Oszd meg másokkal is

 
 
 

  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

                   2013.
 
 

Az intézmény OM azonosítója: 031387	Intézményvezető:     ………………………………………………. Ph.
Legitimációs eljárás
Nevelőtestületi elfogadás határozatszáma: …/2013.     ……………………………………… nevelőtestület képviseletébenben
Intézményvezetői jóváhagyás határozatszáma:   Ph.     ............................................................................. Intézményvezető aláírása       Fenntartói jóváhagyás határozatszáma:                                                                           …………………………………………………                                                                 A fenntartó képviseletében Ph.
A dokumentum jellege: Nyilvános   Megtalálható: az óvoda honlapján: www.akacovi.hu, vezetői irodában, csoportokban
Hatályos:2013. 09. 01.	Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig
Módosított változat	Készült: 5 példányban Iktatószám:      /2013

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Tartalom
 
I.      AZ INTÉZMÉNY ADATAI. 6
A program törvényi háttere. 7
Bevezető. 8
Küldetésünk. 9
Jövőképünk. 9
Az óvoda bemutatása. 9
Személyi feltételek. 11
II.    GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP.. 13
Gyermekkép. 13
Óvodakép. 13
III.      AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI. 14
Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés. 14
Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés. 20
Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 28
IV.      AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE.. 33
Csoportszervezés. 33
A program napirendje, heti rendje. 34
Tevékenységi formák szervezési jellemzői36
V.    AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI. 37
Játék. 37
Verselés, mesélés. 44
Ének, zene, énekes játék, gyermektánc. 47
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka. 50
Mozgás. 54
A külső világ tevékeny megismerése. 57
Munka jellegű tevékenységek. 64
Tevékenységben megvalósuló tanulás. 66
VI.      KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA.. 71
Sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése. 71
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek. 72
Kivételes képességű gyermekek, tehetségígéretek. 73
VII.    SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.. 74
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése. 74
VIII.       NEMZETISÉGI NEVELÉS (MAGYAR NYELVŰ ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS. 81
IX.      HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK.. 82
X.    AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.. 85
XI.      GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN.. 89
XII.    A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE.. 93
XIII.       A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK   94
XIV.       ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK.. 95
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
„Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha e gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságba érzik magukat, megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretet a világon.”
 
                                                                                                               
 /Dorothy Law Holtz/
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

I.                   AZ INTÉZMÉNY ADATAI

 
 

Az intézmény neve:	Adácsi Óvoda
OM azonosítója:	31387
Az intézmény székhelye:	3292 Adács, Akácfa út 3.
Telefon, fax:	37/350-010
E-mail:	akacovi3@freemail.hu
Az intézmény honlapja:	www.akacovi.hu
Az intézmény működési területe:	Adács Község
Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve:	Adács Község Önkormányzata
Címe:	3292 Adács, Szabadság tér 1.
Telefon, fax:	37/350-001
E-mail:	adacsph@mailbox.hu
Az intézmény típusa:	óvoda
Az intézmény alaptevékenysége:	óvodai nevelés ellátás
	sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása
	nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás
Az intézmény engedélyezett gyermekférőhelyeinek száma:	120 fő
Csoportok száma:	4

 
                                    
 
Az óvoda vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az óvoda vezetőjét a községi önkormányzat képviselő testülte pályázat útján határozott időre nevezi ki.
Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
2014. szeptember 1.-től a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
 
 
Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik.

A program törvényi háttere

 
 
 
 
·        Alapító okirat 70/2012. (XII.17.) Adács Község Önkormányzatának Kt. határozata
 
·        363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
 
·        2011. évi CXC. törvényA nemzeti köznevelésről
 
·        20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
 
·        22/2013.(III.22.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
 
·        17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
 
·        32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről
 
·        1997. évi XXXI. törvény,  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
 
 
                                                       
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

 

 
 

Bevezető

 
 
 
"Gyermekekkel foglalkozni: ez minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi e földön osztályrészünkül juthat, és saját tökéletesbülésünket is ez mozdíthatja leginkább előre."
 
                                                                                                             /Brunszvik Teréz/
 
 
 
Az Adácsi óvoda nevelési programját először 1999-ben készítette el az óvoda nevelőtestülete. Az óvodai nevelést érintő új törvényi változások miatt programunkat többször felülvizsgáltuk, szükség szerint módosítottuk, 2004-ben, 2010-ben.
A megfelelő előkészületek (továbbképzéseken való információgyűjtés, szakmai konzultációk, megbeszélések, önképzés, team munka) után felülvizsgáltuk programunkat, majd megfogalmaztuk eddigi erősségeinket és gyengeségeinket, és meghatároztuk a fejlesztési lehetőségeket, mely során figyelembe vettük a partnerei, szülői, és fenntartói, igényeket, elvárások.
A közoktatás változó, fejlődő, megújuló világának törekvéseit szemelőt tartva, az eddigi értékeinket megőrizve, a már jól bevált nevelési gyakorlattal kívánjuk továbbra is folytatni nevelőmunkánkat, s alakítjuk, formáljuk intézményünk sajátos arculatát.
.
Programunkban, mely átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, beépítettük az Óvodai nevelés országos alapprogramja, Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközével c. óvodai program elemeit, a nemzetiségi, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit, valamint óvodánk integrációs programjának alapelveit.
 
Tisztelettel megköszönöm az óvoda nevelőtestületének munkáját, mellyel hozzájárultak a program elkészítéséhez. Köszönetemet fejezem ki az óvoda dolgozóinak és a szülőknek, hogy véleményükkel, javaslataikkal segítették programunk sikerességét.
 
 
 
 
 
Túriné Kovács Ilona
                                                                                                                  óvodavezető
 
 
 
 
 
 
Adács, 2013-07-14
 
 
 

Küldetésünk

Az Adácsi Óvoda dolgozói kollektívája arra törekszik, hogy a gyermekek, a szülők, és a partnerek számára fontosnak tartott igényeknek megfeleljen, és igyekszünk szolgáltatásaink színvonalát emelni.
Valljuk, hogy a gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelő óvodai élethez, a biztonságos, egészséges környezethez, adottságainak, érdeklődésének, képességeinek, valamint nemzeti hovatartozásának, ill. fogyatékosságának megfelelő neveléshez, hiszen minden gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi, biológiai értelemben is egyedei személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődésük érdekében sokrétű nevelési, fejlesztési stratégiát alkalmazunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeink képesek legyenek sikereket elérni. Olyan pozitív, befogadó környezetet igyekszünk teremteni, amelyben mindenki jól érzi magát.
Felelősnek érezzük magunkat a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlődéséért, a közösség kialakulásáért és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatásáért.
Vállaljuk a roma nemzetiséghez tartozó és más országból érkezett gyermekek integrált nevelését,önazonosságuk megőrzését, ápolását, erősítését, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét, valamint igyekszünk elérni, a magyar nép közösségéhez tartozás érzésének megalapozását.
Felvállaljuk, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket egészséges társaikkal együtt neveljük. Figyelünk arra, hogy az óvodai nevelés családi nevelésre épüljön, és a gyermek harmonikus fejlődése érdekében bizalmas együttműködésre törekszünk.
 
 

Jövőképünk

 
Az óvodánk alapozó funkciója mindazon személyiségvonások kibontakoztatására, megerősítésére és továbbfejlesztésére törekszik, melyek összességükben az óvodáskorú gyermekink harmonikus fejlődését eredményezi. Megalapozzuk a következő életszakasz megváltozott életkörülményeinek teljesítéséhez szükséges személyiségjegyeket, készségeket, képességeket. Mindezeket a feladatokat az óvodánk sajátos, a gyermekek életkorához igazított feltételrendszerével, illetve a differenciált nevelés folyamatával éri el. Célkitűzéseink realizálását segíti az a feladatmeghatározás, amelyben kiemelt hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés, érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés, valamint a gyermekek anyanyelvi kultúrájának, értelmi nevelésének és fejlesztésének biztosítása.

 

Az óvoda bemutatása

 
Óvodánk Heves megyében, a Mátra-hegység lábánál, Gyöngyöstől 10 km-re délre található. Adács 2676 fő lakosú község. A település egyetlen óvodája a mi Akácfa úti óvodánk. A községben 1956 óta működik óvoda. 1976-ig kétcsoportos, majd 1976-tól a felújított új épületben, amely a falu központjában található négy csoportos óvoda várja a gyermekeket.
 
Az óvoda udvarral, virágos kerttel rendelkezik. Füves, homokos, betonozott terület, valamint külső fedett terasz, szatellit található udvarunkon. A lombos fák árnyékot adnak, a zöld cserjék esztétikussá teszik környezetünket. A nyári időszakban kerti zuhany és ivókút biztosítja a gyerekek felfrissülését, pancsolását.
 A fából készült, a gyermekek mozgásigényét, kielégítő udvari játékok: függeszkedők, hinták, kötélmászókák, fedett homokozó, babaház, libikókák, "mókuskerék", mind-mind gyermekeink szabadidős tevékenységét, edzését szolgálja. Balesetveszély elkerülése céljából ütéscsillapító gumilapok találhatók a mászókák alatt. A jövőben szeretnénk kicserélni a régi udvari mászókát, hintát. Udvarunk ékessége az ölelkező gyermekpárt formáló élőfából kifaragott szobor.
Az óvoda épületében négy csoportszoba található. A csoportszobák parkettásak, falai világos pasztellszínűek, korszerű, energiatakarékos neon-világítással, földgázos központi fűtésrendszerrel ellátottak. A gyermekek itt játszanak, étkeznek, pihennek. A foglalkoztatók jól felszereltek, hangulatos galériák, tölgy asztalokat és székeket, esztétikus fűz bútorok, színes TV, DVD, CD lejátszó található minden csoportszobában. Mindezek megvásárlásához segítséget kaptunk a fenntartó önkormányzattól, illetve pályázatok révén, valamint az “Adácsi Óvodásokért Alapítvány” támogatásából, melyet a gyermekek testi-szellemi fejlődését elősegítő tárgyi feltételek biztosítása céljából hoztunk létre.
A négy csoportnak három gyermekmosdója van (egy mosdón két csoport osztozik), két gyermeköltözője (két csoport egy helyiségben öltözik, és egy csoportnak a folyosón vannak elhelyezve az öltöző szekrényei).
Az intézmény tornaszobája a “zártudvar” elnevezésű helyiség, mely több funkciót is betölt, mert rossz idő esetén “zsibongónak” is használható, valamint kiállításokat, és vásárokat is szoktunk itt rendezni.
Itt sok-sok mozgásfejlesztő tornaszer található, mely a gyermekek szabad mozgástevékenységét, fejlesztését, edzését szolgálja.
 
Gyermekférőhelyek száma 120 fő, az óvoda négy csoporttal működik.
 
Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a családi nevelést kiegészítve, a szülővel együttműködve a gyermeket óvja, védi, neveli, szocializálja, segíti sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyisége kibontakoztatását az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermeket is). Szeretetteljes, biztonságos, az egyéni különbözőségeket toleráló légkörben, ésszerű korlátokkal, minden gyermeknek esélyt adunk saját erősségeik felismerésére, és a sikerélményre. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a különbözőséget, erre neveljük gyermekeinket is. 
Különös gondot fordítunk óvodánkban a testi és lelki egészség védelmére, fejlesztésére a szabad játék biztosítására.
Célunk, hogy az óvodai élet olyan legyen ebben a mátraaljai kis faluban, amely a gyermekek számára kiegyensúlyozott, boldog, családias, otthonos, szeretetteljes légkört tud biztosítani, hogy a szülők gyermekeiket bizalommal ránk bízhassák.

 

 

Személyi feltételek

 
Dolgozói létszám adatok:
 

Dolgozók	Létszám adatok
Óvodapedagógusok száma	9 fő
Dajkák száma	4 fő
Konyhalány	2fő
Külső segítő szakemberek * Sajátos nevelési igényű gyermekek speciális fejlesztéséhez	Logopédus * Gyógypedagógus * Gyermekorvos Védőnő Családsegítő	1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő

 

Nevelőtestületünk képzettségi és szakképzettségi mutatói:

 

Képzettség iránya	Képzésben részt vettek száma
Főiskolát végzett óvónők száma:	9fő
Szakvizsgázott óvodapedagógus: Vezetői Fejlesztő óvodapedagógus	1fő                               1fő

 
Az óvodában folyó munkát az óvodavezető koordinálja, irányítja. Az óvodavezető helyettes az intézmény általános helyettese. Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetői teendőket.
Magas szintű nevelői elhivatottsággal, innovatív szemlélettel rendelkező nevelőtestület biztosítja a színvonalas pedagógiai munkát. Mivel minden program működésének alapja a művelt óvodapedagógus személye, ezért tartjuk már évek óta fontosnak az önképzést és a továbbképzést. A különböző tanfolyamokon szerzett ismeretekkel bővítjük szakmai tudásunkat, és a hallottakat, tanultakat alkalmazzuk nevelőmunkánkban.
Óvodánkban minden csoportban két óvodapedagógus neveli (3-4 éven át) a gyermekeket egymással szoros összhangban. A különböző érdeklődésű, beállítottságú óvónők, segítik, kiegészítik egymást. A feladatokat, nevelési, pedagógiai elveiket megosztják egymás között, és gyakorlatban hatékonyan alkalmazzák. Alkalmazottaink személyiségvonásaiban jelen van a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a hitelesség és az empátia, mely a különbözőségek elfogadásához, tiszteletben tartásához is elengedhetetlenül szükséges. Az óvoda valamennyi dolgozója arra törekszik, hogy viselkedésében, kommunikációjában pozitív példát mutasson, és a gyermekekkel történő bánásmódja modell értékű legyen.
Az óvodánkban a munkarend úgy van kialakítva, hogy az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt mindvégig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az átfedési idő alkalmat ad a differenciált egyéni fejlesztésre, nagyobb mozgásos tevékenységek szervezésére.
 
Az intézményben szakmai munkaközösségek működnek, mely szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez.
A munkaközösségek vezetői részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, gondoskodnak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, ennek érdekében: irányítják, segítik és ellenőrzik az óvoda szakmai és módszertani tevékenységét; ajánlásokat készítenek, pl. játékeszközök beszerzésére; segítik a pályakezdő pedagógus tervező és gyakorlati munkáját; tájékoztatják és szervezik a továbbképzésekről, önképzési lehetőségekről a pedagógusokat; egyedi kérésre hospitálnak és konzultálnak.
Szakmai munkaközösségeink irányultságát a pedagógiai program cél és feladatrendszerére alapozottan, évente határozza meg a nevelőtestület. Általában két szakmai munkaközösségben bővítik ismereteiket óvónőink, feldolgozva a legkorszerűbb pedagógiai, nevelési ismereteket.
Nevelőtestületünk tagjaira jellemző a csapatszellem ezért az új pedagógiai módszerek feldolgozását, az óvodai élet megszervezésével kapcsolatos feladatokat team és szakmai műhely munkában valósítjuk meg. Felelős rendszerünk is a színvonalas, jól szervezett munkát segíti. 
A nevelőmunkához szorosan kapcsolódik a dajka munkája is. A négy szakképzett dajka,a megszerzett pedagógiai és egészségügyi ismereteit az óvodapedagógus segítőtársaként, a gyermekek gondozásában kamatoztatja, összehangolt munkájukkal elősegítve az óvodai nevelés eredményességét. Az ő szorgos munkájuknak köszönhető az óvoda tisztasága, ápoltsága, környezetünk rendben tartása. A gyermekszerető dajkák munkájukat felelősséggel, lelkiismeretesen végzik.
 
Óvodánkban a logopédiai és gyógypedagógiai fejlesztést utazó pedagógusok végzik.
A logopédus heti egy alkalommal foglalkozik az arra rászoruló gyermekekkel. Feladata: a gyermekek beszédének szűrése, fejlesztése.
 
A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális nevelését, fejlesztését az adott sérülés specifikumra adekvát gyógypedagógus segíti. Feladata: az SNI gyermekek terápiás megsegítése, valamint tanácsadás pedagógusoknak, és igény szerint szülőknek.
 
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel fejlesztő óvodapedagógus foglalkozik.
 
A tálaló konyhában 2 fő konyhai kisegítő dolgozik. A tízórait és uzsonnát helyben készítik, az ebédet vállalkozó szállítja.
Összehangolt munkára törekszünk az óvoda minden dolgozójával.
 
A helyi programunk megvalósítását segítő alapszolgáltatásaink közé tartozik még avízhez szoktatás, amit a helyi sportcentrum tanuszodájában a nagycsoportosoknak szervezünk.

 

 
 
 

II.                GYERMEKKÉP – ÓVODAKÉP

 

Gyermekkép

 
"Tisztellek Téged, fontos, hogy vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre." 
 
/Várnai Zseni/
 
Programunk középpontjában a kisgyermek, mint szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben egyedi személyiség áll, aki a felnőttektől függő, érzékeny és fejlődő individuum, egyénenként változó testi, lelki szükségletekkel. Gyermekközpontú, befogadó óvodai nevelésünk ezen szükségletek kielégítésére, a gyermeki személyiség legteljesebb kibontakoztatására irányul.
 
Arra törekszünk, hogy az óvodai élet során gyermekeink legyenek derűsek, forduljanak szeretettel és bizalommal a felnőttekhez, társaikhoz, legyenek képesek a különbözőségek elfogadására. Őrizzék meg természetes kíváncsiságukat, óvják-védjék, alakítsák környezetüket.  Kéréseiket, véleményüket bátran, őszintén nyilvánítsák ki és tanúsítsanak megfelelő önfegyelmet. Alkalmazzák a korosztályuknak megfelelő illemszabályokat.
 
Olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akik nyugodtak, tele vannak élményekkel, erősen kötődnek a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez, akiknek kialakult az óvodás tartásuk, önállóak, és látszik rajtuk a kiegyensúlyozottság. Tudnak nevetni, felfedezni, csodálkozni, érzelmeiket őszintén kifejezni, a különbözőségeket természetes módon elfogadni, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá válni. Ennek érdekében biztosítjuk, hogy minden gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön.
 

Óvodakép

 
“Kis gyermekem csak nézzél szerteszét éretted van itt minden, ami szép”
 
/Várnai Zseni/
 
 
Nevelési programunk alapelvei, értékei és célkitűzései
 
Elismerjük a családi nevelés elsődlegességét, és a gyermekek személyiségének fejlesztése, képességeinek kibontakoztatása érdekében kiegészítjük, esetenként kompenzáljuk azt.
Biztosítjuk, hogy a szülők gyermekük mindennapi óvodai életébe bármikor betekintsenek, fejlődésükről, előmenetelükről értesüljenek.
 
Célunk a szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem- gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermekeknek.
 
Óvodai nevelésünk során kulcsfontosságúnak tartjuk a szabad játék, játékosság elvét, a gyermekek testi, lelki, értelmi, szociális képességeinek fejlesztését. Az óvodai nevelés optimális személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, pedagógiai tevékenységgel, differenciált módszerekkel segítjük elő a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a környezettudatos magatartás kialakulását, annak érdekében, hogy a gyermekben megteremtődjenek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
 
Nevelésünk során figyelembe vesszük a gyermekek eltérő szükségleteit, egyéni és életkori sajátosságait, s egyéni készségeiknek és képességeiknek megfelelően gondoskodunk sokoldalú, harmonikus fejlődésükről, a sokszínű műveltségtartalmak közvetítéséről, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét.
 
Szeretettel, bizalomra épülő tisztelettel, megbecsüléssel, türelemmel, odaadással, gyermeki személyiség elfogadásával óvjuk, védjük, neveljük a gyermekeket, hogy ők boldogságban, örömben, egészségben töltsék el az óvodás éveiket.
Arra törekszünk, hogy az óvoda minden dolgozójának inkluzív szemlélete, támogató attitűdje, kommunikációja modell értékű legyen.
 
A társadalmi integráció elősegítése érdekében, a roma és a migráns gyermekek nevelése során biztosítjuk, hogy a gyermekek megőrizhessék önazonosságukat és ápolhassák kulturális értékeiket. Az nemzetiségi, migráns családokkal való kapcsolat során, fontosnak véljük, egymás értékrendjének megismerését, bizalom, őszinteség, tolerancia elvének érvényesülését.
 
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásának elősegítése, hátrányainak csökkentése, felzárkóztatása, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésének segítése céljából, óvodánk igyekszik megteremti az integrált nevelés feltételeit. Tiszteletben tartjuk a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
 
 
 

III.             AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

 

Egészséges életmód alakítása, egészségfejlesztés

 
Az egészségfejlesztés alapelvei
 
Ismert tény, hogy az élet és az egészség, az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg.
Az egészség modern értelmezése a testi, valamint a lelki és társkapcsolati jólétet, az aktív alkalmazkodó- és teljesítőképességet foglalja magában.
Napjainkban az egészség megtartása, fejlesztése az életre, a sikerre vonatkozó kompetenciák kialakítására épül, amely feltételezi a személyiség (testi, érzelmi, értelmi, akarati és társkapcsolati viselkedés) megismerését, gyakorlással erősíti a különböző élethelyzetekben a testi-lelki edzettséget, pótolja, kiegészíti a hiányzó egészségvédő képességet, továbbá szokássá alakítja az egészségvédő magatartást.
 
Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell, korrigálják). Az egészség védelme és karbantartása tanítható, fejleszthető.
Az egészség védelme az egyéni és közös érdek, abban a családnak, az egészségügyi szakszolgálatnak, az óvodának egyaránt feladata van.
 
Gyermekkorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható jelentősége van, ezért az óvodai egészségfejlesztést kiemelt nevelési területnek tekintjük.
 
Elfogadjuk, hogy gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába, ezért a szülők egészségkulturáltsága, valamint az óvodai egészségvédelemmel való kapcsolatuk fokozott jelentőséggel bír az egészségpedagógiai óvodai programunkban. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos szülői fórumok, közös sportrendezvények szervezésével gazdagítjuk kapcsolatunkat.
Természetesnek tekintjük, hogy a gyermekcsoportban az óvodapedagógus az egészséges életmód szempontjából is mintaadó személy, ezért továbbképzéseken egészségfejlesztési témakörben tovább szeretnénk gazdagítani ismereteinket.
 
Az óvodánk mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, azaz az egészségnevelés a kifejezetten edzőprogramokon túl az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik. Fizikai egészség fejlesztési lehetőségeiként az óvodai nevelés során az alábbiak adottak: az egyéni és közösségi egészségfejlesztés (személyi higiénia), a környezet védelme (környezeti higiénia), a gyakrabban előforduló betegségek megelőzése, testi rendellenességek megelőzése (korai prevenció).
 
A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatait a társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása, a normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása, programunk Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés fejezetében található.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyéb feladatokat A külső világ tevékeny megismerése és a Gyermekvédelem az óvodában című fejezetekben fejtjük ki részletesebben.
 
Hisszük, hogy az esélyegyenlőség és a másság elfogadása az egészség fogalmának modern értelmezését követeli meg, hogy a fogyatékosságot ne az alkalmatlanság vagy képesség hiányaként, főleg ne betegségi állapotként értelmezzük. Hangsúlyozzuk, hogy az ép és a sérült gyermekek közötti különbség nem egészségi természetű.
 
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai „megelőző” egészségneveléséhez a gyermekvédelmi szakhálózat segítségét kérjük, igénybe vesszük a szülői szervezet, munkaközösségek összefogását.
 
 
Célunk:
·        Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése.
·        A gyermek egészségének óvására, megőrzésére irányuló nevelés, mely magába foglalja a személyi és környezet higiénét, testi és lelki egészséget.
·        Az egészséges életmód szokásainak kialakítása a szociális hátrányokból eredő hiányok kompenzálása.
 
 
Feladatunk:

• A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
• Harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
• A gyermek testi képességei fejlődésének segítése.
• A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
• Az egészséges életmód, a testápolás az étkezés az öltözködés a betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
• A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása.
• A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása.
• Ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával - a szülőkkel, az óvodapedagógussal együttműködve- speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi- lelki nevelési feladatok ellátása.

 
 
 
A gyermek egészséges fejlődéséhez megfelelő környezet biztosítása
 
Az intézmény szociális, kulturális környezete biztosítja a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet.
 
Nevelő munkánk során azudvar maximális kihasználtságával biztosítjuk, a gyermekek egyik alapvető testi szükségletének, a mozgásigényeinek kielégítését.Ez az a hely, ahol a gyermekek az időjárás lehetőségeihez képest, a legtöbb időt töltik. Területe a gyermeklétszámhoz képest kicsi, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek kisebb- nagyobb társaikkal együtt tudjanak játszani, akár elől a nagy betonozott területen, vagy hátul a gyepesített udvaron.
A hatalmas fák, melyek szinte az udvar jelentős részét beárnyékolják, különösen a meleg nyári napokban bizonyulnak nagyon hasznosnak, mert védik a gyermekeket a nap káros hatásaitól. Fedett, takaróponyvával ellátott homokozó, babaház, mókuskerék, ütéscsillapítóval védett csúszda, mászóka, libikóka, lengő hinta mind-mind a gyermek mozgásigényének kielégítését, edzését szolgálja.
Az udvari ivókút biztosítja a folyamatos vízfogyasztást a kint tartózkodás alatt. A kerti zuhanyzó segítségével a meleg nyári napokon eleget tudunk tenni a gyermekek pancsolási igényének.
Az udvarunkon fedett terasz is található, mely alkalmas az udvaron történő étkezésre és egyéb tevékenységekre.
A gyermekeket arra neveljük, hogy az udvaron való tartózkodás során fokozottan vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, szóljanak az óvó néninek, ha baj van. Az udvari játszószereket, homokozót rendeltetésének megfelelően használják, a növényekre vigyázzanak, vegyenek részt a gondozásukban, a szemetet a szeméttartóba tegyék. A biztonság érdekében a kaput zárva tartjuk. Az udvarról az épületbe csakis akkor mehetnek be, ha jelzik az óvó néninek, és az épületbe lépéskor használják a lábtörlőt.
 
 
Az óvoda helyiségei: A csoportszobáink ízlésesen berendezettek és hangulatosak. A nagy csoportszoba lehetőséget ad a szülők fogadására a nyilvános ünnepélyek során. A több funkciót betöltő galériával kibővült csoportszobák alkalmasak a szabad játékra, tevékenységek végzésére, pihenésre, étkezésre. Az óvoda helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai biztosítják a gyermek fejődéséhez szükség egészséges biztonságos környezetet. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számunkra hozzáférhető módon és biztonságosan helyezzük el. Megtanítjuk a gyerekekkel a tárgyak, eszközök rendeltetésszerű használatát, bevonjuk őket a csoportszoba rendezésébe, díszítésébe, rendben tartásába. Az audiovizuális eszközöket csak óvodapedagógus felügyelete mellett használhatják. Természetes fény és szellőztetés egy csoportszobában nehezen oldható meg, ezért a levegő frissességét légtisztító készülékkel is biztosítjuk. Ebben a csoportszobában felváltva vannak a csoportok. Szemünk fénye program keretén belül korszerű, energiatakarékos világítótesteket szereltettünk fel az óvoda egész területén.
 
Öltözők, mosdók: Az öltözők berendezése, világítása, fűtése, minden feltételt biztosít a nyugodt öltözéshez, vetkőzéshez. Minden gyermek a saját öltözőszekrényét, a mosdóban saját törölközőjét, fogkeféjét, fogmosó poharát, és fésűjét használja.  A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítik a szükségleteik kielégítését. A vizes blokk átalakítására, felújítására nagy szükség lenne. Egy mosdón két csoport osztozik, használata a megosztottság miatt szervezést és nagy odafigyelést igényel. A mosdó és az öltöző rendjének megőrzésére szoktatjuk a gyermekeket.
 
„Zártudvar”: elnevezésű tornaszoba zsibongóként is működik, valamint esetleges kiállítások megrendezésére is alkalmas. A zártudvaron található eszközök biztosítják a gyermekek szabad mozgásigényének kielégítését, edzését. Szellőztetése megoldott, világítás és fűtés a folyosóról biztosított. Az itt tartózkodás során a balesetek elkerülése végett a megfelelő magtartásforma kialakítására fokozott gondot fordítunk.
 
 
Az egészséges életmódra nevelés és szokásrend kialakítása
 
Ennek során a gyermekek egészségének megőrzését tartjuk szem előtt, mely magába foglalja a személyi, a környezeti higiéniát, testi-lelki egészséget. A helyes életritmus, a nyugodt kiegyensúlyozott élettempó, a megszokott napirend az életkori és egyéni sajátosságok maximális figyelembe vételével történik a családdal szorosan együttműködve.
 
Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van, tisztaság igényünk kialakítását is szolgálja.  Mi óvodapedagógusok a gondozás folyamatában is nevelünk, építjük a kapcsolatunkat a gyermekkel. Egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését, együttműködünk a gondozást végző többi munkatárssal. Ismerjük a gyermek igényeit, jelzéseit, otthonról hozott szokásait. Minden intimitást személyes ügynek tekintünk.
 
Testápolás során a gyermekek meg tanulnak helyesen kezet mosni (ruhaujj felhúzása, víz- szappan használata, kéz szárazra törlése, saját törölköző használata, stb.). Hangsúlyozzuk az étkezés előtti, WC használat utáni kézmosás fontosságát, és arra szoktatjuk őket, hogy akkor is mossanak kezet, ha egyéb tevékenység közben (festés, gyurmázás, homokozás) beszennyeződik. Fésülködésnél, zsebkendő használatánál segítünk, amennyiben nem tudják önállóan megoldani.
AWC helyes használatának elsajátításához is kezdetben segítséget adunk fokozott intimitás betartásával, majd egyre nagyobb önállóságot várunk el a gyermekektől.
A fogápolás területén kezdetben a szájukat öblítik ki ebéd után, később megismerkednek a fogkrém, fogkefe használatával, a helyes fogmosás technikájával. Később elvárjuk, hogy a fogápoló szereket is önállóan használják, tartsák tisztán és tegyék a helyére. A dajka szerepe fokozottan fontos a gyermekmosdó használatának megtanulásánál, mely állandó felnőtti felügyeletet, jelenlétet igényel.
 
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel fokozott nagy gondoskodással törődünk, és arra törekszünk, hogy az egészséges életmód szokásainak kialakításánál a szociális hátrányokból adódó hiányosságokat kompenzáljuk.
 
