hatálya kiterjed az intézményvezetőjére, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e Szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését.
A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni.
E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.
13. ILLETÉKESSÉG
· Az óvoda vezetője:
ü biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését
ü biztosítja a szabályozás megismerhetőségét
ü ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat
ü eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető - panaszok esetén
· Az óvodavezető - helyettes
ü biztosítja munkaterületén a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését
ü kezdeményezést tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban
ü előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és az óvodavezető elé terjeszti azt engedélyezésre
ü személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi adatokat
ü ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat
ü rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodavezető felé a szabályozás előírásainak megvalósulását
ü kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére
· Óvodapedagógusok
ü betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit
ü kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését
14. JOGSÉRELEM ESETÉN AZ ELJÁRÁS RENDJE
A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság(NAIH) hatósághoz – és a bírósághoz – lehet fordulni. Az adatvédelem és az információszabadság terén a NAIH jár el.
A jogérvényesítés formái:
ü Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz.
Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
ü Bírósági jogérvényesítés
Ha az óvoda adatkezelésében az érintett a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.
15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes.
A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.
A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik.
Az ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT AZ ADÁCSI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 1 SZÁMÚMELLÉKLETE.
A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű.
Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg.
Az Adatkezelési Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza.
Adács, 2013-03-01
...................................................
óvodavezető
Kategóra: Óvoda alapdokumentumai
Szerző: | Dátum: 2013. október 20. (vasárnap) 12:42:01