Öltözködés során célszerűnek tartjuk az óvodai életnek megfelelő kényelmes ruházat viselését. Kérjük a szülőket, hogy a gyermeküket az időjárásnak megfelelően és többrétegűen öltöztessék. Megfelelő váltócipőt hordjanak a gyermekek, ennek használata – az egészséges lábboltozat védése mellett – a balesetek megelőzése szempontjából is fontos.
Váltóruhára minden korosztálynak szüksége van. Öltözködésénél az óvónők, dajkák segítenek, hogy a gyermekek folyamatosan mehessenek ki az udvarra, illetve jöhessenek onnan vissza. Figyelünk arra, hogy a kisebb csoportoknál mindig fokozottabb legyen a dajkai segítség (akár több is) az öltözködésnél, szükség szerinti átöltöztetésnél.
A gyermekek öltözködési szokásainak kialakítása során figyelembe vesszük a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait.
A kisebb gyermekek még segítséggel vetik le és veszik fel, gombolják ki és be ruhájukat, cipőjüket. Öltözködéskor megmutatjuk, elmagyarázzuk a helyes sorrendet, technikát, majd a többszöri gyakorlás után elvárjuk, hogy ők is próbálkozzanak az önálló öltözködéssel: vegyék fel és le felsőruhájukat, gombolják be és ki ruhájukat, kössék be a szalagokat, cipőjüket fűzzék be, sál, szalag egyszerű kötésével is próbálkozzanak. Önállóan öltözzenek és vetkőzzenek, ha fáznak, vagy ha melegük van. Ismerjék meg személyes holmijukat, vigyázzanak rá, és igényesen tegyék a helyére.
 
Táplálkozás a fejlődés egyik feltétele. Óvodánkban a napi háromszori étkezés meghatározott időpontokban és együttesen történik. A gyermek az óvodában a napi táplálékszükségletük 70%-átkapja meg kellő összetételben és elosztásban. Az étkeztetés során törekszünk a változatos étrend kialakítására.
Évszakoknak megfelelően a gyermekekkel friss zöldségekből, gyümölcsökből készítünk gyümölcssalátákat, zöldségsalátákat. Igyekszünk a szülőket meggyőzni, hogy gyümölcsöt kapjanak a gyermekek születés és névnapok alkalmából, valamint alkalmanként.
Az étkezést úgy szervezzük, hogy gördülékeny legyen.
Étkezési szokások kialakításánál kiscsoportban önkiszolgáló módszert alkalmazunk (a gyermekek, étkezés előtt és után maguk viszik helyére az evőeszközöket.)
Kezdetben az azt igénylőknek az óvónő, dajka segít az étkezésben, majd egyre több önállóságot várunk el tőlük. Megtanítjuk a gyermekeket az evőeszközök, szalvéta helyes használatára, arra szoktatjuk őket, hogy amit nem kérnek, azt hagyják a tányérjukon, ha még kérnek, azt jelezzék.
Később gyakorolják, hogy önállóan szedjenek a tálból annyit, amennyit el tudnak fogyasztani, önállóan töltsenek a kancsóból. Megismertetjük őket a kés, villa használatával. Figyelmeztetjük őket, hogy csukott szájjal tisztán étkezzenek, ügyeljenek az asztal és környezetének rendjére, viselkedjenek étkezés közben kulturáltan.
A középső csoportban fokozatosan kerül bevezetésre a naposi munka, kezdetben önkéntes alapon. Megfelelő időt és alkalmat biztosítunk a tevékenységek gyakorlására. Felnőtt segítsége mellett nagy tapintattal és türelemmel, tudatos, pontos szóbeli megerősítéssel segítünk. Folyadékot minden étkezés után kapnak a gyermekek.
A szülők előre megtekinthetik az óvoda étrendjét. Az óvónők ismerik a gyermekek kedvenc ételeit és nem kedvelt ételét is. Fokozottan figyelünk a hátrányos helyzetű gyermekek táplálkozására, valamint azokra a gyermekekre, akiknek ételérzékenysége van. Ügyelünk a terítés, és az ételek tálalásának esztétikájára.
 
Alvás, pihenés egy részét a gyermekek az óvodában elégítik ki. Biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételét: a csendet és nyugalmat, a gyermekek méreteihez igazodó fektető ágyakat, esztétikus, tiszta ágyneműt, lefekvés előtt alapos szellőzetéssel a tiszta levegőt. Arra törekszünk, hogy megszüntessük a külső ingereket. A pihenés nem mozdulatlanságot jelent, de a csoport pihenése érdekében nyugodt légkört biztosítunk. A szülőktől tájékozódunk a gyermek alvási szokásairól, annak időtartamáról. Személyes tárgyikat, „anyapótló eszközeiket” magukkal hozhatják az óvodába. Elalvás előtti meséléssel és azt követően énekek dúdolásával, esetleg gépi zenével teremtjük meg a szendergéshez szükséges légkört. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy egy órai nyugodt pihenés után, akik már nem alszanak, vagy kipihenték magukat, játszhassanak bizonyos játékokkal, amivel nem zavarják alvó társaikat. A pihenés előtti készülődésbe, és a pihenés utáni rendrakásba a nagyobb gyermekeket bevonjuk (pl.: összehajtják takarójukat).
 
A gyermek egészségének védelme, edzése, mozgásfejlődésének elősegítése
 
A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok betartása biztosítja az intézményünkben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. Feladatunk az egészséges életmód alakítása területén: a gyermek személyes belső környezetének testi-lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészségfejlesztés védelme.
 
A gyermek egészségügyi ellátásait az orvos, fogorvos, a védőnő, az intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint (SZMSZ és Házirendben szabályozottan) végzi. Az egészségügyi vizsgálatok során az óvónők jelenlétükkel is nyugtatják a gyermekeket. A védőnővel való kapcsolatunkat megerősíti a gyermekek „előéletének” jobb megismerése: a fejlődési lapok, anamnézis-feljegyzések áttanulmányozása, az egészségre (szociokulturális helyzetre) vonatkozó adatok cseréje.
 
Nevelésünk során fontos szerepet kap a gyermekek testi épségének védelme a balesetek megelőzése, mellyel kapcsolatos feladatokat házirendünk is szabályozza.
A nevelőmunka során figyelembe vesszük egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát.
Biztosítjuk a gyermekek edzéséhez az objektív körülményeket, körültekintően, tudatosan használjuk az edzés lehetőségeit minden évszakban. Időjárásnak és évszaknak megfelelően, a lehető legtöbb időt a szabadban töltjük, és itt minél több fogó-futó és labdajátékokat szervezünk, mely növeli állóképességüket. Nyáron, az udvaron pancsolhatnak, napfürdőzhetnek a gyerekek, a fokozatosság elvét betartva.
 
A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen része az óvodai életnek, ezért minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk a mozgásra a nap folyamán, figyelembe véve a gyermekek egyéni szükségleteit, képességeit. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll.
A hosszabb és a néhány percig tartó, szervezett mozgásos játékok is a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését szolgálják. A gyermekek gyakorolják a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg a mozgásfejlesztő eszközökön.
 
 
A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembevételével, a mozgásigény kielégítésével illetve mozgásra ösztönzéssel, valamint az egyéni lemaradásokat kompenzáló játékok ajánlásával serkentjük a gyermekeket mozgásra.
Szervezetten tartunk prevenciós jelleggel tartásjavító és lábboltozat erősítő mozgástevékenységet.
A nagycsoportosoknak rendszeresen, a kisebbeknek alkalomszerűen szervezünk uszodalátogatást, ahol lehetőség van arra, hogy a gyermekekkel megszerettessük a vizet, vízi játékokat. A nagycsoportos gyermekekkel alkalomszerűen kerékpár túrát szervezünk a közeli rétre, amikor lehetőség nyílik a közlekedési szabályok elsajátítására, gyakorlására is.
Sokat sétálunk, kirándulunk a szabadban, amikor a mozgáson túl a környezet szépségére is felhívjuk a gyermekek figyelmét, és környezettudatos magatartásra, a szülőföld szeretetére neveljük őket.
 
 
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
 

• A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz, megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás.
• Teste arányosan fejlett teherbíró.
• Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, finom mozgásra képes.
• Mozgását, viselkedését, testi szükségleteit szándékosan irányítani képes.
• Testápolási szokásoknak megfelelően a gyermek teljesen önállóan tud tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. Tisztálkodási eszközeit helyére teszi.
• Zsebkendőjét önállóan tudja használni, orrfújásnál, köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.
• Önállóan el tudja dönteni, hogy mennyi ételt fogyaszt (önállóan tölt vizet a kancsóból, merít a tálból). Készségszinten tudja használni a kanalat, kést, villát.
• Esztétikusan tud teríteni, helyes testtartással étkezik, közben halkan beszélget.
• Teljesen önállóan öltözik, ruháját rendben a jeléhez teszi.
• Ügyel környezete rendjére tisztaságára, kialakul benne a környezetvédelem fogalmának értelmezése.
• Ügyel saját külsőjére, amelyben megjelenik a szépre, ízlésességre törekvés.

 
 
 

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

 
Célja:
·        Kiegyensúlyozott, szeretetteljes, családias, otthonos, derűs, érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.
·        A gyermek pozitív attitűdjének érzelmi töltésű kapcsolatainak kialakítása társaival és az őt körülvevő felnőttekkel, kapcsolatmegtartó képességek formálása a közösségi együttélés során.
·        Pozitív személyiségjegyek alakítása. A gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlődése közös élmények, közös tevékenységek által.
·        Inkluzív szemlélet gyakorlatban történő alkalmazása, a családi nevelés esetleges hiányának kompenzálása.
 
 
Feladata:

• A gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez, a jó közérzet, cselekvésre késztető légkör megteremtéséhez biztosítjuk a barátságos, otthonos lehető legnyugodtabb feltételeket.
• Kialakítjuk a gyermekekben a bizalom, biztonság feltétel nélküli szeretet átadását, korlátokkal együtt, a közös együttlétekben.
• Kialakítjuk a megfelelő szokás-és normarendet, az azokhoz való alkalmazkodást segítjük, támogatjuk a differenciált bánásmód alkalmazásával, közös élmények, tevékenységek biztosításával.
• Gyermekközpontú, befogadó szemléletet alakítunk ki, melyben hangsúlyozzuk az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, olyan modellt nyújtunk, amelyben megerősítjük gyermekeinkben az elfogadás képességének erősítését.

 
Minden kisgyermek külön kis világ a szemünkben, más-más problémákkal, családi háttérrel, szociális igényekkel. A csoport tagjai különböző családokból érkeznek, különböző nevelési hatásokkal a hátuk mögött.
A családi nevelés, a családon belüli érzelmi kötődések a gyermekek viselkedésében tükröződik. Az óvodai nevelés kiegészíti és segíti a családi nevelést.
Az óvodás gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége, ezért fontos feladatunk biztosítani számukra az óvodában a derűs, szeretetteljes biztonságos légkört, az érzelmi biztonságot, védettséget.
Minden óvodáskorú gyermeknél a szeretet érzelme aszerint fejlődik, hogy milyen mintát lát a gyermek a családban, és mennyiben részesül ő ebből. Ha mindenből elegendőt kap a gyermek otthonában, óvodában akkor lesz képes jó kapcsolatot teremteni.
A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportokban.
Családias légkörben kialakul a gyermekek érzelmi kötődése társaikhoz, felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. Arra törekszünk, hogy a gyerekek élettere legyen barátságos, otthonos. Biztosítjuk mindenkor a szabadon mozgás lehetőségeit a csoportszobákban, valamennyi helyiségben, mert csak így érhetjük el az „otthonlét” érzését.
Minden csoportszobában kialakítjuk a „Mi kincseink” sarkot, ahol a gyermek elhelyezheti saját kedvenc játékait, sétán gyűjtött értékeit. A fentiekben említettek meghatározzák gyermekeink érzelmi kötődését a mi óvodánkhoz, az otthonosság érzését segíti elő.
A szülőkkel együtt teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. A szülőkkel való szoros és meghitt kapcsolattartás segít bennünket abban, hogy a gyermekeink az új környezetet elfogadják, a napirendjüket, szokásaikat megfelelően tudjuk kialakítani.
Az óvoda kezdeményezi, majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel. Törekszünk a szülői igényekhez igazodó lehetőségek keresésére. Megismerjük a családok eltérő nevelési szokásait, törekszünk az eltérő nevelési igények közelítésére. Pozitív attitűddel befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani, a hiányosságokat korrigálni. A gyermekek érdekében az együttnevelés megvalósulásának céljából fontos a partneri viszony kiépítése.
Az óvoda törekvése az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy csoport együtt kell, hogy éljen.
Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családhoz. Tudjuk, hogy a szülőkhöz a gyermeken keresztül vezet az út. Nem avatkozunk bele a család érzelmi életének pillanatnyi zavaraiba. A tudomásunkra hozott vagy jutott információkat bizalmasan kezeljük. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, eredményeinkről. A gyermekeket érintő fontos kérdésekben kikérjük a szülők véleményét és bevonjuk őket a döntéshozatalba.
Napi kapcsolatban állunk a szülőkkel, a folyamatos párbeszéd feltételrendszere biztosított.
Az összetartozást jól szolgálják és mélyítik a Totyogó klub, csoporton belül szervezett ünnepségsorozatok, névnap, születésnap megünneplése, mindenkori nagycsoportos gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő kirándulás megszervezése.
 
 
A beszoktatás rendszere
 
Az első találkozás az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát.
Arra törekszünk, hogy a befogadási időszak folyamatos és fokozatos legyen. A befogadás előkészítése az óvodában később kerülő gyermekeknél is érvényesül. Szem előtt tartjuk, hogy az óvoda elfogadása függ:

• a családtól (mennyire készítették fel gyermeküket, milyen az anya- gyermek kapcsolat),
• az óvónők személyiségétől,
• a gyermek személyiségétől,
• a gyermek előzetes elválási élményeitől,
• a gyermek önállóságától.

 
Tisztában vagyunk azzal, hogy az elválás nehézségeit nem tudjuk teljesen kiküszöbölni. Ennek a nehézségnek a megjelenése törvényszerű, és a gyermek önállóságra nevelését szolgálja. A szülők előkészítő munkájának támogatása szülői értekezlet keretében: napi óvodai élet bemutatása, átadás, szülőktől való elválás körülményeinek megbeszélése, alapvető feladatok, az óvodai nevelés törekvései, a csoport feltöltésének ütemezése, az óvodában töltött időtartam fokozatos növelése.
Mindkét óvodapedagógus jelenléte fontos a beszoktatás első néhány hetében. Valamint az első napokban a szülők is bent tartózkodhatnak a gyermek igénye szerint.
Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szokásit, a segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés felismerését, annak átélését. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjön, én-képe a különféle tevékenységek, és kapcsolatok során differenciálódjon. Így kívánjuk elérni, hogy minden gyermek a csoportnak egyedi, színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen.
A befogadás folyamatában törekszünk arra, hogy a gyermekek elfogadjanak bennünket, óvodapedagógusokat. Biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel fordulunk a gyermekekhez. Feladatunka szülőktől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás segítése az érzelmi bázis megteremtésével. Olyan mértékű segítségnyújtás szükséges, amilyenre a gyermeknek valóban szüksége van, nehogy önálló kezdeményezései akadályba ütközzenek a túlzott gondoskodás miatt.
Fontosnak véljük a gyermekek megfigyelését a befogadás időszakában: miként szokta meg az új környezetet, hogyan reagált a szülőktől való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, milyen a gyermekcsoport, ezen belül az egyes gyermek játéka, hogyan reagált a sok gyermekre. Ezeket a megfigyeléseket a gyermek fejlődési naplójában dokumentáljuk.
Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet.
Mi egészséges kiegyensúlyozott, boldog gyermekkor kívánunk biztosítani a ránk bízottaknak. Védjük gyermekeink testét, lelkét, értelmét a felesleges megterhelésektől.
 
A közösségi tevékenységek
 
A közösségi tevékenységekkiemelt fontossággal bírnak az életre nevelés szempontjából. A társadalom élete a közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. A közösségi nevelés által biztosíthatók a gyermekek fejlődéséhez szükséges tevékenységi formák és a társas kapcsolatok. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet a családi szocializációra építve az óvoda folytat, s ezzel tovább szélesíti a gyermekek bevezetését társadalmi környezetébe. A szociális funkció gyakorlása közben abból indulunk ki, hogy a kialakított képességek, készségek is csak akkor tudnak felszínre kerülni, ha gyermekeink társas kapcsolataikban is fejlettek, a különböző szerepeikben is megtalálják a helyüket, véleményüket, érdeküket megpróbálják képviselni. Adódó konfliktusaikat segítséggel, vagy anélkül próbálják megoldani (mintaadás).
A csoport életében kezdettől fogva jelentős közösségformáló szerepe van az állandó személyes érintkezésnek, a kommunikációnak. A kommunikáció során helyet adunk saját és mások érzéseinek elfogadására. A beszélgetésünkre jellemző a kölcsönös tisztelet, a felfedezett értékek megbecsülése, kölcsönös engedelmesség egymással szemben, az egymás megbántásának elkerülése.
Mindezekkel együtt a gyermekek viselkedéskultúráját fejlesztjük, hogy képesek legyenek helyes önálló döntéseket hozni. A tiltást helytelennek tartjuk, a választási lehetőségeket –ok-okozati összefüggés megláttatásával- adjuk meg gyermekeinknek.
Ez az eszköze a gyermeki kapcsolatok és élmények megbeszélésének, miközben a gyermekek megértik, és egyre jobban alkalmazzák a metakommunikációs jelzések beszédet kísérő vagy helyettesítő üzenetét is. Kiemelten fontos feladatunk, hogy az egyén fejlesztését megvalósítsuk. Célunk az, hogy a lehetőségeinkhez mérten az egyéniségekből a legtöbbet kihozzuk. Jól kell tudnunk, hogy mikor bátorítsuk gyermekeinket, de azt is, hogy az agresszív gyermek ne kapjon figyelmet. Így elérjük a belső elégedettséget, és azt is, hogy a negatív viselkedést mellőzni kell.
Mindezek a folyamatok segítik a tolerancia kialakulását. Akkor építettünk igazán jó kapcsolatot gyermekeinkkel és erősítjük meg, ha a mindennapok során minden gyermeknek személyes perceket biztosítunk. Ezen beszélgetések során a társalgásunk érthető, a gyermek életkori sajátosságaihoz igazítva megfogalmazott, egyértelmű, építő jellegű.
Egy-egy izgalmas vonzó játékkal, játékszerrel közelebb hozhatjuk őket egymáshoz. A tartalmas tevékenykedtetéssel biztosítani tudjuk a gyermekek együttműködését, ahol az egymáshoz való viszonyuk pozitívságára törekszünk, ez tervszerűen irányítva eltérő az óvodáskor végéig (páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása).
Fontos, hogy cselekvéseink során gyermekeink a nyugalmat érezzék. Mi óvodapedagógusok tudunk mindenkor olyan játékot mutatni, olyan kedves hangon, olyan szertettel nyúlni feléjük, olyan társat találtatni, hogy a gyermekek képesek a közös tevékenységeik során alárendelni egyéni vágyukat. A mi felkészültségünk legnehezebb próbakövei ezek. Ha ezeknek, a feladatoknak eleget teszünk, az érdektelen gyermeket is figyelőnek, érdeklődőnek, a csoportban működőnek tudjuk tenni.
Csoportokban gyermekbarátságok születnek, de úgy formáljuk, hogy a közösség többi tagját is elfogadja, és jó kapcsolatokat tudjon teremteni.
Erősítjük gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, a figyelmesség, az akaratuk, az önállóságnak, önfegyelemnek, kitartásuknak, feladattudatuknak, szabálytudatuknak fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozását.
Az óvodás korban az erkölcsiségaz egymásra figyelésben, az együttműködésben nyilvánul meg. Pl.: köszönés, játékeszköz helyrerakása stb. Kellő pedagógiai érzékenységgel, a gyermekek ismeretében döntjük el, mely szokások illeszthetően az egyes gyermekekhez és mely differenciált bánásmód segíti fejlődésüket. Az erkölcsi, kulturális értékeket megismertetjük, a gyermekeket magántulajdon tiszteletben tartására neveljük. Az erkölcsi nevelés folyamatában arra törekszünk, hogy a gyermekek önmagukat tudják értékelni, nemcsak a tanulás folyamán bekövetkező teljesítményeiket, hanem tetteik helyességét vagy annak tévedéseit is.
A jó sorrend: önértékelés, majd mások tetteinek értékelése.
A gyermek mindennapi produktumait dicsérettel értékeljük. Problémahelyzetben jó kompromisszumos megoldásokat keresünk. A ma gyermekére jellemző a stressz, melyet okozhat a családi szerkezet. Az a miliő, amelyben a gyermek él. Kiemelten odafigyelünk ezekre, a gyermekekre, kikkel szemben jókedvűségünk feloldhatja, megszüntetheti görcsösségét, önmagába való befordultságát, szótlanságát.
A legkisebb fejlődés esetén is nagyon kell, hogy érzékeltessük velük szemben az örömünket.
A közösségfejlesztő pedagógiai munkánkat a végtelen türelem, a szeretet, az odafigyelés, a mások érzéseinek meghallgatása hatja át.
A nevelést mindig az adott gyermekeinkre alkalmazzuk, figyelembe vesszük személyiségét, segítjük ennek kibontakozását úgy, hogy közben megfelelő szabadságot adunk nekik.
Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A gyermekek csoportjukkal azonosulnak, örömet szerez nekik a közös tevékenység, az együttes élmények magas érzelmi hőfoka.
A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalatai úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Nevelési cél, hogy az óvodáskorú gyermekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermeket körülvevő alkalmazottak példája elengedhetetlen.
Célunk, hogy a gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Fontos, hogy a gyermekek elfogadják társaik különbözőségeit, eltérő külsejét, viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságát, különleges állapotát.
Az óvodai évek során törekszünk a szokások finomítására, fejlesztésére, arra, hogy a gyermekek minél önállóbban alkalmazzák azokat. A gyermekek közösségi neveltsége magatartásukban is megmutatkozik. Az óvodapedagógusok elvárásai, a társaktól kapott visszajelzések, a közös élmények elősegítik, hogy a gyermekek magukévá tegyék a pozitív magatartásformákat. Udvarias legyen, figyeljen oda társára, hallgassa meg őt, legyen érzékeny társa problémájára, legyen segítőkész, empatikus. Önérvényesítő törekvése ne sértse társa személyiségét, és ne keresztezze az ő hasonló törekvéseit. Ne éljen vissza testi erejével ne legyen fölényes.
 
 
Felnőtt- gyermek kapcsolata
 
Érzelmi biztonságuk, bizalmuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közösségének, gyermekközösségének pozitív attitűdje. Ebben kiemelkedő szerepünk van nekünk, óvodapedagógusoknak, aki irányítója és egyben társa a gyermekeknek.
A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabtuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a csoportban kitűzött célkitűzéseink minden gyermek számára elérhető, megvalósítható.
A gyermekek érzelmi életét gazdagítjuk, az érzelmek felett való uralkodás képességét kialakítjuk, a különbözőséget tiszteletben tartjuk. Fontosnak tartjuk az identitás megőrzését.
A jó nevelés alapköve a bizalom. A meghitt kapcsolatban nekünk, óvodapedagógusoknak meg kell ismernünk minden gyermek belső énjét, az ő kis egyéniségét, problémáit, csak így tudjuk elérni gyermekeink között azt a nagyon fontos képességet, hogy tudják elfogadni egymást akkor is, ha képességeik eltérőek, és különbözőség jellemzi tulajdonságaikat. A pozitív érzelmi töltésű kapcsolat nemcsak a gyermekek között kell, hogy éljen intézményünkben, hanem felnőtt- gyermek kapcsolatában is. Nekünk meg kell érteni a dacos, a kis félrehúzódó, a mindent megtagadó gyermekeket. Ha éreztetjük problematikus helyzetekben a szeretetünket, megértésünket, a parancsolás helyetti kérésünket, így elérhetjük, hogy gyermekeinket a helyes viselkedési irányba tereljük.
Magatartásunk legyen határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte, hogy közösségalakító munkánk során a gyermekek érezzék, értsék meg, hogy mit- miért tartunk helyesnek, mit- miért utasítunk el. Mindezt kifejezzük cselekedeteinkben, szavainkban.
Arra törekszünk, hogy a gyermekekkel igazságosan és differenciáltan, egyéni sajátosságaihoz igazítva bánjunk.
A közösségi magatartás tényezői: aktivitás és a fegyelem; kölcsönhatásukban elsődleges szerepe van az aktivitásnak.
Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, a valódi aktivitáshoz azonban szükség van a nyugalomra, a kiegyensúlyozott légkörre, a fegyelemre. A fegyelem a tevékenységnek megfelelő magatartást jelenti; nem egyenlő a mozdulatlansággal, a néma csenddel és nem jelent feltétlen engedelmességet.
A csoport aktivitását, a játék, a barkácsolás, a kötetlen beszélgetések vagy az étkezés közben az ezekhez kapcsolódó kitörő örömök, jókedvet nem tekintjük fegyelmezetlenségnek. Óvodai magatartása miatt az nem panaszoljuk be a gyermeket a szülőnek, hanem megkeressük ennek az okát.
Mi felnőttek érzelmileg próbáljuk megérteni a gyermeket.  A gyermekek testi, lelki épségére károsan ható tevékenységeket nem fejtünk ki. A gyermekeket körülvevő felnőttek, dajkák példamutató magatartását fontosnak véljük, és ebbe a modell szerepbe mindenkit bevonunk.
 
Az inkluzív szemlélet gyakorlatban történő kifejeződésének egyik eszköze a személyes, bensőséges kapcsolat kialakítása, amely minden gyermeket megillet.
Egyéni bánásmódot igényelnek a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt illetve kiemelkedő képességű gyermekek. Nevelésük sajátos törődést, differenciált bánásmódot igényel. Egyéni fejlesztésük érdekében együttműködünk a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus). A gyermekek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet, folyamatos, stabil biztonság vegye körül.
Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a különbözőségek felé fordulás mindenkinek természetessé válik.
A roma nemzetiséghez tartozó, illetve migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, a nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek felszámolására törekszünk. Fontosnak tartjuk az érzelmeik mozgósítását, melynek hatékonyabb eszköze a társak előtti pozitív megerősítés. Helyes viselkedésmintákat alakítunk ki a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy rendkívül nehezen viselik a megszégyenülést.
Feladatunk, hogy a kiemelkedő képességű gyermekek meglévő szellemi és érzelmi- motivációs tapasztalatait mozgósítsuk, érdeklődését és ambícióját felébresszük, fejlesszük képességeit, hogy hasznosítsa tevékenységét a közösségi élet örömtelibbé, tartalmasabbá tétele érdekében.
 
 
Közösségi nevelés kialakításának folyamatában a gyermekektől elvárható magatartásforma és erkölcsi szokásrend
 
·        Köszönjék meg, ha kapnak valamit.
·        A kívánt játékszert kérjék el egymástól, adják át, ha tőlük kérik.
·        Óvatosan bánjanak a játékszerrel és más használati tárgyakkal.
·        Alakuljanak ki az együtt játszó párok, kis csoportok.

• Társaikat hagyják nyugodtan játszani, énekelgetni, rajzolgatni. Kezdjenek segíteni egymásnak, szívesen játszanak együtt.
• A kulturált étkezés szokásrendszerét tartsák be.
• Csoporton belül vegyék észre, ha valaki hiányzik közülük.
• Kezdjenek eligazodni csoportjuk életében, napirendjében.
• Szívesen járjanak óvodába.
• Alkalmazzák önállóan a gyermekek a korábban kialakult szokásokat.
• Köszönjenek a felnőtteknek és a társaiknak.
• A nagyobbak segítsék egymást öltözés, étkezés, séta közben.
• Vegyék észre a rendetlenséget, és az óvodapedagógus irányítással aktívan vegyenek részt megszüntetésében.
• A csoportba lépő vendéget kínálják hellyel.
• A tevékenységek során jelezzék, ha közölnivalójuk van. Tevékenységeikben legyenek egyre önállóbbak.
• Várják meg, amíg társuk befejezi mondanivalóját.
• Keressék a közös tevékenység lehetőségeit.
• Tudatosodjék bennük, hogy összetartozó csoportot alkotnak.
• Az óvodapedagógus vezetésével alakítsanak ki kapcsolatokat az óvoda többi csoportjába járó gyerekekkel.
• Fogadják el az óvodapedagógusok kérését.
• Forduljanak bizalommal az óvodapedagógushoz és társaikhoz.
• Alakuljon ki néhány gyermek iránti tartósabb rokonszenvük. Szívesen segítsenek egymásnak. Érezzenek együtt társaikkal. Legyenek türelmesek egymással. Ne árulkodjanak.
• A közös tevékenységben aktívan és kitartóan vegyenek részt.
• Fogadják el az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat.
• Vegyék számba a csoport tagjait, érdeklődjenek a hiányzók iránt. Ha tudják, közöljék a hiányzás okát.
• Figyelmesen, türelmesen hallgassák meg az óvodapedagógus és társaik közlését, kérdését.
• Viselkedjenek tisztelettel a felnőttek iránt.
• Ébredezzen bennük a közösségi öntudat, örüljenek a közösen elért sikereknek.
• Önállóan keressék a segítségnyújtás megfelelő formáit.
• Végezzenek az óvodapedagógus és társaik kérésére és saját kezdeményezésükre a közösség számára hasznos feladatokat. Tudatosodjon bennük, hogy ezt a csoport érdekében végzik.
• A megkezdett munkát felszólítás nélkül fejezzék be.
• Érezzenek felelősséget a vállalt feladatokért, amelyet akkor is végezzenek el, ha érdeklődésüket már nem köti le.
• Önálló véleményalkotásra is vállalkozzanak.
• Válasszanak és döntsenek ismert helyzetekben.
• Mondjanak igazat.
• Alakuljon ki a csoport közhangulata, közvéleménye.

 
 
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére
 
 

• A gyermek ragaszkodik az óvodájához, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozza nyilvánosságra.
• A gyermek igényévé válik a viselkedés és a helyes cselekvés szokásszabályainak betartása.
• Egészséges versengés alakul ki a csoport tagjai között.
• Ha a helyzet megkívánja, együttműködik és alkalmazkodik.
• Őszinte társaihoz.
• Igazságosságra törekedik.
• A felnőtt kérése nélkül is segít egymáson, együtt érez a közösség tagjaival.
• Konfliktusos helyzetben egyezkedik társával.
• Érdeklődik társai, barátai iránt, ha az óvodán kívül találkozik velük, szertettel köszönti társait, barátait.
• A csoportba érkező vendégeket szívesen fogadja.
• Igényévé válik a tevékenységben való részvétel és együttműködés.
• Feladattudata, feladattartása kialakulóban van, önfegyelemmel rendelkezik.
• Szívesen dolgozik a közösségért, bízik önmagában, képességeiben.
• Képes értékelni tettét és az eléje tárt magatartási példákat.
• Érvényesíti kezdeményezőkészségét, kinyilvánítja tartósabb érdeklődését.
• Igyekszik legyőzni a felmerülő akadályokat.
• Az alapvető udvariassági formákat betartja.
• A helyes „Én kép” kialakulásánál kifejlődik kritikai érzéke, elfogadja és tolerálja társa különbözőségét.
• Erkölcsi érzelme fejlett, akarata és kitartása erősödik, megszilárdulnak az akarati tényezők.
• Megfelelő önállósággal, önbizalommal, és önértékelő képességgel rendelkezik.
• Igénye a helyes viselkedési szabályok betartása.
• Képes önálló problémamegoldásra az esetleges kudarcélmény elviselésére.
• Szociálisan éretté válik az iskolába lépésre.

 

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 
 
Célja:

• Az anyanyelv ismeretére, szeretetére és megbecsülésére nevelés a gyermekek természetes beszédkedvének fenntartásával.
• A természeti és társadalmi környezethez kapcsolódó gyermeki kíváncsiság, érdeklődés kielégítése
• A gyermek értelmi képességeinek fejlesztése, életkori, egyéni sajátosságaihoz fejlődési üteméhez mérten.

 
Feladata:

• Olyan beszélő környezet kialakítása, melyben a gyermek szabadon kifejezheti magát, bátran kérdezhet.
• Kiemelt figyelmet fordítunk a helyes mintaadásra, szabálykövetésre.
• A gyermekek már meglévő anyanyelvi tapasztalatainak, képességeinek, egyénre szabott fejlesztése, beszédértés, beszédhallás segítése differenciált fejlesztéssel, felzárkóztatással.
• Az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről spontán, illetve tervezetten szerzett tapasztalatok ismeretek rendszerezése, bővítése élményt nyújtó, változatos tevékenységek biztosításával.
• Cselekvéses tanulás közben a gyermekek érzékelésének, észlelésének, emlékezetének, figyelmének, képzeletének, gondolkodásának, alkotó képességének fejlesztése.

 
 
Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Amikor az anyanyelvi nevelés feladatait végezzük és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését.
Az óvodai nevelési céloknak alárendelve az egyes korcsoportokon belül az egyéni különbségekhez alkalmazkodva a sajátos körülmények figyelembevételével differenciált fejlesztést végzünk a nap egész folyamán /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség/.
Mi óvodapedagógusok a gyermek sokoldalú cselekedtetése közben az értelmi képességeiket fejlesztjük, szóbeli megfogalmazásra késztetjük őket és a gondolkodásuknak helyes tartalmat adunk.
Az itt szerzett tapasztalatok által /ok-okozati összefüggések/ képesek lesznek a gyermekek az egyre magasabb szintű megismerésre minden tevékenységük közben.
A spontán ismeretszerzés a gyermekeknél önként vállalt, aktív tevékenység közben megy végbe, miközben a tapasztalatok rendszerezését, bővítését végezzük és különböző élethelyzetekben való gyakorlását biztosítjuk. Mindig a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, főként önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítjuk a megismerés folyamatát:

• sok mozgást, cselekvést teszünk lehetővé
• tárgyak, dolgok, jelenségek szemléletességét, azok sokoldalú érzékelését biztosítjuk.

Egyidejűleg felkeljük a gyermek érdeklődését, fantáziáját, törekvését a kapott feladat megoldása érdekében.
Minden gyermek beszédét meghatározza az értelmi szintje, otthoni nyelvi környezete. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnia és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni.
Óvodánkban egyéni beszélgetések alkalmával felmérjük a meglévő nyelvi tudást, beszédállapotot, hiányosságokat. A tapasztalatokat írásban rögzítjük.
A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megnevezésével végezzük. A mondatfűzés, mondatalkotás képességét élménybeszámoló és történetmondás során mérjük fel. Az így szerzett tapasztalatok alapján megtervezzük teendőinket, mely alapja a tervszerű, tudatos munkának. Külön figyelünk a roma nemzetiséghez tartozó gyermekekre, a beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzdő gyermekekre, szükség szerint kérjük a szakember segítségét.
Lehetőségünk van arra is, hogy az intézményünkben, helyben logopédus segítse munkánkat, aki bizonyos keretek között külön is fejleszti az arra rászorulókat.
 
Az anyanyelvi nevelésünk feltétele az óvodai nyugodt, derűs légkör, ingergazdag környezet, mely módot ad a szóbeli megnyilatkozásra. Lehetőséget biztosítunk, hogy az életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. A nap folyamán bármikor adódik beszélgetésre lehetőség. Tiszta és szép beszédünkkel mintát nyújtunk a gyermeknek, de nemcsak a helyes kiejtéssel, hanem ügyelve a mondatfűzésre, tempóra, hangszínre, hangerőre, hanglejtésre, metakommunikációra.
Az óvónő beszéde szemléletes, a gyermek számára érthető, tagolt, érzelmeket kifejező, gazdag szókincsű. A gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre. Beszélgetések során fejlődnek a társas kapcsolatok. Azzal, ahogy a gyermekekhez szólunk, modellt nyújtunk nekik, s ez meghatározza a gyermekek egymás közötti viszonyát. Az óvodában dolgozó felnőttek egymás közötti beszéde is mintaértékű, pozitív érzelmekkel teli, mely a gyermekeknek jó példát ad.
Nagyon odafigyelünk arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Nem vesszük el kedvüket az állandó javítással, figyelmezetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérjük, biztatjuk a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. Igyekszünk a szép magyar nyelv ápolását megvalósítani.
 
 
 
 
Az anyanyelvi nevelés során különböző funkciókat fejlesztünk:

• hangok, hangzók tiszta ejtése
• összefüggő beszéd
• aktív és passzív szókincs
• beszédészlelés-beszédértés

 
Ezek elengedhetetlen elemei a majdani írás- olvasás elsajátításának.
 
Az óvodai anyanyelvi- kommunikációs nevelés fő területei:
 

• beszédhallás- figyelem fejlesztése
• beszédhallás- emlékezet fejlesztése
• beszédritmus figyelése
• grafomotoros képességek fejlesztése
• gondolkodás fejlesztése
• beszédművelés /helyes ejtés/
• Kommunikációfejlesztés /köszönés, bemutatkozás, megszólítás szándéknyilvánítás, elbeszélés élmény illetve kép alapján, mese befejezés, személyi adatok./
• illem /az óvoda gyermekei érintkezési kultúrája, megjelenése./

 
Napirendbe építve szervezünk anyanyelvi játékokat:
 

• Légzéstechnikai gyakorlatok
• Fúvási gyakorlatok
• Ajak és nyelvgyakorlatok /téri tájékozódás, irányok/
• Hangutánzás
• Hangfelismerés
• Akusztikus differenciálás /zörejek, hangok/
• Szókincsbővítés
• Rövid és hosszú hangzók elkülönítése
• Ritmusfejlesztés
• Hallási figyelem, emlékezet fejlesztése
• Dominancia kialakulásának elősegítése
• Ellentétpárok és szinonimagyűjtés
• Mondatalkotás, mondatfűzés történetmesélés közben
• Egy kitalált mese, történet elkezdése utáni folytatása
• Hangsorok analízise /szótagra, hangokra bontás/
• Számlálás, ritmus /Szótagszámmal megegyező számú pl.:kopogós/
• Barkochba

 
Kommunikációs játék:
Némajáték /történhet hang nélküli eljátszása/ - Gesztus
Érzelmek kifejezése tükörben – Mimika
Ránézek arra, aki elmegy mellettem, farkasszem- Szemkontaktus nézés
 
A beszédfejlesztésben szükséges a motoros fejlesztés, téri relációk ismerete, kézdominancia kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés.
Az anyanyelvi nevelés komplex módon érvényesül a nevelési folyamatban. Folyamatos kommunikáció segítésével alapozzuk meg a jó kapcsolatot gyermek és felnőtt között.
 
Gondozás közben:

• Értelmi szintjének megfelelően a gyermek megfogalmazza szükségleteit, bátran segítséget kér.
• Megérti a hozzá intézett közléseket, kéréseket.

 
Játékban kialakuló társas kapcsolatok fejlesztik a beszédet, a szerepvállalás, követés során gyakorolják a gyermekek az odaillő hanglejtést, mimikát. Gondolkodtató, cselekedtető játékban fejlődik a gyermekek gondolkodása, képzelete, kreativitása kifejezőképessége. Olyan ösztönző környezetet, szituációkat teremtünk, melyben a gyermek figyel, felfedez, új ismereteket szerez, gondolkodik, mindenről beszélhet, kérdéseire választ kap. A gyermek is megválaszolja a hozzá intézett kéréseket, a gyermekek párbeszédet folytatnak, alkalmazzák a kérdést, felszólítást, kijelentést.
 
Munka közben:

• Beszédkapcsolatok alakulnak az együttműködés alapjaként.
• Információkat megértik, figyelmük egy-egy munkafolyamatra irányul.
• Szókincsük bővül (eszközök, szerszámok, műveletek elnevezésének tanulása, gyakorlása).

 
Tanulás során: A problémamegoldó tevékenység szerves része a párbeszéd. Az óvónő problémafelvetését követi a gyermeki megnyilvánulás: csodálkozás, hitetlenkedés, hirtelen felismerést követő felkiáltás. A feladatmegoldás során a gyermek tevékenységét, gondolkodását gyakran kíséri félhangos beszéddel. Értékelés során ismét párbeszéd alakul ki, az óvónő értékel, dicsér a gyermekek hangot adnak érzéseinek. Az óvónő kérdéseit a feldolgozandó anyag logikai sorrendjéhez igazítja, a gyermek tapasztalataihoz, előzetes ismereteihez, értelmi szintjükhöz, a következő fejlődési szint elérését célzó feladathoz. Természetesnek vesszük, hogy a gyermek kérdéseivel megállítja a szervezett tevékenység logikai menetét.
 
Rajzolás, mintázás, kézimunka során:
A nyelvi ismeret szükséges már ahhoz is, hogy a gyermekek megérték a feladatot tudják, hogy milyen eszközök, anyagok állnak rendelkezésre. Tudatosítjuk a gyermekben az anyagok, eszközök, munkafogások elnevezéseit, ezeket megtanulják, beépül szókincsükbe. A lerajzolt mesetémák fejlesztik a képzeletet, emlékezetet, fokozzák az alkotási vágyat. Gyurmázás, barkácsolás közben a térbeli arányok és irányok, viszonyok megnevezésére kerül sor. Fordított a folyamat, amikor azt kérjük a gyermektől, hogy meséljen az elkészült képről. Ezekkel a vizuális és verbális kifejezés összhangját mélyítjük el.
 
Ének,zene, énekes játék, gyermektánc közben:
A zenei nevelés jó alkalmat kínál az ének, zene, szöveg, mozgás komplex esztétikai, érzelmi hatásának érvényesítésére. Megzenésített gyermekversek, népi játékdalok fejlesztik a gyermek beszédét. Mondókák, versek elősegítik a helyes ritmusba való beszéd kialakulását. Ritmusjátékok jól alkalmazhatók beszédhibák javítására. Bővül a szókincs fogalompárok gyakorlásakor is /lassú- gyors, halk- hangos, magas- mély/.
 
 
 
Mozgásos tevékenységek közben:
Közlésük megértésére van szükség, hogy a gyermek el tudja végezni az egyes mozgásformákat, cselekvéssorokat. Megértésük azonnal lemérhető a gyermek mozgásából, reakciójából. Másrészről mozgásfejlesztő munkánk részét képzi a beszédszervek ügyesítése is.
 
A környezet megismerése:
Az élmények, tapasztalatok felidézését, a közvetlen tapasztalatszerzést /észlelés, érzékelés, mozgás/ követő megállapítások a gondolkodást, a beszédaktivitást serkentik. Beszéd és gondolkodás párhuzamos fejlesztését végezzük probléma- szituációk teremtésével. Matematikai természetű tapasztalatszerzés során gyakorolják a gyermekek a névutók használatát, tanulják a téri irányok elnevezését. Szókincsbővítés a természeti és társadalmi környezettel való ismerkedés során történik /időjárás, mesterségek gyűjtőfogalmak/
 
Verselés, mesélés közben:
Arra ösztönözzük a gyermekeket bábozás során, hogy gyakorolja, hogyan tud bánni a hangjával. A visszahúzódó gyermeket is motiváljuk bábbal, hogy mögé bújva megszólaljon. Ha a gyermek saját maga által kitalált szöveggel bábozik, fejlődik képzelete, kifejezőképessége, fantáziája. Dramatizálás, bábozás során gyakorolják a gyermekek a mondatszerkesztést, párbeszédes formát, fejlődik nyelvi emlékezetük. Szókincsük bővül az irodalmi alkotásokban megismert és jelentéstartalommal, bíró szavakkal.
Mese, vers, mondókák a nyelvtanilag helyes mondatok formálására, tiszta kiejtésre, kifejező előadásmódra ösztönzi őket. Az ünnepeinkhez kapcsolódó hagyományok, irodalmi anyagok bővítik a szókincsüket.
Nagy gondot fordítunk a tisztán artikulált, jól hangsúlyozott, helyes hanglejtéssel, beszéddallammal előadott folyamatos beszéd kialakítására. A magyar nyelv helyes elsajátítását egyéni bánásmóddal biztosítjuk a beszédfejlődésben elmaradott gyermekek felzárkózásánál. A roma és migráns gyermekek készség-, képességfejlesztését ingergazdag környezettel, sikerélmények biztosításával, egyénre szabott fejlesztéssel biztosítjuk.
Anyanyelvi fejlesztő munkánkhoz az intézményünk logopédusának segítségét is igénybe vesszük.
 
 
 
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére
 
 

• Kialakul a beszédfegyelem, érthetően, összefüggően beszél.
• Jól használja a metakommunikációs eszközöket.
• Kérdésekre minimum egyszerű mondatokkal válaszol.
• Társára, felnőttre odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját.
• Élményeit, gondolatait el tudja mondani, ismeri és használja az udvariassági szavakat, közben tud szemkontaktust kialakítani.
• A cigány nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket és képes magát megértetni.
• Szókincse korának megfelelő.
• Szívesen beszél, bátran kérdez.
• Helyesen használja az igeidőket.
• Verbális emlékezete korának megfelelő.
• Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése.
• Képes vizuális auditív differenciálásra.
• Megjelenik a szándékos bevésés képessége.
• Figyelme korához képest tartós.
• Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző.

 
 
 

IV.              AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

 
 
 
Óvodánkban a nevelés az óvoda vezetője által jóváhagyott pedagógiai program alapján történik és a gyermek neveléséhez szükséges teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében, szervezzük meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
 

Csoportszervezés

 
Az óvodába felvett gyermekek csoportba történő elosztásáról az óvoda vezetője dönt a nevelőtestület és a szülők meghallgatásával az SZMSZ-ben foglalt szabályozás alapján, valamint törvényi és rendeleti úton meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével.
 
Óvodánkban kiscsoport, kis-középső, nagy-középső és nagycsoport szerveződik.
Lehetőség szerint ugyanaz az óvónőpáros és dajka neveli az óvodai évek alatt a gyermekcsoportokat.
A csoportok kialakításánál figyelembe vesszük a gyermek életkorát, a csoportszoba nagyságát, a sajátos nevelési igényű valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztását.
Óvodánkban a gondozás, a gyermek szükségleteinek kielégítése, aktuális állapotának és fejlettségének figyelembe vételével történik. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző dajkával. Ez feladat az egész napot átszövi és így a gyermekkel kapcsolatba kerülő felnőttől nagyfokú empátiát, toleranciát, figyelemmegosztást, rugalmasságot, helyzetfelismerést kíván.
 
Az óvodai dolgozók beszédkultúrája, anyanyelvi és viselkedési megnyilvánulása a gyermekek előtt példa. Ezért arra törekszünk, hogy egész egyéniségünkkel, felkészültségünkkel, óvodánk és szűkebb környezetünk hagyományainak ápolásával, környezettudatos viselkedésünkkel pozitív példát mutassunk a nap folyamán a gyermekeknek és szüleiknek.
 
 

 

A program napirendje, heti rendje

 
 
A napirend célja:

• a napi tevékenységek megtervezése,
• ez egészséges fejlődéshez a feltételek biztosítása,
• a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezése, szervezése.

 
Feladata:

• az egyéni szükségletek figyelembe vételével, rendszerességgel és ismétlődéssel érzelmi biztonságteremtés,
• a folyamatosság és rugalmasság elveinek alkalmazása, amellyel elegendő időt biztosítunk az elmélyült tevékenykedésre,
• vidám, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a belsőmotivációval folytatott játék és egyéb tevékenységekhez.

 
Óvodánkban a pihenés és étkezések időpontja állandó, az épület sajátos elrendezése miatt. A napirendünk hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenést, életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelően.
A napirendben a legtöbb időt a gyermekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. A napi gondozási és egyéb teendők - munka, tevékenységben megvalósuló tanulás, mozgás- a játék folyamatának csupán egy bizonyos idejű felfüggesztését jelenthetik. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek játéktevékenységeiket szabadon választhassák meg. Ha a gyermek nem talál magának megfelelő elfoglaltságot, az óvodapedagógus ezt az időt felhasználja személyes beszélgetésre, differenciált fejlesztésre.
Minden lehetőséget kihasználunk a párhuzamosan végezhető tevékenységek szervezésére. Kiküszöbölve a felesleges, indokolatlan várakozási időt, a folyamatosság és rugalmasság elvének érvényesítésével. Fontosnak tartjuk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és heti rendet az óvónők alakítják ki.
A napirend rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyermek személyiségfejlődését szolgáló események beillesztését, figyelembe veszi a gyermek önállóságának, ügyességének fejlődését. Főbb kereteit azonban mindig megtartjuk.
 
Napirendünk alkalmazkodik az évszakokhoz, hagyományokhoz, ünnepekhez, helyi adottságokhoz. Gondot fordítunk arra, hogy a tevékenységek ne aprózódjanak szét, a gyermekek játékideje minél hosszabb maradjon.
A szeptember 1-jétől május 31-ig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermek biológiai/ életkor, alvás-, mozgásigény, étkezések rendszeres időpontja / társas szükségleteit szem előtt tartva alakítjuk ki.  
 
 
 
 
Napirend
 
 

630	Óvodanyitás
630-830	Gyülekező  Szabad játéktevékenység
830-11	Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, szabadon választott tevékenység, Testápolási teendők, tízórai, nagyobb csoportokban naposi tevékenység
	Óvónő által kezdeményezett tevékenységek:
	·      Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
	·      Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ·      Külső világ tevékeny megismerése csoportban és helyszíni környezetben, matematikai képességek megalapozása ·      Verselés, mesélés ·      Mozgásos tevékenység. Heti egy alkalommal szervezett mozgásfejlesztés, esetenként vízhez szoktatás a nagyobb csoportokban.
1100-1200	Öltözködés, játék, mozgás a szabadban, levegőzés.
1200-13	Átöltözés, testápolási teendők, ebéd, fogmosás, előkészület a pihenéshez. Altatás mesével, énekkel.
1300-1500	Pihenés, egyéni és életkori sajátossághoz igazodó ébredés
1500-1700	Párhuzamos tevékenységek: testápolási teendők uzsonna, szabad játék, óvónő által kezdeményezett tevékenység.

 
Óvodánkban a nyári időszakra is tartalmas a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál. Az évközben már kialakított szabályok, szokások megtartásával adunk lehetőséget az évszak örömeinek megtapasztalására, változatos tevékenységekre, közvetve kompetenciáinak fejlesztésére.
 
 
Nyári napirend
 
                   

700	Óvodanyitás
700-900	Gyülekező jó idő esetén, az udvaron. Szabad játéktevékenység
900-930	testápolási teendők. Naposi tevékenység. Tízórai
930-1200	Szabad játék tevékenység, változatos programok és tevékenységek biztosításával.
	·      Pancsolás
	·      Séta, alkalmanként kisebb kirándulás a faluban és környékén ·      Mese – vershallgatás, bábozás. ·      Rajzolás, mintázás, barkácsolás, ·      Énekes - körjátékok. ·      Mozgásfejlesztő játékok
1200-1300	Testápolási teendők. Ebéd. Fogmosás. Altatás mesével, énekkel.
1300-1500	Pihenés, egyéni szükséglethez igazodó ébredés
	Testápolási teendők, uzsonna.
1500-1700	Szabad játéktevékenység.

 
 
 
A csoportok heti rendjét az óvónők határozzák meg év elején. Naponta más - más tevékenységet ajánlunk fel a gyerekeknek, életkoruknak megfelelően növekvő tartamú 5-35 perces csoportos foglalkozások keretében. A tevékenységek témáit, feladatait, éves tervekben rögzítjük. Az aktualitást, a nem tervezett, spontán megfigyeléseket beillesztjük munkánkba, heti rendünket is rugalmasan alkalmazzuk.
 

 

Tevékenységi formák szervezési jellemzői

 
Az óvodai tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermek érdeklődését, terhelhetőségét, életkori sajátosságait. Biztosítjuk számára a fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Alkalmat, időt, helyet, olyan légkört biztosítunk, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet. Szakembert biztosítunk az egyéni fejlesztésre.
Az óvodás gyerek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását.  Egyedül a mozgásfejlesztést szervezzük kötött formában, mivel baleseti forrás lehet a mozgás és így párhuzamos tevékenységként nem megoldható.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

V.                  AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

 
 

Játék

 
 
Célja:
·        A gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék, minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával.
·        Az együttműködés, a jó közérzet, a játékcselekvésre késztető légkör megteremtése.
·        Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása, különös tekintettel a halmozottan hátrányos, migráns”, cigány gyermekekre.
·        Váljanak képessé játéktevékenységük kezdeményezésére, megszervezésére, örömmel válogassanak játékeszközök és játéktevékenységek között.
·        A játéktevékenységen keresztül a gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.
 
 
Feladata:

• A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.
• A szűkebb és tágabb környezetből szervezett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása: roma, migráns gyermekek szociális hátrányainak csökkentése.
• A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tatása a szabad játékban.
• Lehetőség biztosítása a gyermek számára, olyan szituációk átélésére, ahol megismerheti a felfedezés, a kutatás örömét.
• A szabad játék és játszótárs választás biztosításával a kreativitás ösztönzése, támogatása.
• A gyermek beszédkészségének fejlesztése a játékszituációkban.
• Az óvodapedagógus tudatos jelenlétével az indirekt irányítás felelősségének biztosítása.

 
 
 
A játék helye a nevelés folyamatában
 
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék, a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie.
A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenységgé.
A játék a valóságot tükrözi. A gyermekek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A játék közben a gyermekek derűs, felszabadult, a játék örömforrás számára: maga a cselekvés, a manipuláció, az elképzelés szerez örömet, motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van. A játékot a feszültségcsökkenése kíséri, és áthatja a gyermek minden tevékenységét. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, a játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.
 
A játék fejleszti a gyermekek mozgását, értelmi képességeinek fejlődését, hiszen a játék útján ismerkedik a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságával, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Növeli a kitartást, önállóságot.
A játéknak a kreatív személyiség fejlesztésében értékes mozzanatai lehetőséget adnak a szociális kreativitás fejlődésére.
 
A játékot kísérő érzelmek közlési vágyat ébresztenek. Fokozódik a gyermekek beszédkedve. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését.
 
A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, és e tevékenységben nyilvánulnak meg és fejlődnek a gyermek társas kapcsolatai is. Lehetőség nyílik a szabályok megértésére, a helyes magatartás gyakorlására.
A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt: a szülő, az óvodapedagógus, a dajka. Az óvodapedagógus szükség és igény szerint utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad.
Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakítását.
A közös játék olyan bonyolult kölcsönös kapcsolatra, együttműködésre készteti a gyermeket, amilyenre a játékon kívül még nem képesek.
A közös játékban alakulnak ki a játékhagyományok, amelyek a „mi tudat” létrejöttét erősítik. Így a játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze.
 
A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre.
A mozgás, a testséma és az én megismerésére, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik.
A gyermek fejlődési fokát leginkább és legpontosabban játékában mutatja meg. Szociális érettsége, érzelmi fejlettsége játékában sokkal inkább lemérhető, mint más tevékenységben.
A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakításától.
 
 
A játékirányítás általános elvei, módszerei
 

• A játék folyamatában mi óvodapedagógusok tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az indirekt irányítás felelősségét.
• A szabad játék elsődlegességének biztosítása pedagógus és nem pedagógus kollégákkal való együttműködés során.
• Megvalósítjuk az óvodás gyermekek játékjellemzőinek ismeretében a folyamatos, önfeledt szabad játék feltételrendszerét.
• Az óvodában a játékirányítás sajátossága, hogy közvetett, a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hatunk a gyermekre.
• Mi óvodapedagógusok beleéljük magunkat a gyermekek által elképzelt, megteremtett játékhelyzetbe, irányításunk játékot követő, szemlélő, hagyjuk a gyermekeket cselekedni.
• A kiscsoportban az óvodapedagógus játékkezdeményező, modellnyújtó játszótárs. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó.
• Ötletadással segítjük azok játékát, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények.
• Biztosítjuk, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. Nem avatkozunk be indokolatlanul a gyermekek játékába.
• A közbelépés elengedhetetlen akkor, ha a gyermekek egymást zavarják, és ha a játékszerek használata testi épségüket veszélyezteti, a konfliktusok önálló megoldására törekedve nyújtunk segítséget a megoldásban.
• A játék fejlődésének általános tendenciáin túl figyelembe vesszük a fejlődés egyéni sajátosságait.
• Nem hagyjuk felügyelet nélkül a gyermekeket.
• Megteremtjük a játék lehetőségeit a csoportszobában és a szabadban. Arra törekszünk, hogy a gyermek szívesen tartózkodjon a szabadban.

 
 
A játék objektív feltételei
 
A csoportlégkör biztosítása:
A megfelelő csoportlégkört elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális- interkulturális szemlélettel biztosítjuk.
Szoros együttműködünk az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel.
 
A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, amelyek között a gyermekek élnek, amelyek között a játék lezajlik. Sokféle élményszerzési lehetőséget biztosítunk, amelyek kedvezően hatnak a játékára, a gyermekek játékkedvére, amelyek ösztönzik őket, és amelyek segítségével játékuk tartalmasabbá, sokoldalúbbá válik.
 
Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érünk el, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Mi óvodapedagógusok megteremtjük mindezeket a feltételeket. A játékos légkört segíti a sok új ötletet is, a kellő időben adott segítség, a megerősítés. A csoportban csak annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas, oldott légkör fenntartását, a szabad játékot.
A képességfejlesztő játékoknál a gyermek szabadon választ a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között.
Lehetőségük van a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásához, az önálló kezdeményezéshez, a játék kidolgozásához, elmélyítéséhez.
A gyermekek gyakorolják a konfliktusok önálló megoldását.
 
Megfelelő hely biztosítása:
A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek. A belső terek tagolása a különböző jellegű játékok kibontakoztatása érdekében a csoportszoba, zárudvar, és az óvoda egyéb adottságainak figyelembe vételével. A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek,  segítségünkkel alakítják ki játékuk számára a megfelelő helyet. A játék befejezése után visszaállítják a csoportszoba rendjét.
A csoportszobában kialakítunk állandó és ideiglenes játszóhelyeket, vagy új elkülönített „kuckót”.
A sokat mozgó gyermekek számára éppúgy lehetővé tesszük a játékot, mint azoknak, akik nyugalmat igényelnek. Megfelelő helyet teremtünk az asztali és konstrukciós játékokhoz is. Felszabadítunk nagyobb területeket a csoportszobában a mozgásos játékokhoz.
A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért az időjárás függvényében megteremtjük  a lehetőséget arra, hogy minél több mozgásos játéktevékenységet  az udvaron végezzenek.
 
Játékidő:
A játékra biztosított idő a nap minden szakában, akár teremben, akár a szabadban, lehetőleg összefüggő. Indokolatlanul nem szakítjuk meg, nem zavarjuk a játékot. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül.
A kisebb gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét.
A nagyobb gyermekek már jól összeszoktak, gyakran kialakulnak együttjátszó csoportok.
A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához több időre van szüksége ezeknek a gyermekeknek, mint a kisebbeknek. Ezért figyelemmel kísérjük a játékot, és arra törekszünk, hogy csak akkor ajánljuk fel más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látjuk.
A nagyobb gyermekeknek a több napon keresztül tartó játékot biztosítunk, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson.
Arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez.
 
Játékeszközök:
A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzeléseit. A játékhoz olyan eszközöket biztosítunk, mely ízléses, praktikus, egyszerű félkész játék, és sokféle ötletre, játékfajtára ihleti a gyermeket.
A játékeszközök esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. Jó minőségű, különböző alapanyagokból készültek, sokféleképpen, egymással variálva illeszkednek a játék témájához. Különböző méretűek, súlyúak.
Biztosítjuk az új játék használatának megismerését az érdeklődő gyermekekkel való együttműködés során.
A kiscsoportos gyermekek érzelmileg kötődnek a játékszerekhez, nehezen válnak meg tőlük. Ezért lehetővé tesszük, hogy a gyermekek kedvelt otthoni tárgyaikat behozzák az óvodába.
A középsős korosztálynak bővítjük az eszköztárát újabb szimbolikus és szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal.
A nagycsoportos gyermekeknek az értelmi és képességfejlesztő, konstruáló és szabályjátékok bővítése szükséges.
A gyermekek játékához sok eszközre van szükség. (A gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját; a hagyományos szimbolikus szerepjátékhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra.)
A megfelelő készen vett játékeszközök biztosítása mellett, általunk a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztótársadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakoztatását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömet.
A gyermekek által használt tárgyi eszközök, játékok hozzáférhető és biztonságos elhelyezése fontos feladatunk.
Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki.
 
 
A fejlesztés tartalma- a játékfajták megjelenítési szintjei (általános jellemzők)
 
A játékformák:
1.   Gyakorló játék
2.   Szimbolikus és szerepjáték
3.   Konstruáló játék
4.   Szabályjáték
 
A játékformák általános jellemzői:
A játék mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. Az egyszerű gyakorló, majd utánzó játékoktól vezet a szimbolikus játékokon keresztül a szabályjátékok világába, de ez az út csak elvi hierarchia, a gyakorlójáték soha nem hal el, a szimbolikus játékok nagy időszakában már megtalálhatóak az egyszerűbb szabályjátékok. Az egyidejűségben rejlik a játék színességének titka, lehet valami nagymozgásos, tűnhetne gyakorlónak, de ugyanakkor szimbolikus és szabály által vezérelt is egyszerre.
 

1. Gyakorló játék

 
Ez a tevékenység jól fejleszti a szem- kéz koordinációt, kezesség- szemesség kialakulását. Fejlődik a nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja, térészlelése, verbális készsége.
 
A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból fakadó siker, amely újra és újra cselekvésre készteti a gyermekeket. Lényege valamilyen újszerű cselekvés ritmus ismételgetése, amely örömet okoz.
Biztosítjuk a gyakorló játékokhoz szükséges eszközöket, mintát adunk a játék helyes használatához, a játékok elrakásához.
Érdeklődéssel kísérjük a gyermekek halandzsázását. A többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. A hangok, a szótagok, a szavak esetleg rövid mondatok és dallamok ismétlés útján válnak játékká. A játék szempontjából nem a szöveg, hanem annak ritmusa és a sokszor hozzákapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet, ez készteti a gyermeket ismétlésre.
Az udvaron is biztosítjuk a gyakorlójáték lehetőségeit. Erre legalkalmasabb a homok, kavics, víz és olyan kisebb- nagyobb tárgy, melyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgathatnak.
Gyakorlójáték jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeinél is.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyakorlójátékot a nagyobb gyermekeknél is engedjük, de ha egyes gyermekek kizárólag ezen a szinten maradnak, megkeressük az okát, s igyekszünk ezen a fejlődési fokon átsegíteni.
 
 
 

1. Szimbolikus játék

 
A szimbolikus és szerepjáték kiemelt személyiségformáló hatása: alakul a gyermek szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei
A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma, két formáját ismerjük, egyrészt, amikor a kisgyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti. (pl.: babák sétáltatása), másrészt, amikor másoknál megfigyelt cselekvést utánoz (pl.: főz, mint anya, havat lapátol, mint az apukája)
A szerepjáték leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvodás kor végére éri el. A gyermekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. A gyermekek játékában különösen a hozzá érzelmileg közel álló felnőtteket és társakat utánozza. Azonosul az óvodapedagógus, a dajka, a szülő cselekvéseivel, szavaival, gesztusaival. Megjeleníti a felnőttek és a gyermekek közötti kapcsolatokat, közben új magatartásformát sajátít el.
Feladatunk, hogy a gyermekek játékában megjelenő élmények kiszámíthatatlanságából következően nem tervezzük meg a szerepjátékot, ugyanakkor segítjük, támogatjuk a gyermekeket elképzeléseik megvalósításában.
Élünk a szerepjáték tartalmának megfigyelésével, amely a legalkalmasabb a gyermek megismerésére: élmények, a fantázia, kreativitás, ismeretek, ügyesség, vágyak, az együttműködési készség, a figyelme tartóssága, feladat- és szabálytudat, stb.
Ügyelünk arra, hogy az aktív, szervezőképes gyermekek ne kerüljenek összeütközésbe egymással az irányító szerepek szétosztásakor, ne szorítsák háttérbe a félénk, visszahúzódó gyermekeket, ne kényszerítsenek rájuk nem kívánatos szerepeket.
Kezdetben egyedül, egymása mellett, vagy 2-3 gyermekből álló csoportban játszanak a gyermekek. Olyan szerepjáték kezdeményezésére és eljátszására képesek, amelyek egyszerű cselekvéseket és kapcsolatokat tartalmaznak. Később kialakul a kisebb- nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. A szerephez való kötődés felváltja a gyakori szerepcserét és az eszközökhöz való ragaszkodást. A szerepjáték témájának megfelelően képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a szükséges játékszerek kiválasztására. A nagyobbak már megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is. Tudnak vezetni és játszótársaikhoz alkalmazkodni. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.
 

1. Konstruáló játék

 
Kiemelt személyiségformáló hatásai: Alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak- és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája.
 
Arra törekszünk, hogy a gyermekek konstruáló játékukban minél gyakrabban éljék át az „én készítettem” alkotás örömét, mert ez az érzés további felfedezésre sarkallja. Arra ösztönözzük őket, hogy bonyolult formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre.. A gyermekek a különböző játékszerekből különféle tárgyakat hoznak létre a barkácsolás során. A tapasztalatok hatására a spontán létrejövő alkotások mellett fontos helyet kap az előre elgondolt, meghatározott céllal végzett építés.
Fontosnak tarjuk, hogy minden gyermek megtalálja a neki legmegfelelőbb konstrukciós elemeket, és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani. Megtanítjuk őket a konstrukciós eszközök használatára, az anyagok kezelésére.
Kezdetben lehetővé tesszük az összerakosgatás és szerkesztés örömét, majd a konstrukciós játékelemekből játékszerek készítését segítjük. A szerepjátékhoz kapcsolódóan az élményhelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek, vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat a különböző élethelyzetekbe.
A konstruálás fejlettebb fokán a gyermekek mind igényesebbekké válnak alkotásaikkal szemben. A fejlődés egyaránt jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés, a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye, a bonyolultabb játékelemek biztos kezelése, a szerepjátékkal való sokoldalú kapcsolat. Az óvodáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, és esetenként segítsenek a játékok megjavításában
 

1. Szabályjáték

 
Személyiségformáló hatása: fejlődnek a gyermekek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készségei.
 
A gyermekek életkorához és képességszintjéhez illeszkedő szabályjátékokkal ismertetjük meg a gyermekeket, amelyeket direkt módon irányítunk. A szabályjátékon kívül minden más játéknál az indirekt irányítás elvárásai a mérvadók: az ötletadás, kérésre szerepvállalás, metakommunikációs eszközök alkalmazása.
Szabályjáték jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását..
A szabály betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a játék résztvevőiből, s ez nagymértékben meghatározza gyermekek magatartását egymáshoz, csoporthoz való viszonyát. A szabályjátékban a gyermekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában, és nem a szabályok önkéntes megváltoztatásában fejeződik ki. Vannak szabályjátékok, amelyek jellegéből következik a kölcsönös segítség. A kölcsönös segítségadás helyes formának elsajátításával hozzászoknak a gyermekek, hogy ne egymás kudarcainak, hanem sikereinek örüljenek. A gyermekek akár nyernek, akár vesztenek, a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit: a szerénységet, mértéktartást, az eredményekre törekvést.
Lényeges, hogy a gyermekek pontosan megtartsák a játékban betöltött szerepüket, ne árulják el egymást vagy a közös „titkot”, mert az veszélyeztetheti a szabályjáték alakulását.
Kezdetben olyan szabályjátékokat játszunk, amelyek a gyermekek mozgásszükségleteit kielégítik, szabályai egyszerűek, közel állnak a gyermekekhez. Később a győzelem elérése érdekében a gyermekek már az egyéni kívánságaikat egyeztetik társaikkal és a szabályok betartását mindannyian figyelemmel kísérik.
Nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékokat is választhatnak. Mindvégi arra törekszünk, hogy a játékra, az egészséges versengés legyen jellemző, ne kerüljön sor az egymással szemben negatív érzelmek kifejezésére.
 
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
    

• Önállóan tud játékot kiválasztani, játékában kitartó.
• Örömmel, önfeledten játszik.
• Alkalmazkodik a játék szabályaihoz, megérti és elfogadja játszótársaik elgondolásait.
• A gyermek képes elmélyülten, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni.
• Játékában dominánsan jelentkezik a szerepjáték, játékhelyzetekben újraalkotja a felnőttek tevékenységét.
• Konstrukciós játékokból építményeket képes kreálni.
• Élvezi a szabályjátékot, és képes a normák betartására, egészséges versengés jellemzi: vereségeit, győzelmeit elfogadja.
• A számára kedves játékszert is át tudja adni.

 
 

Verselés, mesélés

 
Célja:

• A gyermek érzéki- érzelmi, értelmi, személyiségjegyeinek megalapozása, erkölcsi fejlődésének segítése a magyar gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok, népmesék, mondókák, versek, mesék megismerésével, megszerettetésével.
• A gyermeki világkép és szemléletmód kialakítása a multikulturális nevelés megvalósítása a népi, klasszikus és kortárs irodalmi művekkel.

 
Feladata:

• A gyermeki önkifejezés fejlődését segítjük a saját vers és mesealkotás megalapozásával változatos, differenciált módszerek alkalmazásával.
• Mondókázás, verselés, mesélés mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyságot fejlesztjük a korosztálynak megfelelő irodalmi anyagválasztással az óvodapedagógus modellértékű kifejező előadásmódjával.

 
 
Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal a mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzéki- érzelmi élményeket adnak. A magyar gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok gazdag, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre.
A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formában- tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának, világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben megoldást kínál. A gyermeki képzelet kompenzálja az életkorból, szociális helyzetből adódó hátrányokat ugyanúgy, ahogyan a mesében is elégtételt nyer a kiszorított pozíciójából induló főhős (legkisebb). A tárgyi világot is megelevenítő szemléletmódja ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesén keresztül a szülőföldhöz való kötődés alapjaként a gyermek megismeri a szűkebb és tágabb környezetét.
Igyekszünk olyan személyes kapcsolatot kialakítani a gyermekekkel, ahol nagy érzelmi biztonságban érzi magát. A gyermekcsoport összetétel figyelembevételével, a különbözőségek elfogadása mellett a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása, kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása biztosított. Színes előadásmódunkkal (arcmimika, hangszínjáték, testbeszéd, tekintettartás stb…) átélt meséléssel a mesehallgatás a gyermekben belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik fontosabb formája. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, ezáltal fejlődik személyisége. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/ vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk mesedramatizálásra, bábozásra, rajzban történő megjelenítésre, mellyel egy-egy vers, mese életre kel. Az elkezdett mese befejezését szóban illetve rajzzal is folytathatják fantáziájukra bízva.
A bábjáték fontos helyet kap a napi tevékenységekben. A sok esztétikus báb szinte kínálja magát a mozgatásra, megszólalásra. Minket, óvodapedagógusokat utánozva a gyermekek hamar megtanulják a báb helyes mozgatását, megszeretik azokat így maguk is szívesen báboznak. Az utánzás, a kiválasztott mesehős helyzetébe való beleélés kibontakozhat a gyermek érzelmi állapota által. A gyermekek maguk között is kiosztják a szerepet, csoportosan feldolgozzák. A szerepelni, mesélni szerető gyermekeket hagyjuk mesélni a csoport előtt, vagy egy-egy kisebb közönségnek. Az otthonról hozottakat, óvodában hallottakat egyaránt előadhatják. Ezzel is kedvet ébresztünk a gyermekben a mesélés megszerettetésére, valamint nagy gondot fordítunk a tehetséggondozásra. Támogatjuk a mesemondó versenyen való szereplést intézményünkön belül, ill. területi versenyen is egyaránt.
Óvodánkban a nap bármely szakában, a délutáni pihenő előtt rendszeresen van mesemondás, hisz ilyenkor a nyugalom szinte alkalmat kínál a mesének.
Színes mesekönyvek, leporellók nézegetése, lapozgatása közben képről mesélve éreztetjük az érzelmi, hangulati tartalmat, melyről saját maguk is megfogalmazhatják gondolataikat. Lehetőséget biztosítunk óvodánkban a cigány kultúra megismerésére. Rövid mesék, történetek közvetítésével igyekszünk elérni, hogy a gyermekek megőrizzék nemzeti identitásukat. Rendelkezünk cigányság történetével, kultúrájával, szokásival foglakozó könyvekkel, zenei anyaggal.
Nemcsak ezek szolgálják a mesélés érzelmi hangulatát, hanem színes esztétikus diafilmekkel való ismerkedés során is életre kelnek a gyermekben a meseszereplők. Diavetítéssel is gazdagítunk egy-egy mesei élményt. Módunkban áll gépi mesék megtekintésére videón, ill. számítógépen, DVD, CD, Tv-n keresztül. A nagyobb csoportokkal időnként látogatjuk a könyvtárat, ahol ugyancsak színvonalas irodalmi élmény részesei lehetnek. Lehetőségeinkhez mérten közösen óvodánk minden gyermekével látogatunk bábszínházat, gyermekkoncertet a helyi művelődési házban, ill. óvodánkban is szervezünk előadásokat.
Alkalmanként nevelőtestületünk közösen is ad elő egy-egy bábelőadást, mely a gyermeknek esztétikai, érzelmi élményt jelent, valamint a meseélmény többoldalú örömszerzés is lesz számukra. Különböző szakkönyvekből, irodalmi művekből, szöveggyűjteményekből állítjuk össze az éves anyagot a csoport életkori sajátosságát figyelembe véve. Éppen ezért folyamatosan figyelemmel kísérünk minden új kiadványt. Anyagi lehetőségünktől függően ezekkel bővítjük a meglévő könyvállományunkat, melyet az intézményünk „könyvtárában” találhatók. A gyermekeknek való új könyveket a szülők figyelmébe is ajánljuk. A családokkal megbeszélve kérjük, hogy esetenként otthon is halljon a gyermek 1-1 élő mesét, történetet.
Minden csoportszobában van gyermekeknek szóló: mesekönyv, leporelló, gyermeklexikon
bábparaván, különböző típusú, esztétikus báb, számukra hozzáférhető, biztonságos elhelyezésben. Gépi meseélmény-nyújtáshoz: diavetítő, vetítővászon, Tv, videó, DVD, CD lejátszó, számítógép, melyet a többi nevelési területen is tudunk hasznosítani.
Minden eszközzel, módszerrel igyekszünk gazdag irodalmi élményt nyújtani óvodásainknak.
 
A kisgyermek a családból hozott irodalmi élményeire épül az óvodai versválasztás. A ritmus, a hangzás az elsődleges, ugyanis a gyermek első igazi versélménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapad. Igyekszünk minél több helyzetet teremteni, amikor megmutatjuk a tapsolókhoz, höcögtetőkhöz, állathívogatókhoz, kiolvasókhoz, altatókhoz magyar és cigány népi mondókákhoz tartozó mozgást, játékot. Nagy élvezetet jelentenek a gyermekek számára, hogy mindent a felnőttekkel közösen testmelegben, teljes biztonságérzetben hallgatják. A vers anyaga kapcsolódik az évszakokhoz, más nevelési területen szerzett ismeretekhez. Egy-egy alkalomra, ünnepre mindig készülünk új vers betanulásával. Elég időt hagyunk sokszori meghallgatásukra, verstanulásra. Fontos, hogy ne ismételtessük unalomig.
A gyerekeknek szükséges, hogy közel kerüljön a felnőtthöz, nagy érzelmi biztonságban érezzék magukat. A szoros együttlétek jó lehetőségek a meséléshez és a mesehallgatás során belső képalkotás megindításához. A beszoktatás ideje alatt, a kiscsoportban több alkalommal fejből mondunk mesét. Mesemondáskor arc és hangjátékkal keltjük, életre a mesét. Az előadásmódban mindig a személyiségünk nyilvánul meg, majd később ez a példa lesz a gyermek számára az utánzásban az elsődleges. A mese cselekménye egyszerű, érthető. Szerepelnek állathangutánzós, halmozós, és láncmesék, verses mesék, egyszerű, érthető magyar és külföldi népmesék. Többnyire a ritmikus ismétlődések jellemzik az összeválogatást. Helyet kapnak a kitalált mesék is. Többször is ismételjük, figyelembe vesszük a gyermekek kéréseit. Megismertetjük velük a bábokat, leporellókat, meséskönyveket, valamint a diafilmeket.
 
Későbbiekben figyelembe vesszük az előző évben elsajátított irodalmi anyagot és arra építve válasszuk ki a vers anyagát a környezetből, mesei vagy meseszerű alakokról, időjárás változás megfigyeléséről, állatok megszemélyesítésével létrehozott mondókákból, halandzsaszövegű kiolvasókból, népi mondókákból állítjuk össze.
A versek témái kapcsolódnak a gyermek élményéhez, tapasztalataihoz. Nagy költőink gyermekeknek való, többnyire népköltészeti ihletésű verseiből, valamint humoros versekből is válogatunk. Ünnepeinkre is készülünk verstanulással. A magyar és külföldi népmesék mellett helyet kap a műmese egyszerűbb szerkezetű tündérmese, cigánymese. Sor kerül 2-3 epizód összekapcsolásával szerzett prózai állatmesékre, halmozó, láncmesékre. A mesék témáját úgy válogatjuk, hogy a gyermekgondolkodási sajátosságának megfeleljen, segítsék a beszélőképességüket. Segítségünkkel megjelenítjük a meséket, rögtönzött bábjátékokkal, dramatizálással. Egy-egy elkezdett mesét a gyermek folytathat akár rajzzal is. Ösztönözzük őket mesemondásra. Gépi mesékkel is bővítjük irodalmi élményüket.
 
A továbbiakban a csoport érdeklődésének megfelelően a versanyagot gazdagítjuk különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. A versanyag a gyermekkor élményvilágára épül, kapcsolódik a környezet megszerettetéséhez, virágokhoz, állatokhoz, időjárás változáshoz, ünnepek várásához.
1-2 lírai verset is tervezünk. A versek hangulatát nyelvi komikum, humor is fokozhatja. Megismertetjük a gyermekeket közmondásokkal, szólásokkal, találós kérdésekkel, majd később ők is próbálkoznak azok feltevésével. Az állatmeséktől kezdve cselekményesebb népmesékben, novellisztikus- realisztikus meséken át épül be a klasszikus tündérmese, tréfás mese, műmese. Meseregényeket, folytatásos meséket is tervezünk.
A gyermekekkel kitalált, illetve kedvenc meséjüket mondatjuk, melyet közönség előtt is előadhatnak, és a bátrabbaknak mesemondó versenyt szervezünk. Mesék befejezésére is késztetjük őket, fantáziájuk, képzeletük szerint akár szóban, akár rajzzal, bábjátékkal, dramatizálással, s közben biztosítjuk a zavartalan átélést, belső aktiválást, képteremtést. Meseillusztrációt készíthet kedvenc meséjéhez. Mindig figyelembe vesszük a gyermek kérését a témaválasztásban. A mesekönyvek képeiről összefüggően történetet mondunk.
Több gépi mesét is nézhetnek, hallhatnak igény és idő szerint.
 
A gyermekek életkori sajátosságát figyelembe véve az irodalmi anyagot éves tervben rögzítjük.
 
 
Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
 

• A gyermek megszereti a verset, mesét ő maga is képes önálló vers- mesemondásra.
• Mesemondáskor használja a metakommunikatív elemeket.
• Személyisége sok irodalmi élménnyel gazdagodik. Megismerkedik a klasszikus és kortárs irodalmi történetekkel magyar, ill. külföldi népmesékkel.
  Megismerkedik különböző népek kultúrájával.
• Bábozáskor, dramatizálásban szerepet vállal.
• Megszereti a mesekönyvet, megbecsüli, vigyáz rá.
• Kialakul a képolvasása.

 
 

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

 
 
Célja:

• A gyermekek ölbeli játékokon, népi gyermekdalokon, énekes játékokon keresztül ismerkedjenek meg a zenélés örömével.
• Zenei anyanyelvük megalapozása élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenység során, melyben felfedezik a dallam, egyenletes lüktetés, a ritmus, a mozgás, a közös éneklés örömét.
• Népi hagyományok ápolása. Szülőföld értékeinek átörökítése, népdalokon, gyermek - néptáncon, népi játékokon, népszokásokon keresztül.
• A migráns és roma nemzetiségű gyerekek kulturális értékeinek megőrzése, zenei világukra jellemző sajátosságok megismerése.

 
 
Feladata:

• Megteremtjük a zenei nevelés alapvető feltételeit.
• A gyermekek életkorának és fejlettségének megfelelő zenei anyagot állítunk össze, és tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatásokat szervezünk.
• A gyerekek zenei nyelvi adottságait, mondókákkal, gyerekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal gazdagítjuk, alakítjuk.
• Fejlesztjük a gyerekek hallását, ritmusérzékét, zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját.
• Néphagyományainkat a körjátékokon, népi játékokon, gyermek - néptáncon keresztül hozzuk közelebb a gyerekekhez.
• A roma nemzetiségű gyermekek világára jellemző a spontaneitása a rögtönzés. Lehetővé tesszük ezt a spontaneitást népi tánc –ének-mozgás játékokon keresztül kibontakoztatni. Alkalmat teremtünk az önmegvalósításra, önkifejezésre.

 
 
A fejlesztő tevékenységek menetét a zenei feladatot és az anyag jellege a gyermekek fejlettsége, érdeklődése, az ötletességünk, módszertani kulturáltságunk határozza meg. Nyugodt, biztonságot jelentő légkör elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek bátran önfeledten énekelgessenek.
Megfelelő tágas helyet, elegendő időt és célszerű eszközöket biztosítunk nekik ahhoz, hogy maguk is kezdeményezzenek énekes játékot, hallgathassanak zenei ízlésüket fejlesztő életkoruknak megfelelő komolyzenei, népzenei, és más népek zenei alkotásait.
 
 
Ének-zenei képesség kialakításának folyamata:
 
 
A zenei nevelés elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik, és elengedhetetlen eszköze az általános nevelő munkánknak, mivel erőteljesen áthatja, illetve befolyásolja a gyerekek általános fejlődését. A gyermeki érzelmekre hatva élményt nyújtó, közös ének-zenei tevékenységgel keltjük fel érdeklődésüket, esztétikai fogékonyságukat a zene iránt. A zenei nevelés áthatja az óvodai élet mindennapjait.
Zenei anyanyelvük megalapozását, zenei ízlésük formálását a felnőtt minta spontán utánzásával, közös énekléssel, zenéléssel, igyekszünk elérni. Népdalokon, komponált gyermekdalokon keresztül fejlesztjük a gyerekek hallását, éneklési készségét, ritmusérzékét, harmonikus szép mozgását. A közös éneklés mindenkinek örömet szerez, belőle bontakozik ki a társas éneklés, zenélés, amely lehetőséget teremt a társas kapcsolatok alakulására.
Az énekes játékok, a gyermek néptánc nemcsak az érzelmekre hatnak, hanem álltaluk fejlődik a fizikai állóképességük a mozgásos játékok, az együttes táncmozdulatok örömteli végzése közben. A dalos játékok a tánc során fejlődik nagymozgásuk (járás, futás, mozgás), ezek belső szerkezete karaktere szerint rendszeresen változik a mozgás tempója, ritmusa, iránya. Különböző eszközök, hangszerek, használata során fejlődik a finommotorikájuk. Kialakul az oldaliság ismerete a páros játékok, táncok közben.
 
A dalanyagot a gyermekek életkori sajátosságának, a csoport összetételének megfelelően állítjuk össze. Kezdetben a mondóka hossza 2-4 motívum, a dalok hossza 4-6 motívum. A dalok hangterjedelme lehetőleg ne lépje túl a kvint távolságot. A mondókák és dalok 2/4-es üteműek, amelyekben a negyed és a páros nyolcad ritmusok váltakozva jelennek meg.
A dalanyag kiválasztásakor különbséget teszünk a csak meghallgatásra és megtanulásra szánt dalok között. Ne sok dalt tanuljanak meg, de a keveset sokszor és szívesen, játékokkal együtt is énekelgessék.
 Az énekes játékok elsősorban kétszemélyes (felnőtt- gyermek) jellegűek, illetve egyszerűen utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok. Kisebb- nagyobb csoportokban énekelgetünk a gyerekekkel. Az örömet nyújtó ölbeli játékok után a gyermekek önként, szívesen vesznek részt a tervszerűen és kezdeményezett fejlesztő tevékenységekben. Változatos módszerekkel keltjük fel érdeklődésüket, kicsiknél még vizuális ingerekkel is (báb, kép, mozgás) megerősítjük a figyelem felhívást, de elsősorban énekkel és személyes játékkapcsolattal vonzzuk őket magunkhoz.
A gyermekek az énekes játékok közben közvetve szerzi meg zenei képességüket és ismerik meg az alapfogalmakat. Halkabban –hangosabban, magasabban-mélyeben beszélnek, mondókáznak, énekelnek. Különböző mozdulatokkal érzékeltetjük az egyenletes lüktetést mondókán, dalon. Megfigyeltetjük a gyermekekkel a környezet hangjait.
 
Későbbiekben a mondókák dalok már 6-8 motívumból álljanak. A dalok hangterjedelme dúr, hexakord, üteme 2/4-es, melyben a negyed szünet és szinkópa is előfordulhat.
A dalokhoz kapcsolódó játékformák kiválasztásakor figyelembe vesszük, hogy csoportos jellegűek legyenek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó, de más is előfordulhat, mely megfelel az életkoruknak és az adott csoport fejlettségének. Legyen számukra örömforrás az együtt mozgás, közös éneklés.
A tiszta éneklés érdekében lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek minél többet énekeljenek önállóan és kisebb csoportokban halkan- hangosan, magasan- mélyen, gyorsan-lassan. Felismerik a dalokat dúdolásról, hangszerről. Kérdés-felelt játékokat játszunk változatos szövegekkel, ritmusmotívumokkal. Az egyenletes lüktetést a motívumok hangsúlyát és a mondókák, dalok ritmusát érzékeltetjük. Lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára, hogy az általuk készített ritmushangszerekkel ritmuszenekar kíséretében mókázhassanak, énekelhessenek, táncolhassanak.
 
A legidősebb óvodások szabálytartó képessége megengedi, hogy a bonyolultabb párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító fogyó játékokat is tervezzünk, amit e korosztály néptáncának is tekinthetünk. A gyermekekkel együtt variáljuk az énekes játékok mozgás anyagát olyan egyszerű tánclépésekkel, amit a felnőtt minta utánzásával követni tudnak.
A gyermek tiszta éneklését a minél gyakoribb egyéni énekléssel segítjük elő. A 2/4-es dalokon, mondókákon a negyed, páros nyolcad, negyed szünet és szinkópa mellett a tizenhatod is szerepelhet. A dalok hangterjedelme ebben a korcsoportban se lépje túl a dúr és a hexakord távolságot.
 A hallásfejlesztést segítő fogalom párokat, a halkabb-hangosabb éneklést kapcsoljuk össze a tempóváltoztatással vagy dallambujtatással. Dallamfelismerés jellegzetes kezdő vagy sajátos belső illetve záró motívumról. Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusától.
Lehetőséget teremünk arra, hogy minél gyakrabban játszanak zenei formaérzéket fejlesztő játékokat, és legyen ez számukra önfeledt, élménybeli játék.
A zenehallgatás anyagát ízlésesen válogatjuk össze, hogy az gazdag és változatos legyen, különböző jellegű népdalok, cigány dalok, műdalok énekes vagy hangszeres előadásban. Nevelésünk során az ismeretanyagot mindig az előző évek feladatainak elmélyítésével, a régi dalok ismétlésével indítjuk. Az ismert könnyű dalokat használjuk fel a zenei képességfejlesztés magasabb szintű feladatainak megoldására, a tiszta, szép csoportos és egyéni éneklésre.
Az óvodai ünnepélyek hangulatát szép mozgással előadott dalos játékcsokorral, gyermektánccal tehetjük színesebbé, mely az óvodáskorú gyermekek és a szülők legszebb élmény marad.
 
 
 
 
 
 
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
 
 
·        Tisztán, szép szövegkiejtéssel tud énekelni egyénileg és csoportosan.
·        Meg tudja különböztetni a zenei fogalompárokat: halk-hangos, magas-mély, gyors –lassú, tudja ezeket érzékeltetni, összekapcsolni.
·        Felismeri dallamokat dúdolásról, hangszerről.
·        Érzékeny a természet és a környezet hangjaira, megfigyeli és megkülönbözteti a hangszínek finom eltérését a zörej és beszédhangokon egyaránt.
·        Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. A különbséget kifejezi cselekvéssel, énekkel, mozgással és szavakba foglalva.
·        Tud szép tartással, kézfogással körbejárni. Az egyszerű játékos mozgásokat, táncokat szépen formálja: dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, páros forgás, kifordulás, stb.
·        Tud élvezettel figyelni a zenére.
·        A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.
 
 
 

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

 
 
Célja:

• A gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelelő képi- plasztikai kifejező képesség birtokába juttatni.
• A gyermek élmény és fantáziavilágának, tér- forma- szín képzeletének gazdagítása.
• Képi gondolkodás, esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság, igényesség alakítása.

 
 
Feladata:

• Segítjük kreatív önkifejező- önérvényesítő gyermeki törekvéseiket az alkotás öröméhez juttatjuk a gyermekeket.
• A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, teret, változatos eszközöket biztosítva a nap folyamán.
• Felkeltjük a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, valamint megismertetjük az eszközök használatát.
• Felhívjuk figyelmük a természet színeire, formáira, csodálkozzanak arra rá, gyönyörködjenek benne, munkájukon látszódjék a színek nyújtotta öröm, mozdulataik legyenek dinamikusak.
• Ösztönözzük a roma gyermekeket színes képi világuk megjelenítésére.
• A gyermekmunkák gyűjtése, megbecsülése gyermek, felnőtt részéről.

 
 
Ábrázolás, kézi munka mintázás fejlesztő hatása
 
A gyermeki ábrázolás a világ megismerésének sajátos formája. A gyermek a külvilághoz való kapcsolatát érzelmi síkon éli át. Cselekvésein keresztül tükrözi, amit nem tud ábrázolni, azt hozzámeséli.
Az ábrázolás elsősorban, kifejezési eszköz, érzelmek gondolatok közvetítője a gyermek személyiségének megnyilatkozása. Az ábrázoló tevékenység során a gyermek valamit alkot, valamit létrehoz, valamit kifejez, de nem az alkotás végeredménye a fontos, hanem az örömteli cselekvés az önálló munka, elképzeléseinek megvalósítása.
Főbb tevékenységi körei: a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, építés, műalkotásokkal való ismerkedés. Az érés egyéni sajátosságaihoz igazodva a gyermek egyéni fejlettségeinek figyelembe vételével segítjük, a szemléletes gondolkodás által meghatározott, képi- plasztikai képesség folyamatos fejlődését.
A vizuális nevelés során kialakulnak azok a képességek, amelyek a többi nevelési területre és az egész személyiségre hatással vannak. Fejlődik általa a képi- plasztikai kifejező képesség, a téri tájékozódás a képzeletvilág, a fantázia, a kreativitás, nő az önbizalom és az önismeret.
Fejlettebb lesz a szem- kéz koordináció, fejlődik a finommotorika. A környezethez való viszony pozitívan megváltozik. Mindezzel előkészítjük az iskolai életre való nevelést. Ábrázolás közben a gyermek olyan készségek birtokába jut, amelyek az írás előkészítésében rendkívül fontosak. A tevékenység során fejlődik a gyermek szín és formavilága, a technikai ismeretei, eszközhasználata.
 
 
A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése
 
Megismerkednek a gyermekek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva, az eszközök használatával, a különböző anyagokkal a rajzolás, a festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Ábrázolás tevékenységei közben sok új tapasztalatokat gyűjtenek. Rajzolnak, festenek, színeznek, mintáznak, viaszolnak, lenyomatot készítenek, satíroznak,stb.
Mintázás, báb, játék készítésekor ismereteket gyűjtenek az anyag alakíthatóságáról, papírmunkát végeznek, gyúrnak, tépnek, nyírnak, vágnak, hajtogatnak, ragasztanak. Színes papírból képeket alakítanak, kollázst, montázst. Textil munkákat készítenek, megismerik a tűt és a cérna használatát, textil képeket alkotnak. 
Képeket válogatnak újságból, nyírnak, ragasztanak. Séták alkalmával, különféle megmunkálható anyagokat, terméseket gyűjtenek. (falevél, termés, bogyó, kavicsok, tollak, stb.) Ismerkednek megmunkálhatóságukkal.
Udvari játék során kihasználjuk a lehetőségeket, pl.: krétarajz járdára, homokba földre rajzolás pálcikával, stb.
A gyermekek számára folyamatosan rendelkezésre állnak az ábrázolás eszközei, hogy egész nap folyamán, szabadon alkothassanak. Egy héten egyszer szervezünk mikrocsoportos kötetlen formájú tevékenységet, az egyéni segítségnyújtást, az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatását szem előtt tartva.
Az egyes technikákhoz tartozó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk elmagyarázása, gyakorlásra ösztönzése a feladatunk.
Az eszközök balesetmentes biztonságos használatának megtanítása fontos szempont.
 
A tárgyi feltételek mellett nagy hangsúlyt fektetünk a gyermeki ábrázolás ösztönzésére: alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával, a belső képek kialakításával, a mese-vers énekes játék eszközeivel. Helyszíni foglalkozások során képi élményekhez juttatjuk a gyermekeket: felhívjuk a figyelmüket a környezetünk szépségeire, az állat és növényvilágra, valamint az évszakok színes világára.
A gyermekek egymás munkáját nézegethetik, beszélgetünk azokról. A látottakhoz kapcsolódó élmény megbeszélése során fejlesszük spontán beszédüket (megszólítás, véleménynyilvánítás, tudakozódás, kérés, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs használata, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata). Mindezzel anyanyelvünk fejlesztésében is aktívan részt veszünk.
Lehetőséget biztosítunk a differenciált fejlesztésre, valamint a halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű és a tehetséges gyermekek fejlesztésére is.
 
Valamennyi alkotás „kiállításra” kerül a „Mi rajzoltuk” táblán. Folyamatosan megtekinthető mindenki számára. Az összegyűjtött munkákat a szülők bármikor megnézhetik, valamint a gyermekek év végén egy dossziéban hazaviszik az egész éves anyagot. Figyelemmel kísérjük a rajzpályázatokat, azokon alkalomszerűen részt vesznek a gyermekek munkái. Közös kiállítás szervezésével lehetőséget adunk a szülőknek a gyermeki alkotások megtekintésére. Figyelembe vesszük a szülők kéréseit, igényeit.
 
 
 
A mindennapos rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás kialakításának folyamata
 
Kezdetben:
Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek játszva megismerkedhessenek, majd tapasztalatot szerezzenek az ábrázolás anyagairól, eszközeiről és a technikai kivitelezés lehetőségeiről. Az új technikát, annak használatát lépésről- lépésre megtanítjuk meg.
Képalkotás megjelenik festéssel, rajzolással, papírragasztással, zsírkrétával, homokba pálcával, iskolakrétával aszfaltra. Segítjük a gyermekek képalakító készségének megindulását, emberalakok részformáinak, fej-törzs, karok, lábak megjelenését, tájékozódását kép síkban (széle – közepe), térviszonyok megértését (fent-lent). Képekben megjelenik a személyek, tárgyak ábrázolása, ha minimális formai jelzésekkel is, de ráismerhetően.
Arra törekszünk, hogy örömüket leljék a színek használatában, megismertetjük őket az alapszínekkel.
Plasztika: Megismerik az anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gömbölyítve, simítva, sodorva. Látási- tapintási-mozgási tapasztalatokat gyűjtenek a formák tulajdonságairól.
Építés: Megismerkednek az építés során különböző tárgyak formáival, alakzataival.
Arra neveljük őket, hogy kezdjen kialakulni bennük az eszköz elrakásának igénye.
 
Később bővítjük a gyermek alkotó-alakító tevékenységét:
Kezd kialakulni a "valamit alkotás" igénye. Az óvodapedagógus segítségével képesek felfedezni környezetük szépségét, a színek világát, és hajlandóságot mutatnak közös alkotás létrehozására is. Biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, ismerik a technikai eljárásokat és segítséggel alkalmazzák azt.
 
Képalakítás során a gyermek szándékos képalkotó tevékenységét segítjük, és bővítjük a technikai lehetőségeket.
Alkotásain már megjelenhetnek az emberalakok, a környezet, a tárgyak, valamint különböző cselekvéses jelenetek (mese-vers figura, történet), a tagoltság a fő részformák jellegzetességeinek, a térbeliség jelzésének szándéka.
Élményeik alapján egyénileg választott színekkel festenek, rajzolnak a gyermek.
Rajzolnak bottal földre, iskolakrétával táblára, aszfaltra, ceruzával, zsírkrétával, filc- és rostirónnal kerámia táblára, tussal különböző méretű papírokra. Gombfestéket és temperát használnak, megismerik a színek keverését. Képeket alakítanak spárgából, fonalakból, textilből, termésekből, stb.
Plasztika: Gyűjtjük a természeti tárgyakat, csoportosítják azokat különböző tulajdonságaik alapján. Emberalakok, állat és játékfigurák mintázása során a formák tagolására törekedtetjük őket. Egyszerűbb ajándéktárgyakat, játékot, bábot készítünk.
Építés során a nagy térbeli alakzatok formálását is elősegítjük, hogy játékuk céljának megfelelően alakíthassák át a teret, és sokoldalú tapasztalattal rendelkezhessenek a kiterjedések nagyságbeli fokozataiban, a távolságbecslésben.
Síkbeli és térbeli kompozícióikban a képfelület, a térrész betöltésére törekedtetjük őket, valamint a díszítésre, az egyszerű forma- és színritmusokra.
Az eszközöket képesek önállóan elővenni, tisztántartásukban, elrakásukban segítséggel vesznek részt.
 
A legnagyobbaknál megjelenik saját élményeiknek, hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, velük vagy környezetükben történt eseményeknek, mesék, versek, dalok, történetek jeleneteknek képi-plasztikai kifejezése.
 
Képalakítás során egyéni és közös kompozíciókat festenek, rajzolnak, kisebb-nagyobb méretekben, élmények, vagy elképzeléseik alapján.
Tudják a megrajzolt formát díszíteni tetszés szerinti formákkal, színekkel. Mesét, történetet, elképzelést, eseményeket ábrázolnak különféle technikákkal és anyagokkal és a képkialakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat.
Színek keverésével újabb színeket tudjanak kikeverni, színhasználatban tudják érvényesíteni kedvelt színeiket.  Tudnak képeskönyvet, leporellót készíteni kivágott képekből, ezt tovább díszítsék. Nagy gondot fordítunk alkotó, alakító tevékenységük tartalmának, minőségének differenciát fejlesztésére.
Plasztika munkáknál emberalakot, állatot, tárgyat mintáznak a legjellemzőbb forma, legfőbb tagoltság egyéni érzékeltetésével.
Építés során gyarapítják a gyermekek térbeli tapasztalataikat, megfigyeléseiket, statikai tapasztalataikat, az irányok és arányviszonyok területén is. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek különböző műalkotások nézegetésére, környezetünkben található esztétikus jelenségek megfigyelésére.
Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat.
Nagy gondot fordítunk az eszközök biztonságos kezelésére, a balesetmentes munkára.
 
 
 
A fejlődés eredménye az óvodáskor végén
 

• Képalkotásban egyéni módon jeleníti meg élményeit elképzeléseit.
• Az alkotásra jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.
• Örül az alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak.
• Plasztikai munkái egyéniek, részletezőek.
• A téralakításban, építésben bátor, ötletes, együttműködő.
• Rácsodálkozik a szép látványra, elgyönyörködik benne.
• Megfogalmazza értékelését, beszélgetni tud alkotásokról.

 
 
 

Mozgás

 
 
Célja:

• A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése.
• A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása, az egészség megóvása, megőrzése.
• A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség, pszichomotoros készségek, képességek kialakítása, formálása
• A testi képességek,(ügyesség, gyorsaság, állóképesség) illetve a fizikai erőnlét fejlesztése.
• Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák, szociális képességek, társra figyelés és az anyanyelvi nevelés fejlesztése.

 
 
Feladata:

• Kialakítjuk a mozgásra inspiráló biztonságos környezetet megőrizve a gyermekek mozgáskedvét.
• A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályait kialakítjuk a gyermekkel közösen majd a fokozott betartásra, ösztönözzük őket.
• A gyermekek életkorához és egyéni szükségletéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközöket választunk ki, illetve figyelembe vesszük a csoport fejlettségét aktuális állapotát.
• Előtérbe helyezzük a szabad játékban megvalósuló örömteli mozgást.
• A mozgástevékenység irányításánál és értékelésénél differenciáltan figyelembe vesszük az egyéni fejlődési jellemzőket a kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél.
• Odafigyelünk a gyermekek optimális terhelhetőségére, erő, állóképesség fejlesztésére, valamint a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítására.
• Kiemelt megvalósítandó feladatként kezeljük: nagymozgás fejlesztést, egyensúlyérzék fejlesztést, szem-kéz-, szem-láb koordinációfejlesztést, testséma- térpercepció fejlesztést finommotorika és a keresztcsatornák fejlesztését.
• Szociális készségek, képességek, attitűdök önkifejezés, önérvényesítés, fejlesztését erősítjük a pozitív értékeléssel.
• Az anyanyelvi nevelés fejlesztése a mozgásos feladatokban történő szóbeli utasítások összekapcsolása a térbeli cselekvéssel a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével.

 
 
 
 
A mozgásfejlődés kialakításának folyamata
 
 
A mozgásfejlesztés szervezeti keretei:
-         spontán, szabad játékban végzett
-         irányított mozgástevékenység
 
 
A gyermek mozgásfejlődésének lehetőségei a spontán szabad játékban
 
A gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás, amely jelentős szerepet tölt be az óvodáskor egész időszakában.
A természetes hely- helyváltoztató és finommotoros mozgáskészségek, valamint mozgáskoordináció intenzív fejlődését sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságba zajló gyakorlási formákkal segítjük elő az óvodai nevelés minden napján. Ezzel is biztosítva a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását.
A játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabadlevegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán és szervezett formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk.
A mozgás tartalmától függően az óvodánkban a mozgásra kiválóan alkalmas tornaszobánkban (zártudvar), a csoportteremben illetve az udvaron, és a szabadban tartjuk a mozgásos tevékenységeinket. Az udvaron található mozgásfejlesztő játékok lehetőséget biztosítanak a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, mozgástapasztalatuk bővítésére, testedzésre. A nagycsoportos gyermekek részére helyi lehetőségeket kihasználva a Sportcentrum uszodájában alkalomszerű játékos vízhez szoktatást végzünk. Célunk, a víz edző hatásának kihasználása, megszerettetése, bátorságra, önállóságra nevelés.
A mozgásfejlesztő eszközök mindenkor és minden csoport számára hozzáférhetők, hogy a nap folyamán bármikor játszhassanak vele.
A mozgással elősegítjük gyermek személyiségének a pozitív énkép, önkontrol, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, probléma megoldó gondolkodás fejlődését.
Tökeszünk a gyermeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására.
Évszakonként közeli sétákat, biciklitúrát, kisebb kirándulásokat szervezünk, változatos helyszínnel. Az élményre és mozgásra helyezzük a hangsúlyt, és ennek során megalapozzuk a szülőföldhöz és a társakhoz való pozitív kötődést is.
Az egyéni lemaradásukat kompenzáló mozgásos játékokat, változatos, differenciált módszerekkel eltérő közegben (csoportszoba, zártudvar, nagy udvar) biztosítjuk. A balesetek megelőzésére nagy hangsúlyt fektetünk.
A gyermekek mozgáshoz való pozitív viszonya nagymértékben meghatározza a mindennapi mozgás eredményességét. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett mozgás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy minden megnyilvánulásunkban tükröződjön az, hogy szívesen mozgunk mi is együtt a gyermekekkel, és velük együtt örülünk a mozgásában elért sikereiknek.
 
 
Irányított mozgástevékenység anyaga
 
Kezdetben a mozgás anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Az egészséges személyiségfejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermekeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. Az irányított mozgásos tevékenység során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Megismertetjük a gyermekeket a futásgyakorlatokkal különböző irányban, ugrásgyakorlatokat - szökdelések, sorozatugrások, rövid nekifutásból fellépés, majd leugrás – játszunk. Megismerkednek a dobásgyakorlatokkal, labdagyakorlatokkal, hajítás helyből célba, labda feldobás- elkapás, labda leütés- elkapás. A mozgásos játékok során lehetőséget biztosítunk a támasz- és függésgyakorlatok gyakorlására is (csúszások, mászások, kúszások). A talajtorna elemei is megjelentetjük a játékokban (gurulás a test hossztengelye körül). Arra motiváljuk a  gyermekeket, hogy minél több egyensúlyozó játékot játszanak. Többféle kéziszert alkalmazunk a különböző típusú mozgásos játékokhoz. Arra törekszünk, hogy a mozgásfejlesztő játékok ne legyenek se túl könnyűek, se túl nehezek, késztesse a gyermekeket erőkifejtésre. Rendszerint megmutatjuk a helyes mintát, és igényeljük a mozdulat pontos, esztétikus gyakorlását. A csoportteremben mozgásra késztető eszközök (karika, billenő rács, ugráló labda, szivacs-szőnyeg, lépegetők, stb.) vannak. Az eszközöket a gyermekek érdeklődésének megfelelően cserélgetjük.
 
Későbbiekben a mozgásfejlesztésben már nagyobb szerepet biztosítunk a tér mozgásos megismerésére, a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztésére. Az irányított mozgásos játékban megjelenítjük a futásgyakorlatokat: futnak 3-4 akadályon át, fel és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással. Ugrásgyakorlat egy lábon, páros lábon, szökdelésekből, valamint felugrás két lábra és leugrás két lábra, játékos helyből távolugró mozgásokat szervezünk. A dobásgyakorlatok során próbálgathatják a gyerekek a célba dobást egykezes felsődobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. Minél gyakrabban játszanak labdagyakorlatokat, annál jobban tudják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetben gurítani. Gyakorolhatják a támasz és függés- gyakorlatokat, csúszást, kúszást, mászást, talajon és szereken. Bővül a talajtorna anyaga a gurulóátfordulás és a kézen-állás előgyakorlatával a „csikórugdalózással”.A gyermekek egyensúlyozó játékokat játszanak vízszintes és rézsútos szereken. Lábboltozat erősítő speciális járás- és gimnasztikai gyakorlatokat is tervezünk.
 
A nagyobb gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek, amit játékos formában szívesen ismételnek. Hangsúlyt kap az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. A finommotorika fejlesztése nagyonlényeges terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele ezért különböző kézi szereket; szalagokat, rövidebb- hosszabb botokat, kisebb- nagyobb labdákat és kendőket használnak a mozgás során a gyermekek. A különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolhatják a gyermekek, így megismerik a fokozódó futást, gyorsfutást és lassúfutást. Ugrásgyakorlatokat végeznek, szökdelnek páros és egy lábon haladással. Sorozatugrásokat nehezítjük a különböző magasságú és különböző távolságban elhelyezett tárgyakon át. Néhány lépéses nekifutással gyakorolják a magas- és távolugrásokat. Egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba dobnak kötél felett. A gyermekek labdagyakorlatokat játszanak, labdavezetésre ösztönözzük őket, járás, futás közben. Arra törekszünk, hogy a gyerekek tudjanak párokban labdázni. Támasz és függőgyakorlatokat végeznek pók, rákjárás, talicskázás, mászás bordásfalra. Megismerik az óvodában tanult talajtorna elemeket: guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézenállás előkészítő gyakorlatát. Egyensúlyoznak padon járással, fej-, kar- és lábmozgásokkal összekötve. A mozgásfejlesztő tevékenység anyagát éves tervben rögzítjük.
 
 
 
 
A fejődés várható jellemzői óvodáskor végére
 
 

• Mozgása összerendezetté, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalata az egyensúlyozásban és ugrásban növekszik.
• Pszichomotoros készsége, képessége formálódik
• Fejlett tér-, idő- és tájékozódó képessége.
• Fejlett az egyensúlyérzéke.
• Ismeri saját testét, testrészeit képes megnevezni, beazonosítani.
• Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő
• Egyéni-, csoportos-, sor váltóversenyt játszik a szabályok pontos betartásával, figyel társaira.
• Szóbeli utasításokat összekapcsolja a térbeli cselekvéssel.
• Séta során képes hosszabb- rövidebb távot megtenni.
• Kialakulhat a szem- kéz- szem- láb koordinációja
• Bátran mozog a vízben a vízhez szoktatás során.
• Szociális készsége, képessége fejlett.
• A mozgásos játékok, gyakorlatok, téri helyzetek felidézésére képes, vizuális memóriája korának megfelelően fejlett.

 
 
 

A külső világ tevékeny megismerése

 
 
Célja:

• A gyermek értelmi képességeinek megfelelő szinten fedezze fel a körülötte lévő szűkebb és tágabb világot, kötődjön szülőföldéhez, a hazai tájhoz.
• Ismerje meg az itt élő emberek munkáját, népszokásait, tárgyi és kulturális értékeit, családi és közösségi hagyományait.
• Szeresse, védje és óvja a természetet, váljon érzékennyé környezetük biológiai állapota iránt, mintát kapjon a környezettudatos életszemléletre.
• A gyermekben alakuljon ki a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye, az egészséges életmód szokásainak ismerete.
• A környezet, a mindennapi élet jelenségei, mennyiségi, formai, kiterjedésbeli felfedezése, megtapasztalása.

 
 
 
 
Feladata:

• Problémamegoldó gondolkodásra és az összefüggések meglátására nevelés, matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységben való alkalmazása, differenciált fejlesztés.
• A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Spontán és irányított beszélgetések, anyanyelvi fejlesztés környezeti témában.
• Feladatunk helyet, időt, alkalmat és eszközöket biztosítani tapasztalat és ismeretszerzésre, a környezetkultúra az egészségvédelem és a biztonságos életvitel szokásainak kialakítására.
• Megismertetni a környezetvédelem és természetvédelem alapjait.
• Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességének fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezettudatos gondolkodás kialakításában.

·        A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése, a logikus gondolkodásmód
megalapozása. Játékos formában – tevékenykedéshez, manipuláláshoz,            
megtapasztaláshoz  kapcsoltan – érdekes, örömélményt jelentő matematikai         
ismeretszerzés.
                                                          
 
 
A gyermek fejlődése során egyre több tapasztalatot, ismeretet szerez az őt körülvevő világról. Az eltérő családi körülmények közül érkező, (szociálisan hátrányos gyermekek) eltérő ismeretekkel rendelkeznek, az óvodába lépéskor.  Az életszínvonalbeli különbség megmutatkozik a viselkedéskultúrán, sajátos élményekben, szokásokban. Arra törekszünk, hogy a roma származású, és a hazájukat elhagyni kényszerülő gyermekek, tudjanak meg minél többet szűkebb környezetükről, ugyanakkor mi is elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk az ő multikulturális értékeiket, népszokásaikat.
A gyermeki kíváncsiság megteremti a lehetőséget arra, hogy ismereteik bővüljenek, s egyre tágabb környezetben tudjanak tájékozódni. A tevékenység tartalma, témakörei korcsoportonként ismétlődnek, de mélységében, összefüggésében bővülnek.
Az óvodás gyermek a matematikai ismereteit egyrészt fő tevékenysége a játék során szerzi, másrészt a tervszerű nevelő hatások révén. A spontán és tudatosan szerzett tapasztalatok elindítják a gyermek önálló, alkotó gondolkodását. Összefüggéseket keres, képessé válik önálló, eredeti megoldások alkotására, kreatív tevékenységre. Kialakul problémamegoldó és döntési képessége a tevékenységek közben. A sikerélmény, a jó döntés miatt válik számára érdekessé, örömtelivé a matematikai tapasztalatszerzés a játék során.
 
 
Problémamegoldó gondolkodásra és az összefüggések meglátására nevelés
 
A külső világ tevékeny megismertetésekor nem az ismeretanyag halmozására törekszünk, hanem a sokoldalú megfigyeltetésre, megvilágításra, gondolkodtató feldolgozásra.
A séták vagy a helyszíni megfigyelések alkalmával a megtapasztalás, az élethelyzetben és a cselekvő megismerés lehetőségét biztosítva törekszünk a sokoldalú ismeretnyújtásra.
A megfigyelésre sok időt és alkalmat adnunk, hogy vegyenek észre olyan dolgokat is, amelyeket többszöri vagy hosszabb idő után láthatnak csak.
A spontán kialakuló beszélgetések módot adnak új ismeretek nyújtására, meglévő tapasztalatuk megosztására. Ezzel is segítjük önkifejező, önérvényesítő törekvésüket az érdeklődésnek megfelelően. A mélyebben érdeklődő gyermek részletesebb, bővebb információt kap, igénye szerint. Utánanézhet könyvekben, gyermeklexikonokban, állat és növényhatározókban. Ezekhez rendelkezésünkre állnak lexikonok, nagyító, távcső, mikroszkóp, fejlesztő játékok, számítógépes programok.
A kérdések felvetése és a közös válaszkeresés segíti a helyes ítéletalkotást és következtetést. Mindenkit meghallgatunk, hiszen emlékeik, tapasztalataik, megfigyeléseik közelebb hozzák az összefüggések felismeréséhez. Ha probléma elé állítjuk a gyermekeinket egy-egy kérdéssel, akkor gondolkodniuk kell. Így válik szokásukká, hogy a hallottakon, látottakon elgondolkozzanak. Rendszerezésre, ismeretek bővítésére, síkban való tájékozódásra, irányok gyakorlására fejlesztőlapokat is használunk a nagyobb csoportokban.
A kísérletezés, a megtapasztalás, a folyamatos megfigyelés segíti az ok-okozati összefüggések meglátását. Reálisan lássák, mi miért történik. Segítséget kapnak, hogy átérezhessék a felfedezés örömét.
Felhívjuk gyermekeink figyelmét, az emberi szervezetet és a természetet károsító tényezők negatív hatására (dohányzás, szemetelés, levegő és vízszennyezés)
Óvodánkban kialakítottuk a szelektív szemétgyűjtés lehetőségét, hogy megtanulják a szelektálást, az anyagok külön választását, az újrahasznosítás fogalmát.
A takarékosság, a természet óvása, az állatok és növények gondozása és ezek összefüggéseinek megértése fontos feladatunk. A zöld napokon változatos programokkal, cselekvően teszünk környezetünk flórájának és faunájának védelmében.
 
 
A gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése
 
A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad a gyermek-óvónő személyes beszélgetéseire. Óvodánkban elvárás, hogy az óvodapedagógus attitűdje olyan legyen, aki minden gyermekre odafigyel, minden kérdésre válaszol, mert tudja, csak így segíti a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlődését. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését: mint a kérés, tudakozódás, üzenetközvetítés. Ezek tanulása, alkalmazása napi tevékenységünk része.
Feladatunk elősegíteni, hogy a gyermekek megtanulják értelmesen, összefüggően kifejezni gondolataikat, érzelmeiket, kérdéseiket, észrevételeiket, gyakorolják a mondatalkotást.
A mérlegelés, párosítás, sorba rendezés, rész –egész, csoportosítás, relációk megnevezése közben új fogalmakkal ismerkedik, játékosan tanulja meg azok tartalmát. Így jelennek meg a matematikai kifejezések a beszédében, melyeket majd később is alkalmaz.
A gyűjtések, rendszerezések, csoportosítások sok új ismeretet, kifejezést, fogalmat tesznek helyre a gyermeki gondolkodásban és beszédben. Az összehasonlítás és különválasztás a figyelem fejlesztése mellett a szókincsbővítésre, a gondolkodás és beszéd összekapcsolására alkalmas. Gyűjtéseink során számlálással, hasonlítgatással szerzett tapasztalatait, mennyiségi ismereteit bővítjük.
A gyermekeket az élményeik elmondására ösztönözzük, hogy gondolataikat szavakba foglalják. Bátorítjuk a megnyilatkozást, a kérdéseket. Merjenek hangosan gondolkodni, kérdéseikre kortársi kapcsolataikban is keresni a válaszokat.
A kommunikációs készség kialakulásához az óvodapedagógus személye is hozzájárul. Anyitott, érdeklődő szemlélet a gyermekekre is hatással van.Példánkon keresztül is tanulják a környezetvédelmet, az állatok és növények szeretetét, gondozását, a környezettudatos viselkedést. Virágos kertünk folyamatos bővítése során lehetőséget biztosítunk gyermekeinknek a növények megismerésére, a fejlődés figyelemmel kísérésére, gondozására, aktív és passzív szókincsük mennyiségi és minőségi gyarapítására. Az óvodapedagógus vidám, rácsodálkozó, a szépséget észrevevő viselkedése nagy hatással van a gyerekekre. Jó légkörben a gyermek érzi, hogy fontos nekünk, figyelünk rá, így bizalommal lesz irántunk, és cselekvéseinket, személyes példánkat elfogadja.
 
 
Az ismeret és tapasztalatszerzés, környezetkultúra és egészségvédelem
 
Az óvodába bekerülő gyermek ismerkedik az új környezettel, felnőttekkel, gyermekekkel. Tanulja jelét, az őt körülvevő gyermekek és felnőttek nevét. Az óvoda helyiségeinek megismerése után a közvetlen környékét mutatjuk be.
 Megfigyeljük az évszakok változásait, szépségét, színét, jelenségeit, időjárását, növényeit. Gyűjtünk terméseket, leveleket, évszakra jellemző képeket.
Megismerkedünk a közeli intézményekkel, munkahelyekkel, ahol tapasztalatot szerezhetnek az ott dolgozók munkájáról.
Az ünnepekhez kapcsolódva beszélgetünk a családról, családtagokról, családi hagyományokról, különböző kultúrák néphagyományaival ismerkedünk.
Sok alkalmat keresünk arra, hogy lássanak természetes közegükben élő állatokat és növényeket. Lehetőség szerint közelről figyeljük meg a bogarakat, madarakat, cicát, kutyát vagy a faluban található különleges állatokat.
Képeskönyvekből, videó filmekből vadon élő állatokkal ismerkednek.
A gyümölcsök, zöldségek kóstolása, ízük, illatuk és az egészségre jótékony hatásuk megismerésével szeretnénk elérni, hogy a gyerekek fogyasszanak több zöldséget, gyümölcsöt.
Megismerkednek a szelektív hulladékgyűjtés alapjaival, az anyagok neveivel, a gyűjtő helyekkel.
Testük ápolásáról, higiéniai szokásokról új ismeretekhez jutnak, játékosan, tevékenységeikben.
Séták során tanuljuk a helyes közlekedést, megnevezzük a környezetünkben gyakran előforduló járműveket.
Az óvodába kerülő gyermeknek minden új, ezért a tapasztaláshoz mindent megfog, kézbe vesz. Ilyenkor szerzi az első tapasztalatokat a játékok alakjáról, színéről, állagáról, térbeli kiterjedéséről. Fontos, hogy kíváncsiságukat, érdeklődésüket mindig kielégítsük, hiszen így tanulnak a legtöbbet.
 
Nagy gondot fordítunk arra, hogy a régi óvodások szeretettel fogadják az új óvodásokat, segítsék a beilleszkedésüket. Részt vesznek a csoportszoba dekorálásában, a bútorok, játékok állagának megőrzésében, átrendezésében.
Felelevenítjük a nyári élményeket, családi eseményeiket, melyekkel az idői tájékozódást is gyakoroljuk. Pontosítjuk a személyi adataikat, lakáscímüket, szüleik nevét, mellyel a memóriát is fejlesztjük.
Gazdagítjuk ismereteiket testükről, testrészeik funkciójáról, védelméről. Minden csoportban van tükör, ahol a saját testükről kapnak képet, ezzel is segítjük a testkép és az én tudat kialakulását azoknál a gyerekeknél, akiknél ez gondot jelent még.
Ráébresztjük a gyermekeket az időjárás az évszakok változása, az ember öltözködése közötti összefüggésekre. Megtapasztalják a természet és az ember kapcsolatát élményeiben. Levélsöprés, hógolyózás, csúszkálás, pancsolás.
Minden télen etetünk madarakat, gondozunk lehetőség szerint halakat. Ágakat hajtatunk, rügyeztetünk az erre kialakított helyen. Tavasszal és ősszel ültetünk kerti növényeket, melyeket folyamatosan megfigyelnek és a kerti munkákat gyakoroljuk. Muskátlit teleltetünk a zárt udvaron, melyet anyák napján a gyerekek anyukájuknak adnak.
Egyre több virág nevét ismerjük meg színek, illatok, alakjuk szerint. Zöldségfélékkel, gyümölcsökkel kapcsolatos ismereteik bővülnek. Ellátogatunk kertekbe, fóliákba, mezőre!
Lehetőség szerint a szülők által beküldött zöldségekből és gyümölcsökből befőttet és salátákat készítünk. Az egészséges táplálkozás alapanyagait, a helyes és fontos mosást, tisztítást gyakoroljuk.
Tanulunk csoportosítani, különbséget tenni az állatok között, és megnevezzük azok hasznát, élőhelyeiket. Vízi- erdei- mezei- vadon élő állatokról, kicsinyeiről szereznek ismereteket enciklopédiákból, ismeretterjesztő könyvekből. Távoli tájak állatairól néznek videót.
Gyakoroljuk a helyes viselkedést az utcán és intézményekben.  Csoportosítanak közlekedési eszközöket, tájékozódnak a közlekedés veszélyeiről.
Környezetvédelemmel kapcsolatos filmeket nézünk, társasjátékokat játszunk. A tudatos takarékosság, a környezet tisztán tartása, a rendrakás saját és óvodai szinten nemcsak munka hanem a környezettudatosság fontos pillérei, melyet nem elég korán elkezdeni. Erre hívjuk fel a gyerekek figyelmét.
Alkalmazkodva a gyerekek tudásszintjéhez és egy-egy témához kapcsolódó fokozott érdeklődéshez olyan légkört alakítunk ki, hogy a gyerekek tevékenység közben maguk lássák meg a problémákat, keressék az összefüggéseket és igyekezzenek cselekvéssel, próbálgatással megoldani. Ha valamit felfedeznek, megoldanak, osztozunk örömükben. De azt is megtapasztalják, hogy a tévedés vagy hiba a tevékenység vele járója, amit ki is lehet javítani. A kapott feladatot vegyék úgy, mint egy rejtvényt,,amelynek keressük a megoldását. Hagyunk időt a saját ritmusuk és logikájuk szerint gondolkodni, de ösztönözzük őket a segítség kérésére is. Rávezetéssel segítjük elérni a sikerélményt.
Ünnepek előtt a ráhangolódás jegyében dekorálunk, díszítjük a csoportot vagy ajándékot készítünk, meghívót színezünk, az ünnep szimbólumait helyezzük előtérbe. Ezekkel a hagyományokat ápoljuk és a szűkebb környezet kulturális szokásait folytatjuk.
Lehetőség szerint emberi munkát figyelünk meg, melyek kapcsolódnak a témáinkhoz. Orvos, fogorvos, védőnő, gyógyszerész, rendőr, tűzoltó, kereskedő, pék.
A hulladék újrahasznosítását gyakorlatban is kipróbáljuk, amikor madáretetőt, bábokat, játékokat, ritmushangszereket készítünk és ezekbe a szülőket is bevonjuk.
 
A nagycsoportos korú gyermek már érdeklődésében és gondolkodásában is megváltozik.
Szívesen beszél régi óvodás élményeiről milyen a nagycsoportos óvodás, aki iskolába készül.
Elmondják, miként segítenek a családtagok otthoni munkájában. Megtanulják a családi rokoni kapcsolataikat, személyi adataikat és folyamatosan tanulják az együttélés udvariassági és viselkedési szokásait, szabályait.
Testükről, annak védelméről, ápolásáról egyre bővülő, részleteiben mélyülő beszélgetéssel, könyvekkel, képekkel kapnak segítséget az összefüggések meglátásához. Ellátogatunk a fogászati szakrendelésre ahol fogápolásban, személyi higiéniában, betegség megelőzésben kapnak tanácsot.
Megfigyeljük az évszakok változásait! Észreveszik az összefüggéseket a növények, állatok, az időjárás között! Felfigyelnek a színek, jelenségek, hangulatok szépségeire. Az évszakok adta lehetőségeket kihasználva játékra, kirándulásra, mozgásos tevékenységre, tapasztalatszerzési lehetőségekre a hazai táj felfedezésére sok időt fordítunk. Gyűjtő munkánk kiterjed az évszakokra jellemző képekre, termésekre, növényekre. Bekapcsolódunk az évszakok jellegzetes munkáiba. Lehetőség szerint szüretelünk, palántázunk, gyomlálunk.  Megfigyelünk emberi-gépi munkálatokat.
Beszélgetünk az ember természetátalakító tevékenységéről, véleményt alkotnak helyes és helytelen dolgokról. Az évszakokról összehasonlításokat végzünk, egyes jelenségeket, tárgyakat, terméseket az évszakokhoz rendelünk.
Ismerkedünk a házkörül élő állatokkal, madarakkal, bogarakkal. Néhány kisállatot természetes élőhelyén is meglátogatunk. Tudatosítjuk bennük, hogy minden állat a természet része, és az ember felelősséggel tartozik a környezetéért. Az állatokat élőhelyük, táplálkozásuk, jellegzetes ismertetőjegyeik alapján csoportosítjuk. Megfigyeljük néhány háziállat gondozását. Saját példánkon keresztül mintát kapnak arra, hogyan szeressék és védjék az állatokat!
Ismereteket kapnak más égtáj állatairól és kipusztult fajokról is könyvekből, filmekből, DVD-ről, videóról.
Kibővítjük ismereteiket a gyógynövények megismertetésével azok egészségünkre gyógyító hatásával. /kamilla, hársfa, bodza/
 A gyerekek közösen készítik a zöldség és gyümölcssalátákat, hogy minél többet tudjanak meg az egészséges táplálkozásról és szokásukká váljon az egészséges ételek fogyasztása.
Ültetünk, csíráztatunk, hajtatunk, kísérletezünk, megfigyeléseket végzünk.  Az ok-okozat összefüggéseit saját maguk fogalmazzák meg a tapasztalatok alapján.
Tapasztalatokat szerzünk a zöldségfélék termesztésével, virágok ültetésével kapcsolatban.  Kerti munkákat végzünk, gyermekméretű kerti szerszámokkal. Felfedezik a növények sokféleségét, szép, színes világát!
 A zöldség és gyümölcsfogyasztás egészségügyi szokásait is megtanulják befőzés, salátakészítés során.
Nagyobb sétákon, kiránduláson gyakoroljuk a helyes közlekedést. Ellátogatunk a vasútállomásra, autóbuszmegállóba. Megtanuljuk szűkebb környezetünk veszélyes és vasúti átkelőhelyein való figyelmes közlekedés szabályait. A kerékpározás gyakorisága miatt fontosnak tekintjük megismertetni a kerékpáros közlekedés szabályait, tábláit, veszélyeit is.
Ismerkedünk a személy és teherszállító járművekkel. Képek alapján beszélgetünk a szárazföldi, vízi, légi közlekedésről.
Alkalmazzuk a beszédben a napok, napszakok neveit, tájékozódni tanulunk az időben és a térben, használjuk a jobb és bal kifejezéseket.
Fejlesztő játékaink segítik az irányok, a mennyiség, a számlálás, a méret összehasonlítás, a figyelem gyakorlását. A síkban való tájékozódásra fejlesztő lapokat alkalmazunk. A matematikai képességek megalapozására irányuló nevelés nemcsak egy napra vagy játékra korlátozódik, hanem minden tevékenységre az óvodai élet folyamán.
 
 
Környezet és természetvédelem, környezettudatos magatartásformálás alapozása
 
Az iskolába készülő gyermekekkel ellátogatunk az iskolába, ismerkedünk a tanító nénikkel, a sportcentrum helyiségeivel, az iskolásokkal.
A falu más intézményébe is ellátogatunk, hogy legyenek tapasztalataik az ott folyó munkákról, valamint a faluban lévő munkahelyekről. A látogatások során eljutunk a falu határába is ahol a környezet és természetvédelem negatív példáit is megtapasztalhatjuk. Arra törekszünk, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg a helytelen magatartás következményét és megfogalmazzák a helyes viselkedést.
 
A tűzzel, tűzvédelemmel kapcsolatos ismereteik, élményeik rendszerezése megelőzésre, tudatos, óvatos viselkedésre inti őket. A fejlettségüknek megfelelő tájékoztatás, figyelemfelkeltés, óvatosságra intés nagyon fontos feladatunk.
Rendszeresen foglakozunk a tűzmegelőzéssel, hogy kialakuljon mi a megfelelő magatartás veszélyhelyzetekben. A kiadványok segítségével tudatosuljon a tűzveszély megelőzése, a balesetek elkerülése. Az intézmény elhagyásának menekülési útvonalát gyakoroljuk a gyermekekkel, hogy szükség esetén a gyakorlatban tudják alkalmazni.
 
A baleset megelőzésre és a veszélyhelyzetek elkerülésére rendszeresen felhívjuk a gyerekek figyelmét. A helyes magatartás és viselkedés közös érdekünk.
 
Foglalkozunk a dohányzás káros hatásaival, és más az egészségre ártalmas szenvedély kialakulása ellen teszünk, amikor a túlzott tévé és számítógép használatára figyelmeztetünk.
 
Megalapozzuk a környezetbarát szokásokat: pl. takarékoskodás a vízzel, villannyal, papírral. Az udvar, a csoportszoba, a mosdó helyiségek tisztaságának és rendjének védelme közös feladatunk. Az igényességre az óvodai dolgozók példája nevel.
Gyakorlatban alkalmazzuk a szelektív hulladékgyűjtést az erre a célra kialakított helyen. Társasjátékokkal is gyakoroljuk a környezetvédelmi szabályok megismerését.
 
A Madarak, fák napján tevékenyen részt veszünk az óvodai programban és megemlékezünk ennek a napnak a fontosságáról.
A Föld napján környezetünk tisztántartásában minden gyerek kap feladatot. A nap végén örömmel vesszük számba a változást.
A víz napján a gyerekek életkorától függően látogatunk meg valamilyen vízforrást. Mintát veszünk, összehasonlítjuk, a tapasztaltakat megbeszéljük. A vizek védelme, életünk védelme, ezt tudatosítjuk ezen a napon.
Az állatok világnapján, változatos módon beszélünk, teszünk az álatok érdekében.
Valljuk, hogy nemcsak ezen a napon, de mindig állatbarátok vagyunk.
Az emberek tehetnek a környezetükért, rajtunk múlik, hogy milyen környezetben élünk és feladatunknak tekintjük, hogy jó példával járjunk elő.
 
 
 
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
 

• Tudja személyi adatait, szülei, testvérei nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.
• Megnevezi testrészeit, és azok funkcióját.
• Jellemző jegyeik felsorolásával elkülöníti az évszakokat.
• Biztonsággal megnevezi a napszakokat, tudja a napok neveit.
• Ismer néhány alapvető gyümölcsöt és zöldségfélét, fogyasztásuk egészségügyi szabályait tudja.
• Megnevez gyakoribb virágfajtákat, és a színeiket ismeri.
• Környezetünkben élő állatokról ismeretekkel rendelkezik.
• Felismeri más égtáj ismertebb állatait is.
• A maga értelmi szintjén óvja a környezetet, védi a természetet.
• Ismeri a gyalogosközlekedés szabályait, és a veszélyes útszakaszokon a közlekedés módját.
• Tájékozódik a faluban, a fontosabb intézményeket ismeri.
• Beszédében használja az összefoglaló kifejezéseket és az irányokat.
• Tűzvédelemmel, kapcsolatos ismeretekkel rendelkezik.
• Szívesen vesz részt matematikai tartamú feladatokban.
• A megismert elemi, mennyiségi ismereteit alkalmazza

 

Munka jellegű tevékenységek

  Célja:
·        Gyerekek személyiségének harmonikus fejlesztése a munka jellegű tevékenységek játékos jellegének biztosításával.
·        A munkavégzéshez szükséges képességek, szociális és kognitív készségek, attitűdök kompetenciák kialakítása.
·        Saját és mások elismerésére nevelés. Szokás és normarendszer megalapozása, kötelességtudat kialakítása.
Feladata:

• Eltérő élettapasztalataikat és életkori sajátosságaikat figyelembe véve, különböző típusú munkajellegű tevékenység tudatos tervezése, s azok feltételeinek megteremtése, a differenciálás elvének érvényesítésével.
• Lehetőséget teremtünk, hogy minél több érzékszervi és mozgásos, cselekvéses tapasztalatot szerezhessenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
• Életkoruknak megfelelő szinten olyan szokásrendszer elsajátítása, amelyek meghatározóak a környező világgal való harmonikus kapcsolatteremtéshez.
• Nyugodt, biztonságot jelentő légkör megteremtésével biztosítjuk, hogy a gyerekek örömmel és szívesen vehessenek részt a munka jellegű tevékenységekben.
• Aktivitásukat, együttműködésüket konkrét, reális, az egyénhez igazodó értékeléssel fokozzuk.

 Az óvodás korú gyermek, munka jellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik. A csoport összetételét, egyéni sajátosságait (életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér) figyelembe véve teremtjük meg a munkalehetőségeket. Kezdetben sok segítséget nyújtunk a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez, az eszközök helyes használatához, később hozzájárulunk, hogy a gyermekek önállóan tevékenykedhessenek, s minél többször átélhessék a munka örömét, a célért vállalt erőfeszítés szépségét, nehézségét. A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adjuk.
A munka értékelése során figyelembe vesszük a gyermek egyéni képességét. Az értékelésünk továbbá konkrét, reális, illetve a gyermek saját képességeihez mérten fejlesztő hatású. Buzdító, megerősítő, kedves szavakkal is segítjük a gyermek, munkához való pozitív hozzáállását. Felnőttek munkájának megismertetésére és megbecsülésére nevelünk.
Az önkiszolgálás (testápolás, öltözködés, étkezés) és a környezetgondozás mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű.(lásd: az egészséges életmód kialakítása című fejezet, mely részletezi a tevékenység tartalmát).
 
Gyermeki munka kialakításának folyamata 
Már a legkisebbeket is bevonjuk az alkalomszerű munkákba, hogy erejükhöz mérten örömmel tevékenykedhessenek: a teremrendezésben, játékok elrakásában, mosdó, öltöző rendben tartásában. Arra törekszünk, hogy szívesen vállalják ezeket a feladatokat, szükség esetén kérjék az óvónő vagy a dajka segítségét. A felnőttek megbízatásainak igyekezzenek eleget tenni: üzenetek továbbítása, tárgyak elkérése, átadása óvodán belül. A növények és állatok gondozását a gyermekek előtt, eseteként velük végezzük. Minél több gyermek érdeklődését felkeltjük, hogy megfigyelhessék és megtapasztalhassák a bekövetkező változásokat. Felhívjuk a gyermekek figyelmét a növény-és állatvilág védelmére. 
A nagyobb gyermekek már képessé válnak arra, hogy nemcsak önmagukért, de társaikért, közösségért is vállaljnak célirányos feladatokat. A naposság közösségi megbízatás. A naposi munka nem kötelező, sikere függ a kiválasztás módjától, a munka irányításától és értékelésétől. Kiválasztás rendszerét minden csoport önállóan alakítja ki. A naposokat napostáblán jelöljük. Az étkezéssel kapcsolatos feladatok ellátásakor naposkötényt viselnek. Ügyelünk arra, hogy mindenki sorra kerüljön, de akik nem akarják vállalni a feladatot, nem erőltetjük. Étkezés előtt az irányításunkkal vagy a dajka segítségével megterítenek társaiknak. Étkezések utána szokásoknak megfelelően mindent a helyére tesznek, segítenek a morzsák összetakarításában. A napközben adódó munkajellegű tevékenységben aktívan vesznek részt: játék elrakása, teremrendezés, eszközök kiosztása, összeszedése. Az egész csoport jelenlétében konkrétan értékeljük a naposok munkáját. Állandó megerősítéssel a munkához való pozitív viszonyt alakítjuk ki, mely során a gyermekek meg tanulják tisztelni és elismerni saját és mások munkát. Az egyéni megbízatásokat önállóbban végzik a gyermekek a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. Közösen vesznek részt a teremrendezésben, játékok elrakásában, csoportszoba díszítésében, öltöző, mosdó rendjének megőrzésében, az udvar tisztántartásában. Az egyéni megbízások lehetőségeinek megteremtése: az információ közvetítése, kisebbek segítése, ajándék készítése a kicsiknek, felnőtteknek hozzájárulnak, hogy a gyermekek egyéni képességeihez mérten szívesen és örömmel tevékenykedhessenek. A növény-és állatgondozásban is fokozatosan bevonjuk a gyermekeket. Felkeltjük érdeklődésüket a növények és állatok megfigyelésére Lehetőséget teremtünk arra, hogy együttműködjenek az élősarok gondozásában, szobanövények átültetésében, virágoskert, megtervezésében, gondozásában, termések betakarításában, az állatok gondozásában, védelmében. Megtapasztaltatjuk őket egyszerűbb munkafolyamatokkal.
A legnagyobbakat bevonjuk az óvoda, a csoport életével kapcsolatos munka jellegű játékos tevékenységek tervezgetésekbe. Kikérjük véleményüket. Olyan feladatokat adunk a gyermekeknek, amelyeknek megoldási módját maguk alakíthatják ki. A naposok kiválasztásának rendszere bővül, ők tartják számon, a következő napon sorra kerülőket. Fokozatosan bővítjük az új tennivalókat és megbeszéljük a gyermekekkel a célszerű munkabeosztást. Bevonjuk a gyermekeket a munka értékelésébe, ezzel is elősegítve a reális értékelést. A munka jellegű tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok alakulnak ki, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát. Fejlődik kötelességtudatuk, kitartásuk. Egy-egy játéksarok kitakarításában, átrendezésében, csoportszoba díszítésében, az ünnepek megszervezésében, ajándékok készítésben, a játékok kisebb hibáinak javításában is a gyermekek szabad, örömteli tevékenységének adunk lehetőséget. Segíthetnek a kicsiknek az öltözködésben az udvari játékok elrakásában, készíthetnek nekik meglepetéseket. Gyakori dicsérettel, elismerésekkel érjük el, hogy a gyermekek kitartóan vegyenek részt a munkákban. A munka által fejlődik értelmi képességük, s a gyakorlás során egyre pontosabbá válnak a munkához szükséges készségek, mint a céltudatosság, felelősség. Úgy alakítjuk a növény-és állat gondozást, hogy a gyermekek minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A növények fejlődését a magvetéstől a termés összegyűjtéséig folyamatosan láthassák, tapasztalhassák, gondozásában is részt vehessenek. A gyermek méretű kerti szerszámokat egyedül használják, ápolják, biztonsággal dolgoznak kapával, gereblyével, seprűvel, lapáttal. Az állatok gondozásába irányításunkkal és felügyeletünk mellett kapcsolódnak be (madáretető). Életkori sajátosságaikat figyelembe véve környezetvédelemre neveljük a gyermekeket. Megismertetjük és megszerettetjük a természetet, az őket körülvevő világ szépségeivel, a természet folyamataival. A természet szeretetére, annak tisztaságának megóvására neveljük őket. Tudatosítjuk bennüka szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, szűkebb környezetük tisztaságának védelme érdekében. 
 
Fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 

• Saját személyével kapcsolatos gondozási teendőket önállóan látja el.
• Szeret és tud társaival együtt dolgozni.
• Szívesen vállalkozik egyéni megbízatásokra.
• Naposi munkát örömmel és felelősségteljesen végzi.
• Szívesen közreműködik a növények, állatok gondozásában.
• Örömmel segít a kisebbeknek, szeret meglepetéseket készíteni nekik és a felnőtteknek is.
• Ismeretekkel rendelkezik a környezetvédelemről.
• Ismeri a felnőttek munkáját és törekszik annak megbecsülésére.
• Munka jellegű tevékenység során társadalmi környezetünkről speciális ismereteket szereznek.

 

 

Tevékenységben megvalósuló tanulás

 
 
Célja:

• Az óvodás gyermek teljes személyiségének kompetenciájának fejlesztése, attitűdök erősítése a tanulást támogató környezet megteremtése során, mely elősegíti a gyermekek képességeinek fejlesztését, tapasztalatainak bővítését, rendezését.
• A tanulás folyamatos megszerzésére irányuló utánzásos, spontán, szervezett, cselekvő, játékos tevékenységrendszer biztosítása, mely épít a gyermek előzetes tapasztalataira, élményeire, ismereteire.

 
 
Feladata:
 
·        Tanulást segítő környezet biztosítása különböző tevékenységi formák kezdeményezésével, építve a gyermekek már meglévő tapasztalataira, ismereteire.
·        Élmény, felfedezés biztosítása, kreativitás segítése a gyermek cselekvő aktivitására a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató megtapasztaltatásra építve.
·        A differenciált bánásmóddal, az egyes gyermekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, személyre szabott pozitív értékeléssel, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, játékos tevékenytettetéssel a tanuláshoz szükséges képességek folyamatos fejlesztése.
·        A kiemelt figyelmet igénylő gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése, személyre szabott, feladatorientált, segítő, támogató fejlesztéssel.
·        Tevékenységben megvalósuló spontán és szervezett tanulás keretein belül megszerzett tudás alkalmazása minden gyermek képességei készségei által, amely lehetővé teszi a sikeres iskolakezdést a megfelelő testi, lelki szociális érettség meglétét.
 
Az óvodai tanulás alapja a különböző tevékenységek, amelyben a gyermekek az óvodában élnek, azok a tapasztalatok, amelyeket, közvetlenül vagy közvetve szereznek, és amelyek elősegítik a világ megismerését.
Megfelelő körülmények között - a gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez alkalmazkodó tanulási térben, a játékban - a gyermekek aktívvá és kreatívvá válnak. A tevékenységbe összegződött gyakorlati cselekvések előkészítik a gondolkodási struktúra kialakítását, a tárgyi manipulációról a belső értelmi- fogalmi műveletekbe való átmeneteket. A gyermekek tanulási tevékenységeinek tere a játék. Ezen belül jutnak el, a meglévő tudásszintjükről különböző képességeik szerint más-más tempóban haladva a számunkra lehetséges és várható szintre.
 
Tanulás lehetséges formái
 

• Utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéses tanulás (szokásos kialakítása).
• Spontán játékos tapasztalatszerzés.
• A gyermeki kérésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.
• Óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,
• A gyakorlati problémamegoldás.
• Játékos, cselekvéses tanulás.

 
 
A tanulási folyamat megvalósításának alapelvei, módszerei, eszközei
 
Az óvodás gyermekek értelmi képessége leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez olyan szervezett tanulási lehetőségeket biztosítunk, amelyek sokszínű, változatos, játékos elemeket tartalmaznak.
A gyermeki személyiség fejlesztését a spontán szerzett tapasztalatok rendszerezésével, bővítésével, ezek különböző élethelyzetekben, tevékenységekben történő gyakorlásával, illetve az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítésével, kreativitásának erősítésével igyekszünk megvalósítani. Mintát adunk az utánzásos, és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanuláshoz. Később felerősödik a társak hatása is. Az általunk kezdeményezett napi egy tevékenység a játékidőben integrálódik. A hét minden napján más-más tevékenységet kínálunk fel a gyermekeknek. A kezdeményezett tevékenység előtt nincs játékelrakás, ezáltal nem zökkentjük ki a játékból a gyermeket.
A gyermek a tevékenység befejezése után igénye szerint visszatérhet eredeti játékához, vagy újat kezdhet mindhárom korcsoportban egyetlen napon borul fel ez az alapelv, amikor szervezett mozgást tartunk. A spontaneitás adta lehetőségeket maximálisan kihasználjuk, rugalmasan kezeljük a napirendet.
 
Óvodánkban a szervezett tevékenységben megvalósuló tanulási folyamatokbana gyermekcsoportot tekintjük szervezeti egységnek. A célok, feladatok, az anyag a teljes gyermekcsoportra vonatkozik, és ezek megvalósításában, feldolgozásában a különböző fejlesztési formákat alkalmazzunk. A fejlesztési formák egymáshoz való viszonya, felépítése, a forma alkalmazásának mértéke, a gyermek életkori sajátosságai, a sokszínű, változatos cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása, meghatározó tényező a tanulás megvalósulásánál.
 
Az egyéni munkaformában a gyermekek lehetőleg saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel a cselekvéses tanulás útján, önállóan oldják meg a feladatot. Az egyéni tanulási utak támogatását a gyermekek szükségleteihez és egyéni képességeihez igazítjuk. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek differenciált fejlesztésére különös figyelmet fordítunk. Személyre szabott pozitív értékeléssel segítjük a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését, felzárkóztatását, figyelembe vesszük az eltérő fejlődési ütemüket. A Nevelési Tanácsadó által feltérképezett fejlesztendő területeket fejlesztjük az arra rászoruló gyermekeknél.
A mikrocsoportos tanulási formáknál különösen a nagyok megtanulják a kooperatív tevékenység folyamán, hogy társaikkal együttműködve, egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. A mikrocsoportos és páros tanulási forma különösen alkalmas a társas kapcsolatok, a szociális készség fejlesztésére.
 
 
A tevékenységben megvalósuló tanulás akkor hatékony, ha

• fejlődik a gyermek értelmi képessége kompetenciája, attitűdje a tanuláshoz való viszonya,
• lehetővé válik a sikeres iskolai tanulmányinak megkezdéséhez megfelelő a testi, lelki, szociális érettség, érzelmi kiegyensúlyozottság, egészségi állapot, teherbíró képesség,
• fejlődik a gyermek érzékelése, észlelése, megfigyelő-képessége,
• hozzájárul a gondolkodás fejlődéséhez,
• fejlődik a gyermek produktív teljesítménye, kreativitása,
• azonosulni tud az óvodapedagógus által kitűzött céllal,
• kialakul önellenőrző képessége, az eredményre törekvés igénye, feladattudata,
• legyen megtalálható a tanulási folyamatban az intellektuális, az érzelmi és az akarati fejlődés lehetősége, amely összekapcsolja a gyermekek anyanyelvi fejlesztését,
• megerősödik a gyermek kíváncsisága, fejlődik érdeklődése, nyíltabbá válik a külvilág hatásai iránt, megismeri szűkebb, tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz kötődés alapja.

Mindezek maximális megvalósítására törekszünk.
 
A módszereink megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi- lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja.
A módszerek változatosságát mindig az adott szituációjának megfelelően kombináljuk. Egyénre szabott differenciált fejlesztést alkalmazunk a csoport keretein belül. A játékosság a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, megfigyelés, elemezgetés, rendszerezés, a felfedezés lehetőségének biztosítása minél gyakrabban jelenik meg a tanulási folyamatban. Fontosnak tartjuk, hogy sokszínű változatos, játékos elemeket tartalmazó, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapaszaljon, tanuljon a gyermek és valódi környezetben meglévő problémával foglalkozzon. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. Fontosnak tartjuk a szülők, nagyszülők bevonását a tanulási folyamatban: az élmények elmondása, a folyamatos kommunikáció, az otthoni és óvodai megbízások adása. A gyakorlati problémamegoldás, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés a személyre szabott pozitív értékelés, mind hasznos módszerei a programunknak.
 
A tanulás- tanítás eszköze a folyamatnak, a célnak, a tartalomnak alárendelt elemei. Az eszközválasztásunkat mindig a tanulás célja, tartalma határozza meg.
Elsődleges szempontjaink:

• Lehetővé tesszük a tapasztalatok megszerzését az alaposabb és sokoldalúbb elemzést és változatos gyakorlást, aktív cselekvést, közvetlen sok érzékszervet foglalkoztat, megtapasztaltatást, fejlesztést.
• Elősegítjük a megértést, az összefüggések felismerését, biztosítjuk a lehetőséget egyéni és csoportos tevékenységre, fejlesztjük a gyermekek pszichikus funkcióját.
• Mennyiségnél fogva biztosítjuk a zavartalan használatot, illetve, hogy minden gyermek számára elérhető helyen legyenek az eszközök elhelyezve.
• Esztétikus, balesetmentes.
• A gyermekek szívesen érdeklődéssel használják.

Cselekvést szolgáló eszközök:

• Játékeszközök egyes tevékenységek sajátos tárgyi eszközei; gyűjtemények, speciálisan egy-egy tevékenységi ághoz, amelyek a felfedezés lehetőségét biztosítják.

Szemléltetésre épülő eszközök:

• Szemléltető képek, képsorozatok
• Audiovizuális technikai eszközök hangulatteremtésre, érdeklődés felkeltésre, egyes jelenségek bemutatására, valóság szemléletesebbé tételére.

 
Az óvodapedagógus felkészültsége, attitűdje
 
A játék és a tanulás örömét fokozzuk, ha mi óvodapedagógusok is szívesen veszünk részt a tanulási tevékenységben, a gyermekekkel együtt izgulunk, ahol szükséges segítünk, sikertelenség esetén pozitív értékeléssel kedvet ébresztünk az újrakezdéshez.

• A tanulást támogató környezet megteremtése során építünk a gyermek előzetes tapasztalataira, ismereteire.
• A gyermekek spontán szerzett tapasztalatait rendszerezzük, bővítjük, különböző élethelyzetekben, tevékenységekben biztosítjuk ezek gyakorlását.
• Egészséges kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort kívánunk biztosítani a ránk bízott gyermekeknek, védjük gyermekeink testét, lelkét, értelmét.
• Törekszünk a rugalmas beiskolázásra, az életkort figyelembe vétele mellett, lehetőséget adunk a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
• Megismerjük a gyermek érdeklődési körét, élményeit, tanulásuknak, játékuknak jellemzőit.
• Arra törekszünk, hogy megértsük, hogy játékukban mit akarnak elérni, mit szeretnének létrehozni a gyermekek.
• Lehetőség szerint támogatjuk, elfogadjuk a roma és a migráns gyermekek kultúrájából fakadó hagyományaikat otthonról hozott megfelelő játékötleteiket, játékeszközeiket, tapasztalataikat.
• Figyelembe vesszük és felhasználjuk a gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok által gyermekenként differenciáltan javasolt fejlesztési irányvonalat, módszereket, amelyek elősegítik a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, és a halmozottan hátrányos helyzetűgyermekek speciális fejlesztését, illetve bizonyos tanulási zavarok megelőzését.
• A tevékenységben megvalósuló tanulás folyamán segítjük az önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket.

 
 
 
Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
 
Biológiai fejlettség:

• Optimális testi fejlettség és egészségi állapot, az életkornak megfelelő testsúly, testmagasság.
• Nagymozgása összerendezett, finommozgása fejlett, megfelelő koordinációjú.
• Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

Pszichikus fejlettség:

• Nyitott, érdeklődő az iskola iránt.
• Tanulási képességei fejlettek, megfelelő a téri észlelése, téri mozgásfejlettsége, vizuális és akusztikus észlelése.
• Bizonyos terjedelmű és kitartású aktív figyelem és koncentrálási készség jellemzi.
• Megfelelő az emlékezeti befogadása és a felidézés készsége.
• Gondolkodása elvontabbá válik, az elemi, fogalmi gondolkodás kialakulóban van.
  Lényeglátása fejlett, képes elemi fogalmak ítéletek és következtetések alkotására, valamint differenciáló ok- okozati összefüggések felismerésére.
• Akarati téren képes önmaga irányítására mozgási igényének akaratlagos leküzdésére.
• Megfelelő a kifejezőkészsége a beszéd formális és tartalmi fejlettsége.
• Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.

Szociális fejlettség:

• Szabályokhoz alkalmazkodik.
• Kapcsolatteremtésre képes a felnőttek és gyermekek felé.
• Együttműködik a feladatok végzésében, szükség szerint kreatív.
• Feladattudata, kitartása van.
• Önálló, önfegyelemmel rendelkezik.
• Azonosul a célkitűzésekkel, meghatározott célok irányában együttműködik.

 
 
 
 
 

VI.               KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE, ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA

 
 

Sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése

 
Sajátos nevelési igényű gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
 
Alapító okiratunk szerint feladataink közé tartozik a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése. Felvállaljuk az enyhe fokban testi, értelmi és beszédfogyatékos gyermekek nevelését, fejlesztését, amennyiben a szakértői vélemény alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető.
 
Alapelvünk:
·        A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön.
·        A sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegítheti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük.
·        Valljuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
·        A gyermekek mindenekfelett álló érdekében segítjük hátrányaik leküzdését, képességeinek fejlődését, személyiségük kibontakoztatását, ismereteik bővítését.
·        A megfelelő érzelmi biztonság nyújtásán túl egy olyan feltételrendszer biztosítására törekszünk, amely figyelembe veszi a sérülés változatosságát, az egyéni teherbíró képességet, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolában történő beilleszkedés érdekében.
·        Hisszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének céljaia normál pedagógiai célokkal megegyezők, csupán az egyéni állapottól függően térnek el attól. Speciális részcélokkal egészülnek ki annak érdekében, hogy az egyes területeken korlátozott gyermekek is a lehető legnagyobb önállóságot érjék el, így tevékeny tagjává váljanak környezetüknek.
·        Gyermekközösségben csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.
 
 
Célunk:
·        A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó környezet biztosítása, ahol természetessé válik a gyermekek különbözősége.
 
·        Esélyegyenlőségük biztosítása, önmagához mért fejlődés elősegítése, hogy a későbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
 
Feladatunk:
·        A gyermek megismerését követően, szükség szerint szakvéleményt, fejlesztési javaslatot kérünk a megfelelő szakszolgálatoktól.
·        Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez.
 
·        A gyermekek terhelhetőségének figyelembevételével annyi segítséget adunk, hogy a gyermek önállóan tudjon cselekedni, és kiemelten értékeljük a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.
·        A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködünk a gyógypedagógussal, logopédussal, és a dajkákkal és a szülőkkel.
·        A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében, szakmai kompetenciánk határain belül, a gyermekek egyéni képességeihez igazodó speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, értékelése.
·        Rugalmas szervezeti keretek között valósítjuk meg gyermekek egyéni foglalkoztatását, fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta segítségével (módszertani intézmény, utazótanári szolgálat).
·        Biztosítjuk a különböző tárgyi feltételeket, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri tájékozódást, beszédészlelést és a-megértést és a gondolkodási stratégiák támogatását segítő eszközöket.
·        Inkluzív szemlélet, a különbözőséget támogató attitűd kialakítására törekszünk a gyermekközösségben, ezen belül a tolerancia, megértés, figyelmesség, segítőkészség, türelem empátia készségének alakítása.
 
 
 
 
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére
 
·        A sajátos nevelési igényű gyermekek szívesen járnak óvodába, a közösségben megtalálják helyüket, társaik elfogadják őket.
·        A sérülés arányában eljutnak az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott szintre (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, együttműködés).
·        Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon.
·        A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.
 
 
 

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek 

 
            
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
 
Céljaink és feladataink megegyeznek a sajátos nevelési igényű gyermekeknél megfogalmazottakkal, azzal a különbséggel, hogy fejlesztésüket fejlesztőpedagógus végzi a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján.
 
 
 

Kivételes képességű gyermekek, tehetségígéretek

 
Művészi képességgel rendelkező gyermekek a zene a tánc, képzőművészet és az irodalom területén nyújtanak kiemelkedő teljesítményt.
A pszichomotoros képességgel rendelkező gyermekeknek kiemelkedő a mozgáskoordinációjuk, az állóképességük, az ilyen gyerekek nagy eséllyel érhetnek el kiváló eredményeket a sport, a tánc és más kézügyességet igénylő tevékenységekben.
A szociális képességgel rendelkező gyermekek jó kommunikációs és szervezői képességgel rendelkeznek.
Felfigyelünk a gyermekekben rejlő bizonyos művészi és pszichomotoros képességekre. A zenei tehetség (a speciális matematika mellett) az egyetlen igen korán megmutatkozó tehetségfajta. A zenei képességek öröklődnek. Korán megállapíthatók a gyermek adottságai, hallása, ritmusérzéke. Kiváló rajzkészség: ha a gyermek ügyesen rajzol, nem feltétlenül jelzi, hogy művész lesz belőle, fontos, hogy mit ábrázol, hogyan bánik a színekkel, anyagokkal, formákkal, mennyire érzelem gazdag, élményeket kifejezők a rajzok. A pszichomotoros képességek mindenütt szerepet játszanak, könnyen felismerhetőek: testi ügyesség, kézügyesség-egyes sportokban az alkalmasság. Kiemelkedő szociális, esetleg vezetői képesség is megmutatkozik óvodáskorban, magas színtű empátiás készség, szervezői hajlam, döntéshozó képesség.
 
Célunk: A kiemelkedő képességű, kiválóan kreatív gyermekek felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése.
 
Feladataink: 
o      A tehetség ígéretes gyermekek felismerése
o      Ösztönző, motiváló környezet biztosítása
o      Szükségleteik kielégítése
o      Segítés a továbblépésbe                     
o      Szülők bevonása
 
Óvodánkban a mindennapi tanulásos cselekvéses helyzetekbe építjük be a kreativitást fejlesztő feladatokat, többletismereteket. A gyermekek szabadon dönthetnek részt kívánnak-e venni a felkínált tevékenységekben. Ezek a tanulásos helyzetek nyitottak, bármikor elérhetőek, de a kilépés lehetősége is biztosított a gyermekek számára. Támogatjuk, és komplex ismeretekhez juttatjuk a gyermekeket, hagyjuk kalandozni a tudomány világában.
Az átlag feletti értelmi képességekkel, kreativitással és ehhez kapcsolódó feladatelkötelezettséggel rendelkező tehetségígéreteknek olyan játékos foglalkozásokat tartunk, ami kielégíti tág érdeklődési területüket, illetve tovább bővíti azt.
Az óvodás gyermekek egészséges személyiségfejlődése akkor valósul meg, ha olyan szabad és érzelmi biztonságot adó támogató, gondolkodó környezetet teremtünk, melyben egészségesen harmonikusan erős személyiséggé fejlődnek. Ehhez nélkülözhetetlen a gyermekek és az óvónő között kialakuló érzelmi biztonság, kötődés.
Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakoztassuk, gazdag kelléktárat alakítunk ki, melyből bátran és bőven válogathatnak tevékenységeik során.
A tehetséggondozás nem szűkül le korlátolt programtervezetekre, hanem egész nevelési évben folyamatosan, napi szinten a különböző tevékenységek, foglalkozások keretein belül jelen van. Alkalmanként kiállítást rendezünk a gyermekek munkáiból és évente egyszer mesemondó versenyen vehetnek részt, hogy bemutassák tehetségüket.
 
 
 

VII.            SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

 
 

 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése

 
 
A szülők iskolázottsága, anyagi háttere, a demográfiai hullám befolyásolják az óvodai gyermeklétszám összetételét. Az eltérő társadalmi helyzetű gyermekek más-más szubkultúrát, magatartásmintát, értékrendet hordoznak. Különböző normákkal és értékrenddel jönnek óvodába.
Óvodánk kiemelt figyelmet szentel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, és szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk, fejlődésük biztosítottá válik.
 
„Hátrányos helyzetű az a gyermek, akit, családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű
·        az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletet ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;
·        halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek.
 
 
Céljaink:
·        A gyerekek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az egyéni különbözőségek tiszteletben tarása, nagyfokú tolerancia, környezetükkel szembeni pozitív attitűd kialakítására.

• Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyerekek együttfejlesztése, együttnevelése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.
• A roma kisebbséghez tartozó gyermekek kultúrájának, hagyományinak ápolása, identitásuk erősítése.
• Felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátása a megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés során.

·        A gyermekek hátrányainak csökkentése a leszakadás megelőzése.
·        Kommunikáció és a szocializáció fejlesztése, erősítése.
 
 
Feladataink:

• A gyermekek másságát elfogadó családias, harmonikus, érzelmi biztonságot nyújtó környezet megteremtése.
• Önmagunk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Gyermekközpontúság biztosításával derűs, bizalmas, őszinte, nyílt, önálló, egészséges öntudatú gyermekek nevelése.
• A roma gyerekek sajátos kultúrájukról és családi életviteléből adódó másságra tekintettel, sokoldalú személyiségfejlesztés differenciált módszerekkel. (cigánymesék, táncok,)
• Tudatos pedagógiai fejlesztő munkával a hátrányos helyzetből adódó lemaradások csökkentése.
  A gyermekek személyiségének fejlesztése, fejlettségüknek megfelelően, egyéni fejlesztési módszerekkel.

 
Alapelvünk:
·        Valljuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkenti a későbbi iskolai kudarcokat.
·        A hátrányos helyzetből származó lemaradásokat- szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve- sikeresen ellensúlyozhatjuk.
·        Meggyőződésünk, hogy a megerősítés- a pozitívan megerősített viselkedés- szolgál az utánzásos tanulás alapjául.
·        A projektmódszer alkalmazása eredményes a tanulás hatékonyságának fokozásában, a problémamegoldó és a kommunikációs képesség fejlesztésében, a gyermekek önálló tanulási képességének kialakításában. Ez a módszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. Az ilyen tanulási folyamatban, a közös tapasztalatszerzés során a gyerekek szorongása csökken, tanulási kedvük növekszik.   A közös feladatok miatt, a közös munka egymás elfogadásához, megértéséhez, együttműködéshez vezet, növeli az egymás iránti felelősséget.
 
 
Kiemelt fejlesztési területek
Szervezési feladatok
         A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása.
Az óvodás korú gyermekek teljes körű felmérése a védőnő segítségével.
Totyogó Klub alkalmával, ahol a leendő óvodások és szüleik ismerkednek az óvodai élettel. Az utolsó klubfoglalkozáson az óvodai beiratkozás is megtörténik.
Integrációt elősegítő csoportalakítás
Óvodába lépéstől az iskolai évek megkezdéséig együtt neveljük a HHH gyermekeket a többi társaikkal életkoruknak megfelelő csoportban.
A csoportok elosztásánál figyelembe vesszük a törvényi előírásokat a HHH gyermekek arányát.
A másság elfogadása, különbözőségek tiszteletben tartása alapkövetelmény és modell a különböző korú és fejlettségű gyermekeknek.
Az igazolatlan hiányzások minimalizálása
A gyermekek hosszabb ideig tartó hiányzások esetén felkeressük a családot, érdeklődünk a hiányzás okáról.
Indokolatlan hiányzás esetén felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szakszolgálat képviselőjével, illetve a község jegyzőjével.
A szülők munkába állását lehetővé tevő nyitva tartás kialakítása
Az óvoda 7-17 óráig tart nyitva. A teljes nyitvatartási idő alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.
Ettől eltérő időpont a nyitva tartás keretei között a szülőjelzése alapján változtatható.
 
Nevelőtestület együttműködése (valamennyi óvodapedagógus részvételével)
·        Esetmegbeszélések: az előző időszakról (hónapról) beszámolás, értékelés
·        Az aktuális hónap menetének, programjának feladatainak tervezése, a feladatok  megosztása
·        Mérések ütemezése, értékelése
·        Hospitálások
·        Csoportokban a gyermekek megfigyelése, a fejlesztő munka megtekintése, tapasztalatcsere
·        A logopédus fejlesztő munkájának megfigyelése, tapasztalatok átadása, beépítése a nevelőmunkába
·        A nevelő, fejlesztő munkához kapcsolódó szakirodalom gyűjtése tanulmányozása, egymás munkájának segítése
 
Pedagógiai munka kiemelt területei
 Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnézis)
A gyermek személyi dokumentumai tartalmazzák a gyermekek komplex állapotfelmérését

Kommunikációs nevelés
·      A gyermekek szókincsbővítését mesemondás, képolvasás, bábok, Sindelár játékok  segítségével végezzük, valamint spontán beszélgetések alkalmával.
·      Beszédszervi ügyesítő játékokkal a beszédhibák enyhítésére törekszünk, segítve a logopédus munkáját.
·      Beszédértés, beszédészlelés fejlődésének elősegítése mikrocsoportos foglalkozások keretében közvetlen tapasztalatszerzéssel történik.
 
Érzelmi nevelés, szocializáció
Óvodánk elősegíti a folyamatos, bizalmi alapon való együttműködést a családdal a gyermek harmonikus fejlődése és biztonságérzete érdekében.
Nevelésünkben elismerjük a család elsődlegességét, tiszteljük a szülőket.
Kapcsolatunkban éreztetjük az őszinte odafordulást, az empátiát és a segítő szándékot.
·      Totyogó Klubon és az óvodába lépés előtti családlátogatáson lehetőségünk van megismerni, feltérképezni a gyermekek szokásait, életmódját, a szülők nevelési módszereit.
·      Az óvodai beilleszkedést segíti, hogy a gyermekek otthonról hozott kedvenc játékait, amihez kötődik, behozhatja az óvodába, figyelembe vesszük a szülők kéréseit, igényeit a beszoktatással kapcsolatban.
·      A beszoktatási időszakban az óvodapedagógusok azon fáradoznak, hogy minél meghittebb kapcsolatba kerüljenek a gyermekekkel és segítsék őket az új környezet elfogadásában, az óvodai életmód megismerésében.
 
Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)
·      Az egészséges életmódra nevelés során a gyermekek egészségének megőrzését tartjuk szem előtt, mely magába foglalja a személyi és környezeti higiéniát, testi és lelki egészséget.
·      Az egészséges életmód szokásainak kialakítása során a szociális hátrányokból fakadó hiányok kompenzálására törekszünk.
·      A helyes életritmus, nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó, a megszokott napirend az életkori és egyéni sajátosságok maximális figyelembevételével történik a családdal szorosan együttműködve.
·      Mikrocsoportos foglalkozások keretében az évszaknak megfelelően zöldség- és gyümölcssalátát, gyógyteákat, befőtteket készítünk a gyerekekkel.
·      A gyermekek testi, fizikai fejlődését egészséges, változatos étrenddel biztosítja.
 
Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése
·      Közösségi nevelésünk által biztosítjuk a gyerekek fejlődéséhez szükséges tevékenységek formákat és a társas kapcsolatok kialakítását.
·      A csoportokban gyermekbarátságok születnek, melyeket úgy formáljuk, hogy a közösség minden tagját (különös tekintettel a másság elfogadására) elfogadjon, és jó kapcsolatot tudjanak teremteni egymással.
·      Erősítjük gyermekeink erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, az együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, az akaratuk, az önállóságuknak, önfegyelmüknek, kitartásuknak, feladattudatuknak, szabálytudatuknak fejlődését.
·      Kiemelt feladatunk a hagyományőrzés, a nemzeti gyökerek ápolását gazdagítjuk napjaink újabb szokásaival.
·      Ünnepeink szervezésénél figyelembe vesszük a szülők javaslatait, tiszteletben tartjuk a család ünnepi szokásait.
 
 
Korszerű pedagógiai módszerek
·      Az IPR-hez kapcsolódó továbbképzéseket veszünk részt.
·      Munkacsoportokat szervezünk, team munkát végzünk.
·      Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermekek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei)
 
Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka
Egészségügyi szűrővizsgálatok
·      A gyermekek évente egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek rész.
·      A gyermekorvos belgyógyászati, mozgásszervi, hallás, látás vizsgálatot végez.
·      Fogorvosi szűrővizsgálat is évente egyszer történik.
Az orvos javaslatára probléma esetén értesítjük a szülőket, és szakorvoshoz irányítjuk. Gyermekorvosi és védőnői tanácsadás
·      Szülői értekezleten illetve konzultációk formájában (különösen járvány, influenza esetén) tanácsadást, felvilágosító tevékenységet kezdeményezünk a gyermekorvossal és a védőnővel.
Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése
·      Ruhákat, játékokat, könyveket gyűjtünk és adományozunk az arra rászorulóknak.
·      Kirándulásokat szervezünk állatkertbe, múzeumba, mozi és bábelőadásokat látogatunk, valamint kerékpártúrát szervezünk a gyerekeknek.
Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés
·      Ingyenes étkezés biztosítunk a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyermekeknek.
·      Beóvodáztatási támogatás segítése.
·      Szociális juttatásokat kezdeményezünk a családsegítő szervezet segítségével, és szociális gondoskodást az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel.
 
Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel
Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat
·      Az óvodavezető, az óvodai GYIV felelős és a családsegítő aktív együttműködése során a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése érdekében intézkedéseket kezdeményez, megbeszélik a felmerülő problémákat, ha szükséges családlátogatásra mennek.
Védőnői hálózat
·      A védőnővel való rendszeres kapcsolattartás során átadjuk tapasztalatainkat a gyermekek és a szülők egészséges életmódjával, nevelési módszereivel, életkörülményeikkel kapcsolatosan.
·      A védőnő rendszeresen végez szűrővizsgálatot a gyermekek körében, valamint tanácsadó és felvilágosító munkát a szülők körében.
·      Segíti az óvodai beiratkozást.
Szakmai szolgáltatók
·      Az előzetes felmérés, tájékozódás után az arra rászoruló gyermekeket elküldjük a nevelési tanácsadóba fejlettségi és iskolaérettségi vizsgálat céljából.
·      A szakmai szolgáltatók a vizsgálat eredményeinek megfelelően kijelölik a fejlesztendő területeket, a gyakoriság módját, valamint a kontroll vizsgálat idejét.
·      A gyermekek fejlesztési tervének kidolgozásához, a fejlesztéshez szükséges módszerekhez az eszközöket biztosítjuk.
Az állapotfelmérés az arra épülő fejlesztési terv, valamint a gyermekek fejlesztő tevékenységei az egyéni fejlesztési naplóban található.
·      A logopédiai fejlesztésre szoruló gyermekekkel logopédus foglalkozik az erre a célra kialakított fejlesztő szobában, melynek felszereltségét folyamatosan bővíteni szeretnénk.
·      A SNI gyermekek fejlesztéséhez szakképzett gyógypedagógust alkalmazunk.
·      Rendszeres szakmai konzultációkat tervezünk a szakmai szolgáltatókkal az eredményesebb munkavégzés érdekében.
 
Községünkben nem működik roma önkormányzat, ezért arra törekszünk, hogy a szülői szervezetbe bevonjuk a roma szülőket, mert fontosnak tartjuk a kölcsönös bizalmat és segítségnyújtást. Abban bízunk, hogy az óvodai beíratás, a hiányzások csökkentése, az iskolaválasztás és a szülői programokkal kapcsolatos együttműködésben partnereink lesznek, segítik a többi szülővel való kapcsolattartást.
 
Óvoda- Iskola átmenet támogatása
Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka
 
·      A gyermekek egész személyiségét fejlesztjük, valamint megismerő funkcióját aktív tevékenységi helyzetek, feladatok megoldása közben.
·      Játékos tevékenység során szereznek közvetlen tapasztalatot, gyűjtögetnek, elemezgetnek, rendszereznek, kiteljesedik alkotóvágyuk, melynek során képessé válnak önálló feladatmegoldásra, ellenőrzésre, önértékelésre.
·      A gyermekek tanulási képességeinek megalapozása során figyelembe vesszük az életkori és egyéni sajátosságaikat.
A részképesség zavarokkal küzdő gyermekeknél egyéni fejlesztőmunkát végzünk.
Iskolaválasztás támogatása
·      Közvetlen kapcsolatot alakítunk ki a helyi általános iskolával.
·      Az óvoda- iskola étmenetet segítő programunkkal megkönnyítjük és segítjük a szülőket abban, hogy helyi iskolát válasszák gyermeküknek.
·      Konzultációk formájában átadjuk a tapasztalatainkat az iskolai pedagógusoknak a HHH-s és SNI-s tanulókról ezzel is segítve a zökkenőmentes iskolai átmenetet.
Az érintett iskolával közös óvoda- iskola átmenetet segítő program
·      Tanév elején közös sportvetélkedőre megyünk a nagycsoportosokkal az iskola első osztályába.
Az iskolai egészséghéten közös vetélkedőn veszünk részt.
·      Télapókor ajándékkal kedveskednek az iskola alsó tagozatos gyermekek az óvodás gyermekeknek.
·      A tanító nénik meglátogatják a nagycsoportos gyermekeket egy játékos, bemutatkozó délelőttön.
A leendő első osztályos gyerekek és szüleik nyílt napon vehetnek részt az iskola első osztályaiban.
·      A nagycsoportos gyerekek közös órán vesznek részt az első osztályos gyermekekkel, ahol ismerkednek az iskolával, a tanító nénikkel.
·      Óvodai gyermekhéten az első osztályos gyerekek ellátogatnak az óvodába, ahol közös programon vesznek részt.
·      Az elsős tanító nénik bemutatkozó látogatásra jönnek a leendő elsős szülőkhöz, ahol segítséget nyújtanak az iskolai felszerelés megvásárlásához.
·      Az óvodai és iskolai nevelőközösség közös szakmai fórumokat, programokat szervez.
Ünnepeinkre meghívjuk egymást, a község rendezvényein együttesen képviseljük a pedagógus társadalmat.
Alapítványi rendezvényeken segítjük, támogatjuk egymást.
·      A rövidített DIFER mérést végzünk, amely az iskolába menő gyerekek hét alapvető képességét méri és segíti feltérképezni a gyermekek fejlettségi szintjét, valamint hozzájárul a kudarcmentes iskolakezdéshez.
Gyermekek fejlődésének követése legalább az általános iskola első évében
·      Az óvó nénik meglátogatják egy iskolai óra esetében az új elsős osztályos gyermekeket, ahol tájékozódhatnak a gyerekek előmeneteléről.
·      Iskolai rendezvényeken, versenyeken, helyi újságban megjelenő cikkekben, a helyi televíziós műsorokban, intézményi szakmai napokon figyelemmel kísérjük további életüket.
·      Közös programok alkalmával, valamint iskolai sportcentrumban, játszótéren, uszoda, jégpálya látogatása során rendszeresen találkozunk volt óvodásainkkal, illetve ők is ellátogatnak az óvodába, az óvodai rendezvényekre, és beszámolnak élményeikről.
 
Szülőkkel való kapcsolattartás együttműködés
Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
·      A Totyogó klub foglalkozáson kerülünk először személyes kapcsolatba a leendő szülőkkel, ahol betekintést nyerhetnek az óvodai környezetbe, valamint ismerkednek a majdani óvó nénikkel.
·      Az óvodai beíratás során megismerjük a gyermek adatait és előéletét.
·      Óvodakezdés előtt az óvó nénik családlátogatásra mennek minden felvett kisgyermekhez és elbeszélgetnek a család szokásairól, nevelési módszereikről, valamint tájékozódnak a szociális körülményekről.
Szükség esetén év közben is ellátogatnak a családokhoz és megbeszéljük a problémákat.
·      Óvodakezdés előtt az új szülőknek, valamint évente két alkalommal tartunk szülői értekezletet, ahol tájékoztatjuk őket a gyermekek fejlődéséről, a csoportok eredményeiről és az aktuális feladatokról illetve felmerülő problémákról.
·      Évi két alkalommal megtartott fogadóórán lehetőség nyílik a bizalmas és őszinte személyes tapasztalatcserére.
Naponkénti találkozások alkalmával az aktuális és halaszthatatlan információkat beszéljük meg.
·      Az üzenőfüzet és a hirdetőtábla is információközlésre szolgál.
·      Óvodai ünnepélyeinken mindig szeretettel várjuk a kedves szülőket.
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
·      A totyogó klubbon, a családlátogatáson, a védőnővel való konzultáció és a beiratkozáskor szerzett információk alapján a gyermek egyénre szabott beszoktatására törekszünk.
·      Figyelembe vesszük a gyermeki, szülői igényeket és óvoda lehetőségeit.
·      Bensőséges, családias légkör megteremtésével igyekszünk pótolni az otthon melegét.
Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermek fejlődéséről
·      A szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az óvodában folyó nevelőmunkát.
·      Rendszeresen tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről, segítséget nyújtunk a gyermekneveléshez.
·      A gyermekek munkáit, az aktuális feladatokat, terveket a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán is megtekinthetik.
·      Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos munkába, dokumentumokba is betekintést nyerhetnek.
Az egyéni beszélgetések alkalmasak a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásinak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásinak fenntartása.
 
 
 
 

VIII.        NEMZETISÉGI NEVELÉS (MAGYAR NYELVŰ ROMA/CIGÁNY NEMZETISÉGI NEVELÉS-OKTATÁS

 
Az óvoda alapító okiratában megfogalmazottak szerint feladatunk a nemzetiségi nevelés mely magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést foglal magában. A cigány gyermekek integrált nevelése régóta jelen van óvodai életünkben, hiszen településünk lakosságának több mint 10%-a cigány származású, az óvodás korú gyermekek aránya pedig 30 % körül mozog.
 
 
Alapelvünk:
 
·        Valljuk, hogy minden gyermeknek joga, hogy nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön.
·        A roma gyermek személyiségét szeretet, és elfogadás övezi. Az óvodai élet során számukra is biztosítjuk az óvó- védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók érvényesülését.
·        Pedagógiai nevelőmunkánk során olyan célokat és feladatokat határozunk meg, melyek a roma gyermekek számára is elérhetők.
·        A szülőkkel való kapcsolatunkra a humanizmus a kölcsönös tisztelet, megbecsülés jellemző.
·        A cigány gyermekek óvodai nevelését meghatározza az eredet, a beilleszkedés foka, az életvitel, a szülők iskolázottsága, munkavállalása.
·        Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait. 
·        Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvodánk feladata a családgondozás által a megfelelő funkciók megtámogatása, szakmai támaszrendszer kiépítése (segítők bevonása).
 
 
Célunk:
·        Előítéletektől mentes multikulturális szemlélet kialakítása.
·        A roma nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok, szokások ápolása.
·        A roma nemzetiségi identitástudat kialakulásának segítése.
 
Feladatunk:
·        A hatékony együttműködés érdekében igyekszünk megismerni sajátos roma hagyományaikat, kultúrájukat, szokásaikat, fejlesszük a velük való kommunikációt.
·        A kapcsolattartási formák kiszélesítésére és mélyítésére törekszünk.
·        A cigány szülők óvodai nevelés iránti érdeklődését a különböző óvodai programokba (szülői értekezletek, fogadó óra, ünnepek) való aktív részvétellel igyekszünk fokozni.
·        Képességfejlesztő tevékenységek differenciált tervezése során tágabb teret adunk a művészeti tevékenységeik, kreativitásuk, sajátos élményeik kifejeződésének.
·        A tevékenységi formákban hangsúlyozottan szerepelnek a cigány játékok, versek, mesék és dalok. A vizuális nevelésben helyt adunk a sajátos szín- és formaviláguknak. A mozgáshoz kötődő tevékenységek között szerepel a cigány tánckultúra megismerése.
·        Az alapvető erkölcsi, etikai normák alásajátíttatása törekszünk.
·        A különböző kompetenciákhoz való egyenlő hozzáféréssel biztosítjuk a sikeres beiskolázást.
·        Az óvoda környezete és tárgyi felszereltsége alkalmasa roma kultúra és életmód szokásainak ápolására.
 
 
 
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére
 
·        A roma gyermekek rendszeresen és szívesen járnak óvodába.
·        A szülők aktívan érdeklődnek az óvodai élet iránt.
·        Tudásuk, attitűdjük, képességeik saját kereteiken belül megfelelő szinten van.
·        A szocialitásuk megfelelően fejlett.
·        Ismeri a roma nemzetiség kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat.
·        Ismeri, tiszteli és megbecsüli a helyi roma nemzetiségi szokásokat, hagyományokat és tárgyi kultúra értékeit.
 
 
 
 

IX.              HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK

 
 
 
Célja:

• Hagyományaink ápolásával gyermekeink erkölcsi magatartását és szokásait kívánjuk megalapozni, életkori sajátosságaiknak megfelelően.
• A hazához, szülőföldhöz kötődő szálak erősítésére törekszünk.

 
Feladatai:

• Identitáskeresés, különös tekintettel a roma és migráns gyermekeknél.
• Fontosnak tartjuk népünk ünneplő szokásainak és hagyományainak megismerését és megismertetését.
• Óvodánkban kialakított hagyományok megőrzésére törekszünk

 
 
 
A hagyományápolás legfontosabb szabályai óvodánkban

• Mértéktartásra törekszünk oly módon, hogy a választott hagyomány a gyermeki élettel jól összekapcsolható legyen.
• Az előkészületekben a gyermekeinknek aktív szerepet adunk.
• Fontosnak tartjuk, hogy az előkészület ne jelentsen kényszert a gyermek számára, (érvényesül a játékosság, élményszerűség, motiválás, aktivizálás, differenciálás elve életkori sajátosságainak megfelelően).
• Mindig közösen végezzük.
• Az érzelmi, tartalmi előkészület mellett tárgyi emlékeket is kutatunk.
• A gyűjtőmunkát szülők bevonásával végezzük, de részt vehetnek a lebonyolításban is.
• Az ismereteket szervesen beépítjük a nevelő-oktató munkánkba.

 
 
Az ünnepek kiválasztásának szempontjai:

• A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevétele mellett, megőrizzünk óvodánk jól bevált hagyományait,
• Figyelembe vesszük a szülők igényeit és a környezeti adottságokat.
• Megtartjuk a társadalmi és a gyermeki élet ünnepeit
• Az óvoda természetes közege a hagyományőrzésnek. A nemzeti gyökereink ápolását - óvodánk több évtizedes szokásaira építve gazdagítjuk napjaink újabb szokásaival, - alapos válogatással végezzük, ügyelve a túlzások elkerülésére.

 
Szürke hétköznapjaink közül kiemelkedőek az időről időre visszatérő közösségi rendezvények, az ünnepek.
Ünnepeink vonulatának évszázados hagyományai vannak. A hagyományok azok az alkalmak, visszatérő események, szokások, amelyek segítségével nemzedékről nemzedékre megőrizhetjük tudásunkat, tapasztalatainkat.
A hagyományokba beleszületünk, szabályozzák életünket.
Ünnepeink, csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat. Figyelembe vesszük javaslataikat, tiszteletben tartjuk a család ünnepeit.
A holnap öröme, a csoport elé állított távlat, a közös tevékenység, a gyermek fejlődésének serkentője. Az egyéni örömök közös megvalósítása teszi a távlatokat pedagógiailag értékessé.
A kisebb gyermekek elé közeli örömöt, gyors megvalósítást ígérő távlatokat állítunk. Hagyománnyá válik valaminek az elkészítése, születés és névnapok ünneplése.
A nagyobbaknál távolabbi időpontra tervezett és várt események egészítik ki a közeli távlat örömét. Tárgyi ötletekkel tartjuk ébren az érdeklődést, majd hosszabb időre (egy-két hónapra) kitűzött távlatok is helyet kapnak: meglepetések készítése a kisebbeknek, kirándulás, bábszínház látogatás. Ünnepi alkalmakkor a betöltött szerepre való készülés és az iskolába lépés örömteli távlata.
 
 
Óvodánk hagyományos ünnepei:
 
Óvodai kerek évfordulók, születés és névnapok megünneplése
Célja: egyedi, egyénhez szóló kiemelt örömszerzés
 
Mikulás: házi ünnep
Célja: az ajándékozás örömének együttes, izgalmas átélése, mesevilághoz közelítve.
 
Mint a legtöbb közös óvodai ünnepet, - az élmények fokozása érdekében - ünnepvárás ünnepi készülődés előzi meg. November második felétől a tevékenységformák tervezésében már megjelenik a játék, vers, mese, ének-zene, ábrázolási területeken.
A "nagy" Mikulás érkezését megelőző napon, megjelenik a nagycsoportosok közül a Mikulás unokája. Kialakult hagyományunk kiscsoportosoknál, hogy a saját óvó nénijük egyike, a gyermekek jelenlétében veszi magára a Mikulás ruhát.
A gyermekek egyénileg csomagot, csoportonként játékot kapnak a Mikulástól.
 
 
Karácsony: házi ünnep
Célja: a szeretet, az egymással törődés értékeinek átélése.
 
Az ünnepi előkészületek beleszövődnek a nevelési területeken kívüli szabadidős tevékenységekbe is.
Az ünnep adventi koszorú készítésével kezdődik. A karácsony méltó megünneplése csoportonként a gyermekekkel együtt történik. Verselgetés, éneklés, zenehallgatás kíséretében igyekszünk meghitt hangulatot teremteni Betlehemes játékkal, mellyel az idősek otthonának lakóit is fölkeressük. A szülők számára készítünk ajándékot.
 
Farsang:
Célja: néphagyomány őrzés a vidámság jegyében.
Több napon át tartó hagyomány házi ünneplésekkel. A farsangi díszletekkel ékesített óvodánkban ki-ki kedve szerint öltözik jelmezbe, és válogat a változatos programok közül: lángos és fánksütés, pattogatott kukoricakészítés, süteménygyúrás, jelmezes bemutatkozás. Mindez vidám játékok és finomságokkal megrakott asztalok közepette történik.
Ezen ünnep keretében tudunk leginkább lehetőséget nyújtani a roma nemzetiség tánc és öltözködési kultúrájának bemutatására, zenei sajátosságaink megismerésére.
 
Nőnap: megemlékezés
Célja: meglepetés, az ajándékozás és vendéglátás örömeinek átélése.
2-3 nappal az ünnep előtt a fiúk titokban készítenek ajándékot a lányoknak. Az ünnep napján a lányok, a fiúk távollétében ünnepi terítékkel várják vendégeiket, hogy mindenki átélhesse a meglepetés varázsát.
 
Nemzeti Ünnep: házi ünnep
Célja: A történelmi ünnepek tartalmát az óvodás gyermek még nem értheti meg, ezért a hazafiság érzésének csíráit kívánjuk előcsalogatni.
Képgyűjtés, beszélgetés, nemzeti jelképek készítése előzi meg az ünnepet. A nagycsoportosok ünnepi műsorát a Petőfi szobor megkoszorúzása zárja.
Óvodapedagógusaink közös bábelőadással kedveskednek gyermekeinknek.
 
Húsvét: megemlékezés
Célja: Hagyományőrzés a községünkben élő szokások szerint.
Az előkészületeket tekintjük feladatainknak, az igazi ünnep otthon zajlik. Húsvéti népszokásokról beszélgetünk, a technikai lehetőségek széles választékát alkalmazzuk tojásfestésre, valamint locsolóverseket gyűjtünk, tanulunk. Nyuszikalácsot is sütünk.
 
Anyák napja: nyilvános ünnepély
Célja: a szülők iránti szeretetünk kifejezésének egyik formája.
Tiszteletünk, megbecsülésünk jeléül meghitt kis műsorral, a nevelési év során tanult dalokkal, versekkel, játékokkal, tánccal lepjük meg vendégeinket.
 
Apák napja: nyilvános ünnepély.
Célja: szülői szeretetre, megbecsülésre nevelés, az apuka és az intézmény kapcsolatának mélyítése.
A gyermekek ilyenkor az apukákat és a nagypapákat köszöntik.
Tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy nagy érdeklődéssel fogadják ilyen irányú megbecsülésünket.
 
Gyermeknap: megemlékezés
Célja: örömszerzés a gyermekek számára, sokoldalú, játékos vidám tevékenységekkel, programokkal.
 
Zöld napok:hagyományőrzés
A környezet és természetvédelem jeles napjai: Víz, madarak, fák, állatok, és a Föld világnapja.
Cél: Környezettudatos nevelés; a gyermekek természethez való pozitív szemléletének alakítása.
 
Búcsú az óvodától: nyilvános ünnepély
Célja: nevelési évünk ünnepélyes zárása.
A nevelési év során tanult dalokkal, versekkel, játékokkal, tánccal a nagycsoportosaink az alkalomhoz illő ruhában ünnepi műsort adnak elő a Művelődési Házban.
 
Az óvoda kirándulásai:
Célja: csoportos élményszerzés a szűkebb és tágabb környezet megismerése során.
Séták, helyszíni foglalkozások alkalmával megismertetjük községünk közintézményeit, kereskedelmi egységeit és vállalkozóit.
Mindenkori nagycsoportosainkat lehetőség szerint a tanév végén kirándulni visszük.
 
Sportprogramok:
Időnkénti mozgásos játék a Sportcentrum tornatermében együtt az iskolásokkal.
Nagycsoportosok részére alkalomszerűen vízhez-szoktatást végzünk az uszodában, óvodapedagógus segítségével.
 
 
Sikerkritériumok:
 
Olyan maradandó élményekkel gazdagodnak gyermekeink, melyeknek pozitív hatása felnőtt korukat is kedvezően befolyásolja.
 
 
 
 

X.                 AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

 
 
Cél:

• Kapcsolattartás a családdal és azokkal az intézményekkel, melyek az óvodai élet során, valamint azt követően meghatározóak a gyermek életében.
• A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában mindig kezdeményezők és nyitottak vagyunk.
• Szoros együttműködések során a nevelési feladatok sokoldalú megoldására törekszünk a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével.

 
Feladat:

• A családdal való kapcsolattartás megteremtése, a roma szülők szemléletmódjának formálása.
• Az óvodás gyermek testi-, szellemi fejlődése érdekében a családi nevelést szem előtt tartva a gyermekek színesebb, örömtelibb, gazdagabb ismereteinek elmélyítése.
• A gyermekek esztétikai élményeire építve formáljuk kulturált magatartásukat, fejlesztjük érdeklődésüket, kíváncsiságukat és tevékenységi vágyukat.
• Biztosítjuk az óvoda- iskola átmenet sikerességét.

 
 
 
Az óvoda és a család kapcsolata
 
A család a szocializáció első színtere. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A kettő összhangja - az óvoda folyamatos pozitív együttműködése a szülőkkel - a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele.
Óvodánk elősegíti a folyamatos, bizalmon alapuló együttműködést a családdal a gyermek harmonikus fejlődése és biztonságérzete érdekében. Nevelésünkben elismerjük a család elsődlegességét. Tiszteljük a szülőket. Kapcsolatunkban éreztetjük az őszinte, odafordulást, az empátiát és segítő szándékot addig a pontig, amíg a szülő képes ezt elfogadni.
 
Ebben az óvodába lépést megelőző és az azt követő időszak egyaránt fontos szerepet tölt be. A családdal már a gyermek bekerülése előtt felvesszük a kapcsolatot. Totyogó klubbot szervezünk a leendő óvodások számára, akik szülői kísérettel látogatják ezeket a klubfoglalkozásokat. Az új óvodások és a szülők is betekintést nyerhetnek az óvodai környezetbe, valamint megismerkedhetnek a majdani óvó nénikkel, mindezzel segítve az óvodai élet megkezdését.
A gyermek óvodába lépését megelőzve a leendő kiscsoportos óvodapedagógusok családlátogatásra mennek a szülőkkel egyeztetett  időpontban. Ez a találkozás a gyermeket körülvevő családi háttér biztonságnyújtó, illetve ennek hiányát tükröző környezetről tájékoztat.
A gyermek érzelmi fejlődésére és egészséges személyiségfejlődésének megalapozására előnyösen hat, ha a családi meleg légkör megvan. Hiánya a gyermek fejlődésében negatív hatást jelent. Így megkülönböztetett figyelmet fordítunk a családból óvodába kerülő gyermek beilleszkedése közötti különbségekre, amely az egész óvodai nevelés folyamatában történik. A gyermek magával hozza a családban kialakult szokásokat. Magatartását, érzelmi életét a család életmódja alapvetően alakítja. Az együttműködés során érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, azaz a családhoz illesztett segítségnyújtást.
 
Óvodánkban kialakult szokás, hogy a beszoktatás ideje alatt a szülő bekíséri gyermekét a csoportba. A gyermek otthonról hozhatja magával kedvenc játékát, amihez éppen kötődik.
 
A helyi nevelési rendszer kialakításának igen lényeges feltétele a környezetünkben élő családok véleményeinek, javaslatainak, elismerésének feltérképezése. Ezt szolgálja az óvodapedagógusok által összeállított kérdőív, az egyéni beszélgetések a szülői közösség véleménye és a szülői értekezletek tapasztalatai.
Az együttműködés abban is megnyilvánul, hogy mi óvodapedagógusok nagy szeretettel hallgatjuk a gyermek otthonról hozott élményeit, ismereteit, verseit, meséit. Valamint a szülő is folyamatosan figyelemmel kísérheti az óvodában folyó nevelőmunkát.
Ami eddig hagyomány volt mindazt tovább ápoljuk esetleg újabbakat is, szívesen kipróbálunk. A felsorolt kapcsolattarások jó szinten tartására törekszünk lehetőség szerint mélyítjük azokat.
           
 
Kapcsolattartás formái:
 
Szülői értekezletek:
Hagyományunk, hogy óvodakezdés előtt közvetlenül az új szülőknek szülői értekezletet, valamint minden csoportban évente két alkalommal értekezletet tartunk. A szülő megismeri az óvodai életet, szokásokat, segítséget kap a gyermekneveléshez. Mindig szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy a szülő ismeri legjobban gyermekét. Ugyanakkor az óvodapedagógus szaktudása, tapasztalata segítheti a családi nevelést. A szülői értekezletekről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet készítünk. Továbbra is szorgalmazzuk a roma szülők aktívabb bevonását a szülői értekezletekbe. Lehetőséget biztosítunk az óvodában az iskolai pedagógusoknak szülői értekezlet tartására, a leendő első osztályos gyermekek szülei részére.
 
Naponkénti párbeszédek:
A szülők igénye a naponkénti párbeszéd. A gyermekkel, a neveléssel és az aktuális feladatokkal kapcsolatos legfontosabb halaszthatatlan információkat beszéljük meg a szülőkkel. Az SNI-s gyermekkel kapcsolatos (testi, érzelmi, értelmi és szociális fejlődés jellemzőire mutató) megbeszélésekre bármelyik fél igénye alapján teremtünk alkalmat.
 
 
Családlátogatás:
Óvodába kerülés előtt, valamint szükség esetén évközben is. Az adódó problémák bizalmas megbeszélésére, az egész család közelebbi megismerésére irányul, akárcsak a fogadó órák, melyet évente kétszer tartunk. A hiányzások csökkentése érdekében szükség szerint is látogatunk.
 
A szülőket rendszeresen meghívjuk az óvoda nyilvános ünnepélyire, valamint a hagyományok, óvodai rendezvények, társadalmi munkák megszervezéséhez és szívesen vesszük a szülők segítségét. 
 
Az óvoda - család kapcsolatának alakulásában fontos szerepe van a Szülői Szervezetnek az SZMSZ-ben foglaltak szerint. Szorgalmazzuk a roma szülők bevonását az SzSz munkájába. Minden csoportban vannak a szülők közül tagok, akik önkéntes alapon vállalják a tisztséget, valamint választás útján is szerveződhetnek. Évente választhatók, de 3-4 évig is maradhatnak tisztségükben. Az elnökét a tagok közösen választják maguk között. Rajtuk keresztül tartjuk a kapcsolatot a többi szülővel a gyermek óvodai életével kapcsolatos kérdésekben.
A gyermekek fejlődéséért érzett felelősség a családnak, illetve óvodapedagógusnak egyaránt fontos feladata, ezért az együttműködésünket a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás jellemzi, melynek során az óvodapedagógus mindig kezdeményező.
A szülő gyermeke fejlődéséről, előmeneteléről folyamatosan tájékoztatást kap. Évente kétszer, illetve a halmozottan hátrányos gyermekek szüleinek negyedévente írásban is összefoglaljuk, értékeljük - amit aláírásával igazol – a gyermek fejlődésében elért eredményeket, esetleges lemaradásokat.
 
 
Pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolat
 
A Pedagógiai Intézettel a kapcsolatunk abban is megnyilvánul, hogy az ott tartott továbbképzéseken, szakmai fórumokon, tájékoztatókon részt vehetnek az óvodapedagógusok, valamint szükség szerint igénybe vesszük a szakértők szoláltatásait.
A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet ugyanis előírja, hogy a pedagógusoknak 7 évenként kötelező továbbképzésben (120 órás tanfolyamon) részt venni. A szakvizsga rendszerről is ír, kiknek ajánlott, kiknek kötelező a megszervezése. Ehhez a kormányrendelethez óvodánkban készítettünk 5 évre szóló továbbképzési programot, és az évenkénti beiskolázási tervet, melyben megtalálható, hogy az adott évben ki vesz részt a továbbképzésben.
 
A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságszolgáltatásaita gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben vesszük igénybe. Együttműködésünket a kölcsönös tájékoztatás segítségnyújtás jellemzi.
 
 
A fenntartó, Adács Község Önkormányzatával való kapcsolat
 
A kapcsolat tartalma az intézmény működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviseletére irányul.
Az óvodavezető évente beszámol a képviselőtestület előtt az óvoda munkájáról, eredményeiről, további elképzeléseiről, melyhez a feltételek biztosítását kéri.
 
 
Az óvoda és a közművelődési intézmények kapcsolata
 
A Művelődési Ház és Sportcentrum vezetője az óvoda bevonásával választja ki a megfelelő gyermekprogramokat. Ünnepélyeinkhez, a tervezett mozgástevékenységeinkhez, vízhezszoktatáshoz rendelkezésünkre bocsájtja helyiségeit az együttműködési megállapodásnak megfelelően. Lehetőséget ad számunkra a kábel tv-n keresztül történő kommunikációra községünk lakosságával.
Az iskolai könyvtár látogatás célja a könyvszeretet, olvasóvá nevelés, könyvkölcsönzés, zenehallgatás, valamint egyes tevékenységek más környezetben történő érdeklődés-felkeltése, óvoda- iskola kapcsolatának bővítése.
 
 
Óvoda - iskola kapcsolata
 
A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, az anyanyelvi és értelmi fejlesztés nevelés megvalósítása. Ezeken keresztül készítjük fel gyermekeinket, hogy alkalmassá váljanak az iskolai tanulmányaik megkezdéséhez. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdéshez. Az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében igen fontosnak tartjuk a két intézmény pedagógusai közötti rendszeres kapcsolattartást, nevelő munkánk megismerését, valamint közös programok szervezését (ismerkedés, óralátogatások, közösen szervezett játékok, gyermekprogramok, nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, szakmai fórumok) az integrációs programunkban konkrétan megfogalmazottak szerint.
 
Óvoda egyéb kapcsolatai
 
A Gondozási Központ lakóit alkalmanként meglátogatjuk, valamint a gyermekek kis műsorral kedveskednek karácsonykor és anyák napján.
 
Más intézményekkel való kapcsolat, hospitálás.
Szakmai tapasztalatcserére kerül sor a vezetői munkaközösségben való részvétel, vagy más község óvodapedagógusaival való alkalmankénti találkozás során, ahol véleményeket cserélünk, nevelési értekezleteket tartunk, egymás gyakorlati munkájába betekinthetünk.
 
Egészségügyi szakszolgálatokkal is jó kapcsolatot tartunk: a helyi körzeti orvossal, védőnővel, fogorvossal. Megfelelő orvoslás, szakrendelőbe küldés követi a szűrővizsgálatokat, melyre szükség esetén a szülő viszi el gyermekét.
 
A gyermekjóléti szolgálattal is igyekszünk a jó kapcsolattartásra, valamint szoros kapcsolatot alakítunk ki az önkormányzat gyámügyi előadójával, a gyermekek szociális hátrányának csökkentése érdekében.
A megfelelő szakemberek a gyermekek nevelését speciális szakismereteikkel segítik.
 
Országos Roma Önkormányzattól minden évben hozzájárulást kérünk az óvodánkban folyó nemzetiségi neveléshez, és elküldjük az előző nevelési év értékelését.
 
Kapcsolatot tartunk községünkben működő munkahelyekkel: Coop ABC, Péküzem, Zöldséges, Takarékszövetkezet, Vízmű. Ezekkel a helyszíni foglalkozásokkal a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire építünk. A spontán szerzett tapasztalatok mellett, ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását biztosítjuk.
 
 
 
 

XI.              GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN

 
 
A gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos teendőket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazságtartásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Esélyegyenlőség Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért felel: az óvodavezető, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel és a nevelőtestület valamennyi tagjával.
Gyermekvédelmi munkánkat gyermekvédelmi munkaterv, IPR, ONOP, PP és az SZMSZ szerint végezzük.
 
Célja:

• A gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogainak érvényesítése.
• Hátránykompenzálással biztosítjuk az esélyegyenlőséget az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyermekek számára.

Feladata:
 
·        A gyermekjóléti szolgálattal és a gyermekorvossal, védőnővel kiépített élő és jól működő kapcsolat biztosítása, a kellő időben történő jelzéssel élés.
·        Minden gyermek a szükségleteinek megfelelő juttatást és ellátást kapjon az egyenlő hozzáférés biztosításával.
·        Megfelelő pedagógiai tevékenység alkalmazása a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő gyermekeknél, valamint a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális fejlesztése szükség szerint szakemberek bevonásával.
·        Az egyéni bánásmód elvének alkalmazása, az inkluzív pedagógia, a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integrációban.
·        Balesetek megelőzésére törekszünk.
 
A korai beóvodázás érdekében a védőnő és a Polgármesteri Hivatal dokumentumai alapján értesítjük az érintett családokat a Totyogó klubunk látogatásának lehetőségeiről. A GYIV felelős konzultációt tart a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával az érintett családok szociális helyzetéről (cigány, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, védelem alatt állók, esetleg alapellátásban részesülők) – információt átadja az óvodavezetőnek és a gyermekek leendő óvodapedagógusainak.
A polgármesteri hivatal jegyzőjének határozata alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára ingyenes óvodai étkezést biztosítunk.
Intervenciós gyakorlatunk: a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásai, ezért már az óvodába lépés előtt családlátogatást végzünk.
 
A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:

• Alacsony jövedelemmel rendelkező család, ahol csak segély, nyugdíj vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel áll rendelkezésre.
• Szűkös egészségtelen lakáskörülmények
• A szülők alacsony iskolai végzettsége: nyolc általános vagy olyan szakképesítés melynek nincs munkaerőpiaci értéke.
• Deviáns környezet: alkoholizmus, játékszenvedély vagy drogfüggőség áll fenn.
• Család hiánya: állami gondoskodásba vett, vagy onnan kikerült gyermekek, egyszülős család, elvált szülők.
• Beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek a gyermek megfelelő ellátására.

 
Hátrányos helyzetű: az a gyermek, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű: az a hátrányos helyzetű gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szüleje csak nyolc általánost végzett, illetve akit tartós nevelésbe vettek.
Veszélyeztetettség: olyan- a gyermek vagy más személy által tanúsított- magatartás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, illetve akadályozza.
Veszélyeztetettségre utaló jelek:

• Fizikai vagy pszichés bántalmazás.
• Szexuális zaklatás.
• Szülői felügyelet hiánya.
• Elhanyagoló szülői magatartás.
• Rendkívül rossz lakáskörülmények vagy hajléktalanság.
• Éhezés, indokolatlan hiányzás az óvodából.

Miután feltárjuk a gyermek életkörülményeiben tapasztalt veszélyeket, fejlődési rendellenességeket, megtesszük a szükséges intézkedéseket, melyek elsősorban az előidéző okok megváltoztatására irányulnak.
Nyitottabban közeledünk, a roma családok gondjai, problémái felé, a tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyermek és gyermek között.
Nagy gondot fordítunk az óvodában a balesetek megelőzésére. Berendezéseink, csoportszobai és udvari játékaink kiválasztásánál az esztétikum mellett ez az elsődleges szempontunk.
 
Óvodavezető feladatai:
 
Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.
A gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése, és az érvényesítés ellenőrzése.
Kapcsolat felvétele az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervezetekkel.
Feltételek biztosítása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten. Bizalomra épülő kapcsolatok kiépítése a családokkal. Törvények, rendeletek naprakész ismerete, alkalmazása. Étkezési kedvezmények meghatározása a törvényi jogszabályoknak és az önkormányzat rendeleteinek megfelelően, ezek dokumentálása. Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása. Járvány esetén szoros együttműködés, intézkedés szükséges intézkedések megtétele egészségügyi intézményekkel.
 
Óvodapedagógusok feladatai:
 
Biztosítjuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését. Megismerjük gyermekeink szociális, szociokulturális családi helyzetét, szükség esetén környezettanulmányt végzünk. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű illetve veszélyezettségre utaló jelek esetén értesítjük az óvoda GYIV felelősét. Inkluzív pedagógiát alkalmazunk a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekeknél, nevelésüket, fejlesztésüket differenciált módon végezzük az egyéni bánásmód elvének megvalósításával. Számuk növekvő tendenciát mutat, ezért speciális fejlesztést biztosítunk részükre IPR keretében.
Figyelemmel kísérjük a rendszeres óvodába járást, szükség esetén a hiányzást jelezzük a gyermekvédelmi felelősnek.
 
GYIV felelős feladatai:
 
Nevelési év elején megtervezi az adott év gyermekvédelmi feladatait.
Az óvónők segítségével felméri a hátrányos és veszélyeztetett gyermeket.
Nyilvántartást vezet a HH/HHH gyermekekről.
Évente legalább kétszer beszámol a nevelőtestület részére a gyermekvédelmi munkáról.
Kapcsolatot tart az iskolai GYIV felelőssel az iskolába menő hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jelzése.
IPR-ben meghatározottak megvalósítása és az óvodai munkaközösség munkájának segítése.
 
Folyamatos, szükség szerinti kapcsolattartás a védőnővel;

• konzultáció a 3 éves gyermekek esetleges fejlődési rendellenességeiről,
• tartós higiéniai problémák esetén segítségének igénybevétele,
• járvány és tetvesség esetén, soron kívüli vizsgálat és intézkedés kérése.

Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása a térítési díj csökkentése érdekében.
Felterjesztés segélyre.
Folyamatos kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal:

• Információszerzés a beóvodázandó gyermekek családi körülményeiről, védelembe vett illetve alapellátásban részesülő családokról.
• Indokolatlan, hosszantartó hiányzás esetén közös családlátogatás (GYIV felelős, családgondozó)
• Amennyiben az óvodapedagógiai módszerek nem hoznak megfelelő eredményt a felmerülő problémák megoldására, jelzőlapon kéri a családgondozó segítségét.
• Esetmegbeszélésen való részvétel.

Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű családok segítésének lehetőségei:

• Tájékoztatjuk az érintett családokat az étkezési és egyéb támogatási lehetőségeikről, segélyek igénybevételéről.
• A szülőktől kapott ruhákat, játékokat, könyveket szétosztjuk a rászorulóknak.

 
A roma nemzetiségheztartozó gyermekekre különös figyelmet fordítunk. A nevelési év folyamán, szükség szerint több alkalommal is felkeressük otthonukban a gyerekeket, fejlődésük érdekében, fogadóórák és napi találkozások alkalmával lehetőséget biztosítunk az aktuális problémák kezelésére. Rendszeres óvodába járásukra folyamatosan figyelünk, hiányzásuk okát felkutatjuk, szükség esetén kérjük a gyermekorvos, védőnő, jegyző, családsegítő segítségét.
A Járási Kormányhivatal Szabálysértési Osztályát értesítjük a tíz napot meghaladó igazolatlan hiányzásokról.
Szociális hátrányuk segítése érdekében szoros kapcsolatot alakítunk ki az önkormányzat gyámügyi előadójával.
A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése és a veszélyeztetettség kialakulása vagy megszűntetése érdekében szorosan együttműködünk az alábbi szervekkel.
·              Gyámügyi előadó
·              Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ
·              Óvodaorvos, védőnő
 
Minden gyermek számára biztosítjuk a gyermeki jogokat, számon kérve a gyermeki kötelességeket. Az óvodás gyermeket emberhez méltó jogok és a gyermeki léthez méltó körülmények illetik meg.
Minden gyermeknek joga van a multikulturális, interkulturális nevelésen alapuló integrációra, valamint a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
 
Sikerkritériumok:
 

• Növekszik óvodánkban a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai beóvodázási aránya.
• A szülők bizalommal fordulnak hozzánk.
• Minden rászorulónak időben tudunk segítséget nyújtani.
• Anyagi okok miatt egyetlen gyermek sem marad ki az óvodánkból.
• Hatékonyan együttműködünk a segítő szervezetekkel.
• Csökken a gyermekbalesetek száma

 
 
 

XII.           A FEJLŐDÉS NYOMON KÖVETÉSE

 
 
Az óvodai nevelés tervezését, a gyermek fejlődését, fejlesztését az óvodába lépéstől iskolakezdésig különböző kötelező dokumentumokban( rendeleti szinten szabályozott) és saját készítésű feljegyzésekben rögzítjük.
A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát, folyamatosan vezetjük.
A dokumentáció tartalmazza:
·        a gyermek anamnézisét,
·        a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint pedagógiai programunkban meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,
·        a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt.
·        amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus, fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait, a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait.
·        a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.
 
 
Az intézményünkben alkalmazott saját és adaptált mérési és értékelési rendszer ráépül az óvodai nevelés országos alapprogramjában és a helyi nevelési programunkban megfogalmazott sikerkritériumokra.
 
Elvárásunkat a gyermekek egyéni képességeihez viszonyítva fogalmazzuk meg, és az elért eredményeket is ennek megfelelően várjuk el. Figyelve a gyermek fejlődési ütemét, ahhoz igazodva tervezzük feladatainkat, és juttatjuk el a gyermeket önmagához képest magasabb fejlettségi szintre.
 
Tapasztalatainkat a gyermekek egyéni dossziéjában és a csoportnaplóban dokumentáljuk.
A sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, tanulási, megatartási nehézséggel küzdő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődését, előmenetelét, az egyéni fejlesztőnaplóban is nyomon követhetjük.
 
Bemeneti mérést végzünk a gyermekek óvodába lépésekor, beszoktatási időszak végén (novemberben), melyet „ A gyermek egyéni fejlettségmutatói”című űrlapon  rögzítünk.
 
 
Köztes mérést 5 éves korukban végzünk a DIFER segítségével.
Vizsgált területek:

• szocialistás,
• beszédfejlettség,
• értelmi fejlettség (matematikai képességek),
• rajzfejlődés nyomon követése.

 
A kimeneti mérést óvodai élet befejezésékor, nagycsoportban (januárban) végzünk a rövid DIFER-rel. 
 
Programunk a fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén c. fejezetében megfogalmazott kimeneti célokat, a DIFER mérés eredményeit vesszük figyelembe, amikor elkészítjük a bemeneti szinttel összevetve, a gyermekek jellemzését, és elkészítjük az Óvodai szakvéleményt. Élünk a rugalmas iskolakezdés lehetőségével.
 
Az óvodapedagógusok munkáját segíti, hogy a gyermekek nyelvi fejlődésében jelentkező zavarokat, a logopédus minden évben szűrővizsgálatokkal kiszűri. Az időben történő felismerést és szükség szerinti fejlesztést fontosnak tartjuk a gyermekek sikeres iskolakezdése érdekében.
 
A szülők tájékoztatása a gyermekek fejlődéséről fogadó óra és szülői értekezlet keretében történik, melynek időpontját a csoportnaplóban rögzítjük, illetve az erre elkészített formanyomtatványon a szülő aláírásával igazolja annak tudomásul vételét.
 
 
 
 

XIII.        A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK

 
 
Rendelkezünk a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott minimum tárgyi felszerelésekkel, melyet leltár szerint nyilvántartunk.
A foglalkoztató szobák és helyiségek berendezése igazodik nevelési programunk cél és feladatrendszeréhez. A hangulatos játéksarkok” kuckók”, galériák, lehetőséget teremtenek a kis és nagy terek szükség szerinti kialakítására. A rendelkezésünkre álló egyéb – a játékos tanulást is segítő eszközeink és felszereléseink – megfelelő színvonalúak, munkánk fontos feltételei. Az óvoda berendezési tárgyai épületben, udvaron, a gyerekek fejlesztésének eszközei, a fejlődést szolgáló környezet elemei, melyek gyerekek sokféle egyéni és közös tevékenységét szolgálják. A berendezési tárgyak színei, formái, harmóniája az esztétikai igény lehetővé válását segítik. A berendezések alakíthatósága a lehetővé teszi gyermekek kreativitásának fejlesztését. A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését mindig szemelőt tartjuk.
A külső és belső környezet célszerű és esztétikus továbbfejlesztése az elkövetkezendő évek további feladatainak egyike. Pedagógiai programunk megvalósításához szükséges eszközök beszerzéséhez a pénzügyi forrást a fenntartó biztosítja, a mindenkori költségvetés alapján. Pályázati és alapítványi erőforrásból is igyekszünk gyarapítani felszerelésünket.
 
 
 
 
 
 
 

XIV.        ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

 
 
A helyi nevelési program érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-jétől visszavonásig.
 
 
A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:
 
Kötelező:
Jogszabályváltozás
Fenntartó által meghatározott feladatváltozás
 
Lehetséges:
Sikeres innováció eredményeinek beépítése
Minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása
 
A módosítás / döntés előkészítés szervei:
Nevelőtestület
 
A program módosításához szükséges támogatottság:
A nevelőtestület kétharmados többségi szavazata.
A helyi nevelési program nem kötelező felülvizsgálatát és módosítását a vezetőnek benyújtott írásbeli előterjesztés után lehet megtenni.